A költözés (igen, újabb), dobozkipakolás közben azért természetesen szakítok időt arra, hogy az új konyhámban ténykedjek. Vasárnap hirtelen ötlettől vezérelve kigondoltam, hogy ha már itt élek Németországban, akkor nem maradhat el a hagyományos német karácsonyi kalács, azaz Stollen elkészítése.  Az apró bökkenő csak az volt vele, hogy nem pár napos, hanem hetes! pihentetés-érés kell neki, ezért nem várhattam tovább, neki is álltam hétfő reggel a következő alapreceptnek. Nem egy fél órás sütemény, de a kelesztés, várakozás ideje alatt más házimunka bőven elvégezhető!

Hozzávalók 2 db, kb. 27 cm hosszú, 20 szeletes kalácshoz:

Gyümölcs-mandulakeverék:

100 gr citronát vagy kandírozott citromhéj

100 gr citronát narancs verziója (mi magyarul a helyes kifejezés rá?) vagy kandírozott narancshéj

500 gr mazsola (akár vegyesen is: szultánia és hagyományos)

50 gr vágott mandula

70 ml rum

Tészta:

1 kocka friss élesztő (42 gr)

160 gr cukor

2,5 dl langyos tej

380 gr vaj (Butterschmalz*)

1 kg liszt

só

1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék

Ezen kívül: zsiradék a tepsi kikenéséhez (vagy sütőpapír), 150 gr Butterschmalz vagy vaj, 200 gr porcukor

Elkészítés:

A mazsolát, a kandírozott citrushéjakat és az apróra vágott mandulát egy tálban összekeverjük, majd a rummal megöntözzük. A legjobb, ha szobahőmérsékleten egy éjszakát át állni hagyjuk (ha sütés előtt közvetlenül kezded el olvasni a receptet, ne ess kétségbe, nekem sem állt addig).

A tésztához a morzsolt élesztőt egy teáskanál cukorral a langyos tejben elkeverjük és letakarva meleg helyen negyed óra alatt felfuttatjuk. A vajat megolvasztjuk. A liszttel, a maradék cukorral, sóval, fűszerrel és az élesztős keverékkel egy edénybe öntjük, és összegyúrjuk. Letakarva szobahőmérsékleten egy órán át kelesztjük. Ezután a gyümölcskeveréket is a tésztához gyúrjuk, majd ismét letakarva meleg helyen a duplájára kelesztjük. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. És most jön az a része, amit nem biztos, hogy el tudok magyarázni J. Ez a művelet adja meg ugyanis a kalács végleges, szokatlan formáját.

Szóval a tésztát elfelezzük, egy kicsit ovális formájúra nyújtjuk, a közepébe a sodrófával egy mélyedést alakítunk ki, majd a jobb szélét úgymond bele- ill. visszahajtjuk ebbe a „gödörbe”. Ugyanezt elvégezzük a tészta másik felével is. Sütőpapírral bélelt vagy zsiradékkal kikent tepsibe tesszük és kb. egy órán át sütjük őket. A sütőből kivéve a maradék vajjal rögtön megkenjük és porcukorral bőven megszórjuk a „vekniket” (Ez ízlés és szokás kérdése; engem például kiráz a hideg, ha süteményen még extra porcukrot látok. Itt ez a vastag porcukorréteg a pólyába tekert Kisjézust hivatott szimbolizálni.) Miután kihűlt, alufóliába csomagoljuk és minimum három hétig hűvös és sötét helyen érni hagyjuk őket, hogy az aromák jól összeérjenek.

Egyéb fűszerekkel, pl. kardamommal, vagy szerecsendióval lehet még bolondítani a tésztát, illetve gyakori változat, hogy a mélyedésbe egy rúd marcipánt is beletöltenek.

* A vizet, tejet és tejcukrot kivonják a vajból, az így keletkező zsiradékot hívjuk Butterschmalz-nak. Sokkal tovább eltartható, mint a sima vaj, és nagyon jól használható sütéshez, főzéshez egyaránt. Ha Magyarországon még nem, Ausztriában biztosan lehet kapni.

Hozzávalók:

50 dkg sütőtök (pucolva)

2 közepes paradicsom

1 zöldpaprika

1 nagy hagyma

1 doboz (400 gr-os) kókusztejkonzerv

1 nagy csipetnyi cayanne-i bors

1 tk. őrölt koriander

1 rúd fahéj

1/2 tk. kurkuma

só és frissen őrölt fekete bors

2 evőkanál olaj

1 nagy gerezd fokhagyma

1/2 tk. nagy szemű tengeri só

párolt rizs a tálaláshoz

A sütőtök húsát 2 cm-es kockákra vágjuk. A hagymát,  a paradicsomot és a paprikát felaprítjuk. Egy nagy lábosban olajat hevítünk, üvegesre pároljuk a hagymát és a paprikát. Hozzáadjuk a fűszereket, és kb. egy percig sütjük. Hozzátesszük a sütőtököt és a paradicsomot. Kissé megsózzuk, megborsozzuk, ráöntjük a kókusztejet. Felforraljuk, majd lassú tűzön 20 percig – időnként megkeverve – pároljuk. A fahéjrudat mindig lepje el az étel. Ha a sütőtök teljesen megpuhult, abbahagyhatjuk a főzést, de ha püréjellegű ételt szeretnénk, főzhetjük tovább is.
Végül a fokhagymát és a nagy szemű sót egy mozsárban vagy kis tálkában összedörzsöljük, és az ételbe keverjük. 5 percig pároljuk, majd rizzsel tálaljuk.
Az alábbi fűszereket írja még az eredeti recept: allspice (pimiento), illetve sáfrány (ami helyett kurkumát használtam).

(A recept Celia Brooks Brown Öt világrész vegetáriánus konyhája cimű könyvből való.)

(Aki normál formában süti, az egyszerűen csak duplázza meg a mennyiségeket.)

125 gr puha vaj

kb. 80 gr cukor (a lekvár édességétől függően)

1 csomag vaníliás cukor

kb. 125 gr liszt (vegyesen sima és teljes kiőrlésű)

1 teáskanál sütőpor

2 tojás

20 gr kesudió felaprítva (ez volt csak itthon, persze lehet mandula, dió, vagy más csonthéjas)

reszelt citromhéj

kb. 250 gr meggylekvár (ízlés szerint lehet mást is használni, pl. évszakhoz passzoló szilvát, vagy ki amilyen gyümölcsöt preferál)

A sütőt felmelegítem 200 fokra, a formát kivajazom és liszttel körbeszórom. A puha vagy felolvasztott vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverem. A liszt(ek)et és a sütőport összevegyítem. A tojásokat, a kesudiót, a citromhéjat és a lisztkeveréket elkeverem a cukros vajjal. A tészta felét a formába merem, a lekvárt szépen elosztom rajta, majd a maradék tésztát is rákanalzom. A sütő középső rácsán 180 fokon kb. 30 percig sütöm. A formában hagyom kihűlni. Egy forró teával kiváló hétvégi uzsonna.

Beköszöntött a szüretek ideje, ezért ajánlom családi, baráti borozgatásokhoz az alábbi finomságot. Mikor itt a boltokban megjelenik a “Federweißer”, az újbor, vagyis must, a németek tradicionálisan hagymatortát esznek hozzá. Elterjedtebb az élesztővel és tepsiben készült változata, de én most egy olyat receptet választottam (német rezeptewiki oldalról), ami anélkül készül és piteformában vagy kapcsos tortaformában süthető. Folytatás itt…

Mivel ritkán eszünk húst, ez esetben a szalonnát kihagytam és helyette valamivel több hagymát tettem bele, de legközelebb mégis megpróbálom az eredeti recept szerint, hogy egy kicsit pikánsabb ízt kapjunk.

Hozzávalók:

50 dkg hagyma

30 dkg szalonna

30 dkg liszt

15 dkg túró

250 ml tejszín

1 csomag sütőpor

6 ek olaj

6 ek tej

3 tojás

kömény, szerecsendió, só, bors

A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A tésztához összegyúrjuk a liszt felét, a túrót, sütőport, olajat és tejet, majd csak utána keverjük hozzá a liszt másik felét. Kinyújtjuk és a kizsírozott formába tesszük. A hagymát kockákra (vagy ízlés szerint szeletekre) vágjuk. A szintén kockára vágott szalonnát lepirítjuk, hozzáadjuk a hagymát, megdinszteljük. Utána rákanalazzuk a tésztára. A tojásokat a tejszínnel és a fűszerekkel elkeverjük, majd a hagymás-szalonnás rétegre öntjük. Kb. 30 percig sütjük. Vigyázat, nehezen lehet abbahagyni! :)

Nagyon elmaradtam az édességekkel, de nyáron kinek van kedve a sütő mellett állni? Persze, miért is ne, ha hőség, legyen hőség, én mégis megtettem, és ráadásul az egyik lehető legmelegebb augusztusi napon. Mivel viszont most úgy néz ki, hogy végleg beköszöntött az ősz – következzen ez a szívet-lelket, illetve konyhát-lakást melengető recept. Lapozzon a folytatásért…

Itt Németországban nagy hagyománya van az üvegben való sütésnek, amihez legtöbben klasszikus „Weck Gläser”-eket használnak. Ez amolyan befőttes üveg-féle, több típusa létezik, és méretben is eltérőek. Speciális gumigyűrű, üvegtető és zárókapcsok járnak hozzá. Az eljárás (sütés) lényege, hogy a sütés végén légmentesen le lehessen zárni az üveget, mert akkor kb. még három hónapig eltartható a sütemény.

Egy kicsit utánakerestem a témának a magyar oldalakon, egy blogon találtam egy bejegyzést, hogy az Ikea-ban kapható csatos üvegek bírják a sütést. Akinek van ilyen otthon, vagy hozzájut egy német üveghez, ajánlom kipróbálásra a receptet:

Hozzávalók 3 db egyenként fél literes üveghez:

50 g étcsokoládé

100 g vaj

100 g cukor

2 tojás

2 evőkanál tej

100 g liszt

1 teáskanál sütőpor

50 g kókuszreszelék

vaj és kókuszreszelék az üvegekhez

Az üvegeket vajjal alaposan kikenjük és kókuszreszelékkel körbeszórjuk. A sütőt felmelegítjük 175 fokra, a gumigyűrűt hideg vízbe tesszük. A csokit felaprítjuk, a vajat a cukorral habosra keverjük. Egyenként hozzákeverjük a tojásokat, amíg egy krémes masszát nem kapunk. Hozzáadjuk a tejet, majd a lisztet és sütőport is, legvégül a csokit és a kókuszreszeléket. A tésztát az üvegekbe töltjük, ügyelve arra, hogy csak félig teljenek meg, illetve, hogy ne legyen maszatos az üveg szája. Majd 160 fokon kb. 30-35 percig sütjük. Utána kivesszük a sütőből, rögtön rárakjuk a gumigyűrűt, a fedőt és lezárjuk. Így hagyjuk kihűlni. A végeredmény egy könnyű tésztájú, szaftos sütemény, ami nem valószínű, hogy hónapokig a polcon fog állni :). Ha mégis így tervezünk, akkor a kisebb üvegcsék feldíszítve nagyszerű karácsonyi ajándékok lehetnek.

Az alábbi recept Stahl Judit Végre otthon című könyvéből való. Már évek óta „szemezek” vele, de a cukor mennyisége mindig elrettentett. Ahogy alább olvashatjátok, hűen maradva magamhoz nem is tettem bele az előírt mennyiséget. A megfelelő alkalom is váratott magára, mígnem meghívást kaptam nagyon jó barátnőm kislányának a keresztelőjére, aki ráadásul megkért, hogy süssek is valamit az alkalomra. Igaz, hogy aznap nem volt rekkenő hőség, de ennek ellenére szívesen fogyasztottuk. (Lapozz a receptért…)

Hozzávalók:
20 dkg finomliszt
10 dkg gríz
2 kávéskanál szódabikarbóna
35 dkg cukor (én csak 25 dkg-ot tettem bele)
1 csipet só
2 és fél dl joghurt
3 tojás
1 citrom

A sziruphoz:
15 dkg cukor
1 és fél dl víz
4 citrom

Elkészítés:
Egy tálba kimérjük a száraz hozzávalókat: liszt, gríz, szódabikarbóna, cukor, csipet só, egy másik tálban pedig összedolgozzuk a „nedves” hozzávalókat: tojás, joghurt,  a citrom héja és a citrom levéből kb. 1-2 evőkanálnyit. Utána fakanállal összekeverjük a két tál tartalmát, majd kivajazott tepsibe öntjük és megsütjük. Közepes hőfokon (170-180) kb. 45 percig.
Közben elkészítjük a szirupot: a cukrot, a vizet, a 4 citrom héját és levét addig forraljuk-keverjük, amíg a cukor el nem olvad.
Ha a sütemény megsült, kivesszük és egy villával jó sok helyen megszurkáljuk, majd rákanalazzuk a citromos szirup felét. Negyed óráig állni hagyjuk, azután rálocsoljuk a maradék szirupot is. A tepsiben hagyjuk kihűlni. Utána tetszés szerint vagy kockákra vágva tálaljuk vagy tortaként kínáljuk.

Hozzávalók:
75 g puha vaj
100 g cukor
2 tojás
250 g sovány túró
200 g natúr sajtkrém (pl. Philadelphia, de én a Spar saját márkás 100 gr-os termékét használom, ami eddig mindig bevált)
50 g búzadara
2 teáskanál frissen facsart citromlé
1 teáskanál reszelt citromhéj
200 g friss meggy (helyettesíthető cseresznyével, barackkal, vagy akár kompóttal is)
zsíradék a forma kikenéséhez

Egy 20 cm átmérőjű kapcsos tortaformát használtam. Az aljára sütőpapírt tettem, az oldalát kikentem vajjal. A sütőt előmelegítettem 175 fokra.
A vajat és a cukrot elektromos kézi habverővel habosra kevertem, a tojásokat egyesével hozzáadtam, és sorban következett a többi hozzávaló: túró, sajtkrém, búzadara, citromlé és –héj. A lecsöpögtetett gyümölcsöt is belekevertem, majd a masszát beletöltöttem a formába, és légkeverésesen 160 fokon, kb. 35-40 percig sütöttem. Közben tű- és „ránézés”próbával ellenőriztem.

Úgy alakult, hogy hármunk közül én leszek a blog édességfelelőse. Örömmel vállalom ezt a szerepet, mert egyfelől jómagam is édesszájú vagyok, másfelől mindig várom az alkalmat, hogy tortát, süteményt süthessek. Indulásként közzéteszek pár receptet, amik az elmúlt időszakban sikert arattak. Egyik sem saját szerzemény, de mindegyiken változtattam valamit, vagy alapanyag híján, vagy saját ízléshez igazítva.

Első körben íme a megunhatatlan brownie, amit legkedvesebb barátom szülinapjára készítettem, ahol a társaság szinte minden tagja odavolt a végeredményért. Úgyhogy itt az ideje, hogy közreadjam a receptet. Az eredeti egy kistepsis változat volt, de nekem 20-30 emberrel kellett számolnom, ezért felszoroztam a mennyiségeket.

Brownie – Eredeti recept
50g étcsoki (70%-os kakaótartalommal)
50g vaj
1 tojás
100g barna cukor
50g liszt
2 ek. mogyoróbél
50g nugát massza

Brownie – Változtatások
A mennyiségeket kb. 6szorosára emeltem:
300gr étcsoki (Tibi étcsoki tökéletesen működött)
300gr vaj (NEM margarin!)
6 tojás
itt most bajban vagyok, mert biztos, hogy nem raktam bele 600gr cukrot. Nekem olyan 250-300gr (talán 350?) rémlik :)
300gr liszt (szokás szerint vegyítettem a sima ill. teljes kiőrlésűt, utóbbiból kb. 80-100gr-ot)
12 ek. mogyoróbél
150gr nugát massza (csak ennyi volt otthon, plusz pár evőkanál nugát krémet még hozzákevertem)

Sütőt felmelegítettem 175 fokra, sütőformát (brownie kívánalmainak ellenére egy kör alakú, állítható méretű formát használtam – nem bánta) kivajaztam, sütőpapírt beletettem. Csokit és vajat vízgőz felett összeolvasztottam, majd hagytam kicsit hűlni. Tojásokat felvertem, cukorral, liszttel a csokihoz kevertem. Mogyorót durvára aprítottam, nugátot darabokra vágtam, mindkettőt hozzákevertem. Formába beleöntöttem, légkeverésesen 160 fokon 20 percig sütöttem és nem tovább. Volt, aki szerint 18 percnél ki kellett volna venni. A lényeg, hogy ezt a süteményt tényleg nem szabad túlsütni, inkább legyen kicsit lágyabb a belseje!
Még langyosan vanília, madártej, dió, vagy ízlés szerint bármilyen fagyival lehet tálalni. Nem fogjátok megbánni!