1. Ráfekszel a vízre, ő fogja alulról a hátadat és a lábadat és kísér a vízbe

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon hány kislányt, nőt ér valamiféle nagyon rossz érzést kiváltó, szexualitással kapcsolatos élmény, zaklatás. Eleinte azt gondoltam, keveset, aztán rájöttem: nem, nagyon sokat! Sőt, sokukat rokonok, ismerőseik részéről. Ha pedig sokunkat ért ilyen, azt is tudjuk, mi az a mély szégyen, zavar, ami miatt ezt nem merjük elmondani. Én szerencsés vagyok, hogy csak karcoltam az igazán szörnyű dolgokat.

8-9 éves lehettem, olyan korban, amiről csak foszlányok maradnak meg az emberben, mire felnő.

A csepeli strandra mentünk el rokonainkkal. A medence szélén ácsorogtam, mikor egy idősebb férfi szólt, tudok-e úszni, mert ő szívesen tanít. Egyáltalán nem emlékszem rá, hogy nézett ki, annyi, hogy az akkori szememmel öreg, kicsit puhány bácsi volt. A hátúszást javasolta. Hogy megy az? Hát ráfekszel a vízre, ő fogja alulról a hátadat és a lábadat és kísér a vízbe. Ő a láb helyett – s látják, a szégyen, meg „erről beszélni, pfujj!” miatt most sem tudok egyes szám első személyben írni – a nemi szervet fogta meg. Olyan rossz érzés fogott el azonnal, hogy éreztem, innen menekülni kell. Talán egy hossz után valamire hivatkozva gyorsan elmentem onnan, ott hagyva a joviális bácsit, aki illedelmesen állt ott és tanította tovább buzgón úszni a kislányokat.

Persze, hogy nem mondtam el senkinek. De mély nyomot hagy az emberben az ilyen, azt mutatja, ahogy mondtam: nem sok mindenre emlékszünk ebből az korból. Én erre igen.

2. Sokszor az ölébe ültetett és simogatott

Egészen kicsi koromban kiderült már, hogy muzikális vagyok. Egy dunántúli településen éltünk akkor. Anyám elmondása szerint másfél évesen tisztán énekeltem a Gólya, gólya, gilicét. Az óvoda után teljesen természetes volt, hogy zeneiskolás is legyek. A szüleim zongorára akartak beíratni, de én azt mondtam: „Még sosem láttam hegedűt közelről, én inkább hegedülni szeretnék.”

Így kerültem a pocakos, szemüveges és kopasz F. bácsihoz, aki nagyon kedves volt. Túlságosan is.

Minden órán hallottam a „Mucika, puszit!” felszólítást és akkor igen, puszit kellett adni. Amit utáltam. Arra már nem emlékszem, hogy már előtte is utáltam-e idegeneket és a távolabbi családtagokat puszilgatni vagy csak ezután fogott el az undor minden ilyen alkalomnál – végül is mellékes. Arra is emlékszem, hogy sokszor az ölébe ültetett és simogatott. Lehet, hogy nem volt pedofil és TÉNYLEG csak színtiszta szeretet munkálkodott benne – viszont az érzet, amit maga után hagyott, ma is borzongással tölt el. Sokáig egészen lefagytam, ha valaki hozzámért.

Akkoriban is – mivel végül 5 évig jártam hozzá hegedülni, amit totálisan sikerült megutáltatnia velem, pedig állítólag volt hozzá tehetségem – szóval én ezeket próbáltam otthon elmondani, anyám egyszer talán beszélt is vele, hogy ne puszilgasson, mert nem szeretem, de ezek csak olyan kis gyenge próbálkozások voltak. Végül 13 éves voltam, mikor egy magatartásból kapott hármas érdemjegy miatt eltiltottak a karatétól (amit imádtam), erre dacból kitaláltam, hogy akkor hegedülni sem fogok. Így szabadultam meg a kellemetlen szituációktól, csak az emlékektől nem sikerült, még 30 év után sem…

3. Elkezdett kergetni az ágy körül, először viccnek tűnt, aztán már nem

Több mint húsz éve történt. 19 éves voltam, az első nagy szakítás után, és piszkosul szenvedtem. Fél éve kerültem egy idegen város idegen főiskolájára, amit nem szerettem. Hamar lettek barátaim, a sulit kisujjból kiráztam, mozi, buli, lógás maradt.  Egy esti kis házibulira, egy lepukkant albérleti nagyszobára emlékszem, és egy kisebb társaságra, két fiúra, és talán öt-hat lányra, és a kezdeti nagy viháncolásra. Nem minden részletet tudok ennyi idő után felidézni, az biztos, egy idő után eldurvult a buli.

Hirtelen eltűnt minden barátnőm, piszkosul mérges voltam a csajokra, nem értettem, azt hittem, kint majd megvárnak.

Indultam volna kifelé, kezemben a kabáttal, de nem nyílt a szoba ajtaja. Nem értettem, valaki leoltotta közben a lámpát is. A sötétben elém penderült az egyik srác, akit nem is igazán ismertem, csak a becenevét tudtam, meg azt, hogy az egyik barátnőmre hajt. Nem volt másik kijárat, csak ez az egy ajtó, vagy a harmadik emeleti ablak. Egyik csoporttársam és az aktuális pasija a másik szobába bezárkóztak, így mi is be voltunk zárva. Tisztán hallottuk mi zajlik a szomszédban, órákon át.

A srác tapogatni kezdett – előtte semmi kapcsolat nem volt közöttünk.

Én akkor ocsúdtam fel, de hiába. Elkezdett kergetni az ágy körül, először viccnek tűnt, aztán már nem annyira. Talán ő is részeg volt, nem tudom, csak azt, hogy nem engedett el, megoldotta, ha már kéznél voltam, hiába kértem, nem eresztett. Borzasztó volt, lebénultam, de nem emlékszem pontosan, mi történt, csak arra, hogy megtörtént. Így védekezik az agy. Utána szótlanul felöltöztem, és meredten bámultam az üveges ajtót, hogy végre kinyissa valaki. A srác, mint aki jól végezte a dolgát, elaludt. A barátnők, mint később kiderült, azt hitték, én akartam ezzel a fiúval egyedül maradni, ezért léptek le olyan hirtelen. Hát nem.

Volt egy másik eset, egy évvel később, tanultam ebből. Szintén egy buliban, más helyszínen. Ottalvós volt, egy átjárószerű szobában kaptam egy ágyat. Fáradt voltam, hamar lefeküdtem. Éjszaka arra riadtam fel, hogy valaki meztelenül matat rajtam.

Sötét volt, percekbe került, míg rájöttem egyáltalán, a házibuli közönségéből ki lehet ez az izzadós, nagy hasú pasi.

Egyszerűen csak rámfeküdt, és nyomult. Nagyon izzadt, undorító volt, de nem volt potens, én meg annyira nem akartam tőle semmit, hogy tényleg menekülőre fogtam, kézzel-lábbal rúgtam le magamról, karmoltam. Sikerült is, hurkás-véresre karmoltam a a hátát, másnap meg is mutatta. Ő bocsánatot kért, azt hitte jó buli lesz, részeg volt. Mentegetőzött. Szerencsémre nem állt fel neki. Hát nem volt jó buli, de már tudtam, mit kell tennem.

Két saját eset, a srácoknak félreértett szexuális kaland lehetett, nekem trauma és szimpla erőszak.

Megrázott az első, de nem hagyott mély sebeket, inkább csak undort. Naiv voltam, nem vettem a jeleket, nem éreztem a veszélyt. A szomorú és elkeserítő, hogy hány meg hány ilyen eset van a közvetlen környezetemben. A barátnőim között is ismerek olyat, akit kisgyerekként az édesapja barátja erőszakolt meg egy házibuliban, felosonva a gyerekszobába (éveken át rettegett a férfiaktól, pszichológus kezelte). Egy másik lányt a szombathelyi Végállomásból egy fiútársaság kocsikáztatott meg, azt ígérték neki, hazaviszik. Aztán megálltak egy sötét helyen…

Van egy lányom, és nagyon nem akarom, hogy megtudja ő is, milyen a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság, ha lefogják a kezed, és nem szabadulsz. Ezért is gondolom, fontos róla beszélni. Fontos! FONTOS!!!

A World Naked Gardening Day (röviden WNGD) egyébként komoly dolog, saját honlapja, Facebook-oldala is van (ahová csak akkor kattints, ha elmúltál 18 éves), ahol bevállalós nudista kertészek saját fotóikkal népszerűsítik ezt a meztelenkedős eseményt.

És, hogy miért is jó pucéran kertészkedni?

Azért, amiért jó meztelenül fürödni, aludni, tengerben úszkálni…. a meztelenség segít újra felfedezni, hogy a természet részei vagyunk, közelebb kerülhetünk az anyaföldhöz – vallják a lelkes nudisták.

Már csak egy kérdés marad, vajon az időjárás is kedvez majd a hétvégi kerti pucérkodásnak? Napközben 20 fok körüli hőmérsékletet és záporokat jósolnak. Majd meglátjuk.

Itt van néhány ember, akiknek szintén elég vacak napja van, nem gondolod? :)

Ugye hogy sokkal jobb már? :D

forrás: providr.com

Ezek a tortácskák – bár műalkotásként is megállnák a helyüket, egytől egyik ehetők!

A Rubik kockák (és az egyéb desszertjei is) rendkívül nagy pontosságot és odafigyelést kívánnak meg a cukrásztól, aki újra és újra bebizonyítja, hogy nem véletlenül nyerte el a megtisztelő „legjobb” címet szakmájában.
További képeket láthatunk a séf Instagram oldalán: https://www.instagram.com/cedricgrolet/

Forrás: boredpanda.com

Nemrég észrevette, hogy az egyik nőstény elleni készül.  Tudta, hogy kint a szabad ég alatt, a hegyek közt túl hideg lesz az újszülött gidának, ezért hazahajtotta a többi állatot, két hátizsákot vett magához és visszament az anyáért és az időközben megszületett gidáért.

A hátizsákokba pakolta őket, az egyiket maga vette fel, a másikat a kutyára tette és így mentek haza.

A fotókat a lány 15 éves bátyja készítette – már otthon. A képek gyorsan elterjedtek, a kislányt hősként ünneplik, aki szerint nagyon fárasztó volt, de megérte.

forrás: boredpanda.com

Sebaj, nyakunkon egy újabb nagy lehetőség, hogy újévi fogadalmakat tegyünk! Holnap ránk köszönt a holdújév, 2017-ben január 28-ától a kakas éve lesz, vele egy yin-ben gazdag esztendő köszönthet ránk, legalábbis a kínaiak szerint.

Következzen 5 tradicionális kínai jó tanács, amit érdemes holnaptól a kínai orvoslásban és akupunktúra járatos orvosok szerint megfogadni . (A jó tanácsokat a www.rodalesorganiclife.com-ról szemezgettünk.)

1. A holdújév napján együnk gombócot, és bevonzzuk a gazdagságot
   

A kínai hagyomány szerint holdújévkor érdemes valami gombóc-félét fogyasztani, ugyanis az bevonzza a bőséget. A kínaiak szerint a gombóc formája hasonlít egy pénzzel teli pénztárcára, a kerekségében pedig ott az egészség, a jólét és a teljesség.

Kerülhet még az asztalokra földimogyoró is, ami a hosszú életet szimbolizálja.

Tehát szombaton nyugodtan készíthetünk a családnak túrógombócot vagy barackos  vagy szilvás gombócot, biztos örülni fog neki a család:)

Viszont ezen a napon tartózkodnak a húsevéstől. Friss tofut felkínálni szigorúan tilos, mert Kínában a fehér a gyász színe.

2. Holnap ne takaríts, addigra tedd rendbe a dolgaid!

Ahhoz, hogy méltó módon felkészüljünk a kínai újévre, a hagyomány szerint már előző napokban ki kell takarítani alaposan a házat. De nem csak az otthonod rendberakása a fontos, fizessünk ki minden tavalyról elmaradt számlát, rendezzünk a régóta halogatott ügyes-bajos dolgainkat, hogy az évet tiszta lappal  indíthassuk. 

Ilyenkor tilos hajat mosni, késeket vagy ollókat használni, mert a szerencse eltávozik a háztól.

Kínában a holdújévet megelőzően az emberek nappalijuk virágvázáiba virágokat tesznek, gyümölcsös tálaikra narancsot és mandarint pakolnak, az összetartozás tálára nyolcféle kandírozott gyümölcsöt tesznek, a falakra és az ajtókra, vörös papírra írt jókívánságok kerülnek.

A hold-újév napján azonban már tilos a takarítás vagy a söprés, mert akkor kisöpörjük a jó szerencsét és az áldást, ami a házunkat érhetné.

Viszont holdújév éjjelén a kínaiaknál ki kell nyitni az összes ajtót és ablakot, hogy a régi év szabadon eltávozhasson, az új év pedig beköszönthessen.

3. Ne foglalkozz a negatív gondolataiddal!

5: Vegyél magara valami vöröset!

A kínai hagyomány szerint ugyanis a vörös ruha ruha boldog, fényes jövőt hoz viselőjének. A kínai gyermekek ilyenkor vörös borítékokban kapnak egy kis pénzt, ez jószerencse hoz majd nekik is.

A kínaiak nem csupán egy napig szilvesztereznek

Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tart, manapság azonban némileg lerövidült.Egy hétre mindenesetre a legtöbb kínai, ha tud szabadságra megy.

A kínai újén második napján például tradicionálisan az összes kutya születésnapja. Ilyenkor a kutyákat finom falatokkal kényeztetik.  A harmadik és a negyedik napon anyósaiknál és apósaiknál teszik tiszteletüket. Az ötödik napon a jólét istenét köszöntik, ezt a napot szigorúan otthon töltik. Senki nem látogat el barátaihoz, mert ez balszerencsét hozna mindkét házra.

A látogatások igazi ideje a hatodik naptól a tizedikig tart. Ez idő alatt templomokba mennek, ahol a jó szerencséért és az egészségért imádkoznak. A tizenötödik nap aztán a fesztiválozásé, a jeles napokat a tradicionális lampionünnep zárja.

Ez utóbbit nem is tudnék, hiszen szinte percenként bővül az az interaktív térkép, amin egész Magyarországon bejelölhetők a Szabadfogas akcióban részt vevő helyszínek. Jelen pillanatban már több mint 47 70 település csatlakozott (Szombathelyen két  több helyen is) és számtalan feltöltött fénykép bizonyítja, hogy az emberek nagy része AKAR és TUD jót tenni. Csak valami kis katalizátor kell, hogy beinduljon a folyamat! A megállíthatatlan jótétemény-cunami pedig minden résztvevőre pozitív hatással van. :)

Van néhány dolog azonban, amit nem árt tisztázni, mielőtt nagy lelkesen kiszállítjuk valahová adományunkat.

Lényeges, hogy viszonylag forgalmas és könnyen megközelíthető helyen legyen, de semmiképp ne a turisztikai célpontok közvetlen közelében. Akár köz-, akár magánterületre kerül a fogasunk, kérjünk engedélyt, pl. a legközelebbi bolt tulajdonosától! Egyben vállaljunk garanciát arra, hogy rendszeresen ellenőrizzük a területet, így elejét vehetjük a szétszórt, rendetlen kinézetű utcaképnek.

Jól látható helyre rakjuk ki a papírunkat, amin információt közlünk a meleg holmikról. Például ezt:

Ha már meglévő helyre viszünk kabátokat és azt látjuk, hogy rengeteg cucc van már ott, inkább ne hagyjuk ott feleslegesen (nagyobb az esélye a széttúrásnak), mindig mutasson rendezett képet a fogas, így mindenki szeretettel és jó érzéssel tekinthet rá! Inkább próbáljunk egy újabb pontot létrehozni, hiszen az lenne a cél, hogy a rászorulók minél több helyen hozzájussanak a meleg holmikhoz. Véleményem szerint ezek a csomópontok most ad hoc jelleggel alakulnak és nem fognak hosszútávon fennmaradni, hiszen jelenleg ezt elsősorban az extrém időjárás provokálta ki. Tehát nem kell attól tartani, hogy nyáron meg bikiniket fognak fellógatni jó szívű emberek (bár lehet, hogy lenne, aki örülne neki ;) )

[Ha netán olyat tapasztalunk, hogy nem rászorulónak tűnő egyének próbálnak meg nagy mennyiségben holmikat magukhoz venni, kérjünk segítséget és többen szóljunk rájuk erélyesen!]

Természetesen ezek csak az én gondolataim, nem „direktívák”, de már akkor megfogalmazódtak bennem, mikor az eredeti (amerikai) fotót megláttam.

Jelenleg v. hamarosan működő szombathelyi Szabadfogas pontok:
– Kossuth L. u. 8. (Levéltár felőli oldal) Human Operator Iroda
– Szelestey u. 62. Dohánybolt előtt
– Akacs M. u. 7. Weöres Sándor Színház bejárata
– Széll Kálmán u. 40. előtt

Persze, hogy a Facebookon kezdődött, mint annyi minden manapság! (Mostanában persze szokás negatívan szólni a közösségi oldalak dehumanizáló – embertől eltávolító – hatásairól, de én ennek az ellenkezőjét tapasztalom jó ideje.) Szóval egy kedves nyelvtanár ismerősöm megosztott egy képet, amin egy üzlet előtt kabátok lógtak fogason, felette tábla angol nyelvű szöveggel.

Azonnal megfogott (szívecske lájkot nyomtam rá) és rögtön elhatároztam, hogy ezt magyarra lefordítva is megmutatom (tudván, milyen kevesen beszélnek idegen nyelvet nálunk – de ez egy másik lapra tartozik). Tehát letöltöttem az eredeti képet és egy egyszerű képszerkesztő programmal kifehérítve a lapot, ráírtam az eredeti szöveget magyarul: „Szükséged van kabátra? Vegyél el egyet! Segíteni akarsz? Tegyél ide egyet!”

Ez a 4 mondat – nagyon leegyszerűsítve – megmutatja, hogy alapvetően kétféle ember létezik: aki segítségre szorul, és aki segíteni tud. Sosem tudhatjuk, az épp aktuális állapotunk mikor csap át a másikba, akár egyik pillanatról a másikra. Az átszerkesztett képet így feltöltöttem nyilvánosan, mert azt szerettem volna, ha sokan látják és minél több ember gondolja ugyanazt, amit én: de hiszen ez ilyen egyszerű! Nem akartam én semmi extrát, csak egy kis gondolatébresztőt. Első este még jobbára az ismerőseim lájkolták és osztották meg, másnap aztán elindult a „cunami”. :)

Délutánra már másodpercenként jöttek az értesítések arról, hogy ki mindenki lájkolta és osztotta meg, kik jelöltek ismerősnek és mennyi üzenet jött. De nem ez volt a legjobb a dologban, hanem az, mikor láttam sok megosztásnál, hogy csak kevesen fintorogtak, elenyésző volt azok száma, akik azt írták, hogy „de ezt itthon nem lehet”, „úgysem azok vinnék el, akiknek szüksége van rá”, és hogy „kár, hogy itt sok a becstelen ember”… Sokkal több volt ilyen: „ez igen, nagyon tetszik”, „csináljunk mi is ilyet”, és a „hol lehet jelentkezni?”.
Nem egészen két napot kellett a lényegre várni, mire megláttam egy fényképet, amin egy balassagyarmati turkáló elé kitett ruhaállványon kabátok és egy felirat virított: Ha fázol, vigyél egyet! :))

Remélem, sikerül ezzel itthon, Magyarországon is valami mozgalomfélét elindítani és nem ez az egyetlen utóhatása az én kis pillangószárny-csapásomnak! :)

Update1: A mozgalom elindult az egész országban, ezen az interaktív térképen követhető, hol található elvihető kabát, vagyis: Szabadfogas! :)

Update2: Már Szombathelyen is van kihelyezett fogas!
A Fő tér mögött, a Human Operator irodája előtt!

Ne add fel, ha:

– káosznak tűnik a látkép az íróasztalodról

Csak te tudod, hogy mindennek helye van! Mert minden egyes papírfecni fontos/pontos infót jelez, amit csak te tudsz értelmezni.

– az ebéd utáni bögre kávét harmadszorra melegíted újra

Nem kell annyi koffein, elég a placebo: ilyen adrenalinnyomás alatt különben is, minek a plusz serkentés?  Pattanj inkább lótuszülésbe, mantrázz néhány ommm-ot, aztán máris itt a nyugivilág.

– elveszel a feladatok tengerében

Gondolj inkább az igazi tengerre! Napfény, kékség, sós illat – máris könnyebb, mert van cél. Írd újra a teendőket! Egy másodszorra átgondolt lista a még elvégezendőkkel megmentheti a délutáni hangulatot. A régivel meg kukába, ne hagyd, hogy lehúzzon: ha tiszta papíron virítanak ugyanazok a jelentéstartalmak, sokkal jobb az érzet. Mintha meglenne a pipa. Ami ugye egy-egy befejezett projekt után jár.

Csak szép lassan, sorjában: ne kattogj már azon, hogy egy kolbászképű agresszor sofőr majdnem kirántott a kormány mögül, mert finoman jelezted (csak 1 dudálás volt!), hogy a 4 órai csúcsforgalomban nem kellene egy sima balra kanyarodáshoz két sávot stoppolnia alsó hangon is három lámpaváltás idejére, s ne járjon már ott az agyad, hogy mindjárt mehetsz a gyerkőcért a suliba, mit adsz neki uzsonnára/vacsorára, vajon tudsz-e ma minőségi időt tölteni vele (vagy majd a szalagavatóján tutulgálsz, hogy mennyi mindenről lemaradtál a munka miatt…), mit kell venni a boltban, mikor lesz fent a téli gumi a kocsin, lesz-e időd a postán csekkezni, kiakadnak-e a szomszédok, ha soros takarítónőként éjjel nyalod fel a lépcsőházat, lesz-e erőd az esti meseolvasás és összebújás után befejezni azt a munkát, amit most azért tolsz, mert ezt írod itt.

Szóval: KITARTÁS, ERŐ, SZERETET MINDEN NŐNEK, AKINEK TÖBB HELYEN KELL MEGFELELNIE! Miénk a világ, rajtunk áll, hogy mennyit engedünk be belőle!

csak2slukk