Részletek itt:

Még tart a gombaszezon, és ezzel most nem mondtam sokat. Hiszen aki kihajt a városból, hamar észreveszi, minden erdőszéli beállóban legalább két család vetélkedik, hogy ki ér előbb a vargányásba. Én nem gombászom – túrázom inkább, gyűjtőszenvedély nélkül – úgyhogy a receptem így kezdődik: végy egy gombaszakértő nagyapát vagy apát (esetleg barátot), adj kezébe egy kosarat, indítsd el az erdő felé. Vagy menj ki a piacra korán reggel, és végy 10 fej jóféle galambicát. Hivatalos nevén kékhátú galambgombát (Russula cyanoxantha).

A galambica, ahogy a vargánya, nem egy gyomorkímélő étel, valóban isteni belőle a pörkölt, sok hagymával, paprikásan és/vagy tejfölösen. Most egy szelídebb, gyomorra kevésbé veszélyes recept következik, nagyapám kedvence, aki szenvedélyes gombavadász hírében állt. Hajnalban célirányosan indult útnak, versenyezve a szomszédokkal, aki előbb kelt, az tarolhatta le a biztos helyeken az aznapi termést. Aztán ha hazaért, a friss gombafejeket nem kirántották, hanem be a tepsibe, sóval és fokhagymával megdörzsölték, tejföllel meglocsolták. És ennyi.

Ezt sütöttem újra – persze nem reggelire

Tehát kell 8-10 fej galambica, a szürkés hártyát a tetejéről lepucoljuk, aztán alaposan megmossunk, lecsepegtetjük. Kevés olívaolajba két-három gerezd fokhagymát apróra vágunk (nagyapám persze disznózsírt használt), két nagykanál joghurt (házi tejföllel se utolsó) frissen aprított kakukkfűvel, sóval, póréhagymával bolondítjuk.

Egy tepsit vékonyan kikenek olajjal, majd a gombafejeket ráhelyezem, és meglocsolom (bekenem) a tejfölös szósszal, bedobom a sütőbe, úgy húsz percre. Közé egész paprikát teszek, az is megsül szépen a gombákkal, később jó lesz salátának, vagy csak úgy, köretként. Lereszelek még 10 dkg füstölt sajtot, amit a legvégén, az utolsó tíz percben rászórok.

Körettel, vagy csak magában, almaecetes sültpaprika-salátával, vagy kenyérrel (ahogy nagyapám ette) is remek. Nem kell túlcifrázni. Mi kölessel tálaltuk, mert köles kiváló fehérjeforrás, íze remekül passzol a galambicához. (Meg hát az volt otthon:)

Írhatnék nagypénteket is, habár ezen a tradicionális böjti napon én általában semmit sem eszem, hacsak, mint ma este, vendégeket nem várok. A gyerekeknek (ahogy nagyanyám is tette) hagyományosan parajt főzök (hozzá a kertből csalánt gyűjtök, azt is beleteszem). A böjt nálunk ez esetben a hús mellőzését jelenti, és nagyszombaton is tart. Ebédre – rákészítve a gyomrot a sonka-csülökre- ajánlom ezt a bevált receptem: a szójás-medvehagymás sült spagettit.

A szójás-zabpelyhes szósz

Délelőtt egy csésze zabpelyhet (univerzális töltőanyag) és egy csésze szójakockát beáztatok. A szószhoz egy fej hagymát pucolok, kockázom, olajon megpárolom. Egy-két sárgarépát apróra vágok, a lábasba beleteszem, a megpuhult zabpehellyel és szójával együtt. Kicsit összesütöm, finoman megsózom, megborsozom, zöldfűszerrel és bazsalikommal ízesítem. Öntök rá egy-fél pohár vizet, épphogy ellepje. Párolom, majd ha megfő a sárgarépa, az egészet összeturmixolom. Friss paradicsompürével megbolondítom – még egyszer felforralom, a legvégén apróra vágott fokhagymával ízesítem.

Hozzá a  medvehagymás sült spagetti

Négy személyre egy csomag (én a vékonyra esküszöm) spagettit főzök. Közben előveszem a wokot, meleg olívaolajba apróra vágott fokhagymát dobok. A kertben lecsipegetett zöldfűszer-növényeket apróra vágom, ezt is beleszórom a fokhagymás olajba. Finoman, alig hevítem. Most a medvehagyma szezonja van, ez lesz a leghangsúlyosabb, de szeretek belemetélni aprón friss csalánt, a kert végében vadon növő snidlinget és bazsalikomot is.

A kifőtt spagettit beleforgatom a zöldfűszeres fokhagymás olajba, és jól átsütöm. A legfinomabb, ha egy kicsit meg is barnul a tészta.

Reszelhetünk a tetejére sajtot, de nyugodtan ki is hagyhatjuk – rendben van ez magában, nem kell cifrázni…

Igazi élő hagyományaink a tavaszi megújuláshoz alig vannak, magunknak kell saját szokásainkat kialakítani. Hogyan álljunk neki tehát a tavaszi tisztulásnak? Éljünk negyven napig kenyéren és vízen? Húzzunk el egy hiperintenzív wellness-hétvégére, böjt címén pár kilót leadni? Méregtelenítsünk női magazinok féloldalas cikkei alapján?

– Az imént, mikrofonon kívül még arról beszélgettünk, mennyi szombathelyi bál maradt el az idén. Recesszió ide vagy oda, ennek mentálisan is komoly üzenete lehet.

– A bálokkal együtt rengeteg öröm és jóféle rezgés is elmaradt. Persze azt is gondolhatjuk, hogy ezek a mulatságok jórészt a pénzről és a magamutogatásról szólnak, de ott az emberek jól is érzik magukat, táncolnak, kiszakadnak a mindennapok ritmusából, a hétköznapoktól eltérő rezgésekkel telítődnek. Ha ezek a vigasságok elmaradnak, ez az energiahalmaz nem tud felszabadulni. Az emberek bál helyett otthon ülnek és sok esetben csak a televízió jelenti az esti szórakozást, nincs felfutás, nincs feltöltődés. Így megyünk bele most a böjtbe.

– Sok ember, ahogy farsangolni se farsangol, úgy a böjtöt sem tartja.

– Akkor is böjti időszak van így kora tavasszal, a kozmosz rendjével összhangban az emberi test is próbál megtisztulni, akár tartja a böjtöt valaki, akár nem.

– Hogyan álljunk neki?

– Ha nem vagyunk gyakorlott böjtölők, akkor ne akarjunk egyből túl sokat. A böjt akkor böjt, ha belülről jön, nem kell akaratosan visszatartani az evést, mert az erőszak csak erőszakot szül. A nagy akarásból könnyen kudarc lehet, kis lépésekkel apránként sokkal messzebbre juthatunk. Másrészt úgy tervezzük meg böjtünket, hogy legyen benne kihívás. Kezdjük kis lépésekkel, de adjuk fel magunknak a leckét! Ha tudom, hogy könnyedén le tudok mondani a húsról, akkor az nem nagy kihívás – tegyük meg, de mellette mondjunk le arról is, amitől nehezebben válunk meg, például az édességről vagy a kávéról.

Nem kell egyszerre minden élvezetet elhagyni, először csak naponta egy csésze kávét engedélyezzünk magunknak, aztán kétnaponta majd háromnaponta igyunk. Végül azt vesszük észre: eltelt egy hét, és nem ittam kávét! Ezek kicsi lépések, csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk, de már kapargatjuk! Aztán, ha sikerül, el lehet jutni oda, hogy a 40 napra felállítunk magunknak egy menetrendet, mikor mit hagyjunk el…

– Te hogyan böjtölsz?

– Én leteszek mindent, ami élvezetnek számít, évek óta így csinálom. Például egy mézes tea nem feltétlenül egészségkárosító, nem is akadályozza a tisztulást, de élvezeti forrás, ezért leteszem. Mert az elmének el kell szakadnia a testi vágyakozástól, úgy tud igazából megtisztulni, és maga lenni. A testi vágyaktól pedig csak úgy tud megszabadulni, ha megfosztom a vágyakozástól. Ehhez kell egy kis időszak, nálam ez körülbelül másfél-két hét. Amikor aztán szabaddá válik az elme, onnantól mindegy, hogy eszek-e édességet vagy sem, iszom kávét vagy sem, elmúlik a vágyakozás. Ezek a sallangok leesnek az elméről, és marad a mag. A gyakorlott böjtölők ilyenkor már nem esznek semmit, és speciális testtisztításokat is végeznek, annak érdekében, hogy a tisztulás még hatékonyabb legyen. Így aztán a mag is tisztulni kezd, és teljes mentális tisztuláson mehet át az ember.

Ám aki ebben nem gyakorlott, annak nem is ajánlom, az maradjon meg annál, ami számára kihívást jelent. Legyen az a hús nem evése, vagy a koffeinről, édességről való lemondás. Egyedül a dohányzásról gondolom azt, hogy nagyobb függőség annál, mintsem hogy negyven napra csak úgy el tudjuk hagyni. Szerintem, ezt úgy egy életre kellene elhagyni.

– A tavaszi böjtnek, azon túl, hogy méregtelenítünk, milyen lelki aspektusai vannak?

– Ahogy az én olvasatomban az adventi böjt arról szól, hogy vessünk számot az elmúlt év történéseivel, tisztítsuk meg az elménket a felgyülemlett érzésektől, úgy a húsvét előtti negyven napos nagyböjttel felkészülünk az eljövendő időszakra. Számba vesszünk céljainkat, eltervezzük az életünket.

Nem olyan célokra gondolok, hogy idén például szeretnék egy nagyobb autót venni. Mert miközben mániákusan gyűjtjük magunk köré a boldogság kellékeit, aközben egyre kevésbé vagyunk elégedettek magunkkal és világunkkal. Úgy gondoljuk, ha majd a harmadik autónk is meglesz, ha átköltözünk nagyobb lakásba, akkor majd boldogok leszünk. Csak közben átrobog rajtunk az élet, és mi elfelejtetjük élvezni azt. Ahhoz, hogy meg tudjuk érni a boldogságot, vissza kell fejteni magunkban a kellékeit. Helyére kell tenni a gondolatainkat.

– Ha nem sikert, nagyobb autót, te milyen célt tervezel el magadnak?

– Én mindig testi egészséget kívánok, mert ha az nincs, akkor semmi sincs, az egészség az alapja mindennek. A böjt ebben is segít, de a böjt nem önsanyargatás, hanem felkészülés, megpihenés és aztán meditáció. Gondoljunk csak bele, nekünk csak negyven nap lemondás, amikor nem eszünk húst, cukros ételeket, nem nassolunk… a világ számos országában egész életükben éheznek, és csak áhítoznak azok után, amiről most pár hétre mi nagy kegyesen önszántunkból lemondunk. Ne érezzük hát szenvedésnek…

– Negyven nap hosszú idő, ha elhatározzuk, akkor is közbejöhet egy buli, egy munkahelyi vacsora, aztán vége az egésznek…

– Nekem mondod? Minden évben pont a negyven napos böjti időszakba esik a születésnapon, amikor jó szokás szerint a családom Sacher tortával és pezsgővel köszönt fel. Pár éve még nehezen tudtam kezelni ezt a helyzetet, hiszen ha elutasítom az ajándékot, megbántom a szeretteimet, ha elfogadom, megszakítom a böjtöt. De úgy gondolom, a szeretet áramát vétek gátolni, vannak helyzetek, amikor meg kell szakítani a böjtöt. Mostanra eljutottam odáig, hogy a böjti időszak legelején úgy tervezem, úgy alakítom ki a menetrendem, hogy számba veszem a születésnapomat is. De sok esetben illendően és kellő humorral vissza lehet utasítani a meghívásokat, vagy az olyan ételeket, italokat, amik már nem férnek bele a böjti menetrendbe. Csapvíz és főtt rizs minden étteremben van! – jegyzi meg őszinte mosollyal:)

Megkóstoltuk a parlagfüves-kenyeret: kesernyés, vaj nélkül borzasztó, kis mennyiségben viszont észrevehetetlen. A csoda elmaradt, fotósuknak sem lett dúsabb hajkoronája, de reméljük immunerősítőnek beválik…

Úgy voltunk ezzel a parlagfűvel, hogy hittük is meg nem is, hogy csodaelixír lapul benne. (Talán inkább nem hittük, de ez magánügy.) Ám súlyosan beteg barátnőnk, természetgyógyász ismerősére hagyatkozva annyira akart épp ebben bízni, hogy mi is hajtani kezdtük. Első parlagfű-vadász akciónk azonban télvíz idején csúfos kudarcba fulladt, úgy lettünk vele, mint a népmesei királylány, akit csak a szabad tengeri levegő menthet meg, de oda a királyság egyetlen erőtlen (hitetlen) lakója sem juttathatja el. Hm…

Szóval így voltunk ezzel a parlagfűvel, mígnem a hétvégén egyszer csak jött az angyali segítség! Nem fogadtam volna rá, de akad olyan rendes ember, aki nemhogy hisz a parlagfűben, de szösszenetünket is olvasta, ráadásul felkeresett, és személyesen ajándékozott meg bennünket saját szedésű, téliesített, lenmaggal keverten őrölt parlagfűvel.

Ahogy neve elhallgatását kérő olvasónk elmesélte, ők feleségével másfél éve napi rendszerességgel fogyasztják. Saját receptjük: reggel épp csak meghintenek egy szelet vajas kenyeret, és ezzel tartják karban egészségüket. Ők a mokkáskanálnyi mennyiségre esküsznek, de nagyon egyéni, kinek mennyi a jó. Mondta, senkit nem akarnak félrevezetni, nekik bevált, kutya bajuk, azóta jó egészségnek örvendenek. Hogy ettől-e, vagy attól, hogy amúgy is nagyon figyelnek életmódjukra… ki tudja?

Össze ne keverjük a fekete ürömmel!

Abban biztosan hisznek, nem árt. Viszont nem árt az óvatosság, ha nekiállunk begyűjteni, mivel a parlagfű a fekete ürömmel nagyon hasonlatos, laikusok könnyen összekeverik, és a parlagfűvel ellentétben a fekete üröm nagyobb adagban már mérgező. (A fekete ürüm levele, magyarázza olvasónk, alulról ezüstös színű, innen nem lehet őket összekeverni.)  A középkorban a fekete ürmöt mágikus oltalmazó növényként ismerték.  (A kertekben rovarok – főleg molyok – távoltartását szolgálta. Ősidők óta használták fáradtság ellen, az utazók pedig gonosz szellemek és vadállatok ellen védekeztek vele. A római katonák fekete ürmöt tettek a szandáljaikba, hogy meneteléskor ne fáradjon el a lábuk.  A fekete üröm egyike annak a kilenc fűnek is, melyet a 10. században a Lacnunga (Orvosságok) nevű gyűjteményben található „Kilenc fű bűbájában” segítségül hívtak a pogány angolszászok.⁾

Mindenesetre, ha már megkaptuk, lefotóztunk és belekóstoltunk

Brrr… először vaj nélkül, pusztán kenyérre hintve próbáltuk ki a parlagfüvet, az íze így roppant keserű. Másodszor már óvatosabbak voltunk, a kenyérre egy kis síkosítót (margarint) is kentünk, így viszont semmi extra ízt nem éreztünk. Férfi kollégáim közül ketten is meghátráltak, nem voltak hajlandóak beszállni a kísérleti kóstolásba, fotósunk bátrabban viselkedett. A turulmadara védjegyként felmutató honlapokon beharangozott csoda azonban elmaradt, fotósuknak ennyitől sem lett dúsabb a –khm- hajkoronája, de reméljük, immunerősítőnek azért beválik. (Ha másért nem, placebóként, mert annyira szeretnénk hinni benne)

Mindenesetre barátnőm a kórházban nagyon örült dunsztnyi beszerzésünknek. Ezúton köszöni a kedvességét annak a szombathelyi úrnak, aki megosztotta vele gyógy-szerét! Már csak az van hátra, hogy nagyon szurkoljunk, hogy csodaszer legyen!

Szilveszter napján azzal a kívánsággal a zsebünkben indultunk útnak a zalai dombok közti világvége felé, latyakban és tavaszi napsütésben, hogy mindenáron, a föld alól is parlagfüvet kéne beszereznünk. Mert a kórházban fekvő súlyos beteg barátnő erre esküszik. Természetgyógyásza tanácsolta: mint a petrezselymet, ezt kellene finoman a kenyérre szórni, úgy rágcsálni. Azt mondja, ez a gyom szinte már csoda, a legjobb gyógyszer!

Szóval honnan szerezzünk télen parlagfüvet?

Augusztus végén, ha tudtuk volna, hogy ez az ádáz, százszor is kiátkozott gyomnövény (alias Ambrosia artemisiifolia) bármire is jó, kazalszám gyűjthettük volna. De nem tudtuk. Télen ez nehezebb ügy. Mondhatnánk lehetetlen, főként, hogy botanikai ismereteink végesek. Hiába kutattuk át a természet legbujább rengetegét, egy árva zöldellő kórót nem találtunk. Kertész barátunk csak legyintett a különös kívánságra: lehetetlen küldetés ez, legalábbis január elején. (A növény – olvashatjuk a wikipédián is, magról szaporodik, és egynyári. Ősszel a magok beérése után elpusztul. A friss termés nem kel ki a tavasz beköszönte előtt. A nyugalmi periódusa január végéig tart, amikortól már csírázásra kész, csak a felmelegedésre vár.)

De tényleg ez a leghasznosabb gyógynövény?

Mi is felhívtunk barátnőnk belgyógyász-természetgyógyászát, aki megerősítette a hírt: valóban esküszik rá, hogy a parlagfűnél nincs jobb természetes orvosság. Csak mértékkel, keveset szabad belőle fogyasztani, jól összevágva, naponta épp csak egy csipetnyit. Tanácsolta, ha többet szeretnénk megtudni a parlagfűről, bogarásszuk át a netet, mert ennek már komoly szakirodalma van.

Nekiláttunk hát bogarászni: angol nyelvterületen kezdtük, a parlagfűnek tényleg komoly szakirodalma van, noha nem a gyógyászati célra történő felhasználásának, hanem az irtásának, és az allergia elleni védekezésnek. Gyógyhatásairól angol nyelven  nem találok cikket.

Ősmagyar csoda lett a parlagfűből

Aztán megvilágosodom: a magyarok szövetsége honlapján találok egy hosszas írást, aminek különböző olvasataiba másutt is belebotlok. Ebben az áll, hogy Lajos Atya, a lazarista missziós pap, a magyar újkori természetgyógyászat úttörője volt az, aki magyar nyelvterületen először hirdette a parlagfű hasznosságát. Ez az írást aztán több változatban is megtalálom a neten.

Egy helyütt, Dr. Ágfelhalmy Botond honlapján ezt találom róla: „Sokoldalúságát bizonyítja az a tény is, hogy nemcsak finom és üdítő „férjszelídítő” tea, hanem gyors és hatékony hajnövesztő csodaszerként is egyre ismertebb a gyógyítók körében. A kutyatulajdonosoknak örömteli hír, hogy kis kedvencük szőre a parlag-csodaszer hatására gyönyörű fényes lesz…. Nagy mennyiségben tartalmaz B37 vitamint, és a kevésbé ismert P2 vitamint. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket.”

Aztán amikor ezt olvasom: „Dr. Ágfelhalmy Botond őshon kutató, aki az Ob vidékén egy pár családból álló kis manysi faluban találkozott a megváltó elixírrel.” – hmm… hát erősen felülkerekedik bennem a kételkedés.

A Facebookon is érdekes csoportra találok.

Mi az igazság?

Mielőtt a legújabb divathullámokra felülve nekiállunk parlagfüvet vacsorálni, azért nem árt az óvatosság, de kinek higgyünk? Miközben vadul küzdünk a parlagfű-mentes Magyarországért,  aközben lehet – hallgatva a természetgyógyászra -, tényleg a leghatásosabb rák-gyógyszert írtjuk nyaranta a lábunk alatt? Vagy badarság az egész?

Én egyelőre kételkedem, de lehet, idén nyáron kipróbálom. Eddig még nem voltam allergiás…

Tudjátok, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket gázkamrában tárolják leszedés után, hogy tovább elálljanak? Hogy komolyan árthatunk a vesénknek, ha rendszeresen túl magas ásványi anyag tartalmú ásványvizet iszunk ? És, hogy a boltokban kapható, nagyrészt szintetikus vitaminokkal inkább ártunk a szervezetünknek, mint használunk? Hogy a bőrünkön keresztül kétszer olyan gyorsan szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül? Ezekről és más hasonlóan megdöbbentő dolgokról szólt Antal Vali szemkinyitós felvilágosító előadása a szombathelyi Civil Házban.

A téma, mérgek és méregtelenítés. Felvilágosult fogyasztónak tartom magam, mégis olyan érzésem volt, Valit hallgatva, mint amikor anno a Food Inc-et végignéztem. Néha az iszonyattól eltorzul az ember arca, legszívesebben felsikítana, vagy a falba verné a fejét azt ismételgetve, hogy: ugye, ez nem igaz??!

De Antal Vali nem kegyelmez, töményen sorolja a tényeket, statisztikákat. Tudatos fogyasztót akar nevelni belőlünk: tanít, óva int, tanácsol, tilt. Felhívja a figyelmünket arra, hogy mérgek mindenhol vannak, napról napra, percről percre kerülhetnek be a szervezetünkbe, táplálék útján, bőrön keresztül, vagy belélegzéssel. Hiszen a mai napig semmilyen törvényi szabályozás nincs arra, hogy mi kerülhet bele egy élelmiszerbe, illetve, hogy milyen összetevőket tesznek egy kozmetikai termékbe, tisztítószerbe.

Így tehát napi szinten esszük a tartósítószereket, színezék anyagokat, az eszméletlen mennyiségű cukrot, és a nullás lisztet, majd jólesően bekapunk egy kis szintetikus vitamint, leöblítve egy „jó” pezsgőtablettával. Az arcunkra drága, alumíniumos arckrémet kenünk, kipingáljuk magunkat valami kőolaj-származékos sminkkel, majd egy kis agykárosító szintetikus illatanyagot tartalmazó parfümöt spriccelünk a dekoltázsra. ÁÁÁ, hogy ez így lenne??? Ja, és nem is említettem az éppen nagyon is aktuális szmogot, és a szomszéd bácsit, aki egyre gyakrabban tüzel PET palackot a kályhájában.

Ne csodálkozzunk, hogy ennyire megnőtt a civilizációs betegségek száma, ugyanis a fent említett mérgező anyagok felelősek, többek között a daganatos betegségek, cukorbetegség, ízületi bántalmak, allergiák, szív és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Hogy mi a teendő? Vásároljunk tudatosan, ne engedjünk a reklámoknak, olvassuk a kisbetűs összetevőket, bojkottáljuk a mérgező termékeket gyártó cégeket, ne vásároljunk tőlük! Kerüljük többek között a cukrot, a  finomított és fehér liszteket, a szénsavat, csökkentsük étkezésünkben az állati fehérjéket. És természetesen méregtelenítsük a testünket, lehetőleg addig amíg még egészségesek vagyunk. Antal Vali a honlapján azt is megmondja, hogyan.

Első olvasatra nem is olyan egyszerű ez. Kemény elhatározás, elhivatottság kell hozzá, hiszen Vali szerint mit sem érnek a néhány napos kúrák. Ő egészen 3 hétig méregtelenít, minimum! Kell ugyanis idő ahhoz, hogy a testünkből kivezessük a méreg anyagokat.   „Máj- epe- és béltisztítás kíméletesen” lenevezésű kúráját mindenkinek ajánlja, aki általános közérzet javításra, immunerősítésre vágyik, miközben megszabadul a májban, epében, vesében és belekben lerakódott mérgektől. A kúra összetétele egy átlagos étkezésű ember számára szinte semmi ismerős elemet nem tartalmaz. Rá kell hát erre készülni mind agyilag, lelkileg, mind pedig az alapanyagok beszerzésével. Hacsak nincs probléma, ami azonnali méregtelenítést kíván lehetőleg kora ősszel vagy tavasszal kezdjünk bele.

Szóval, legyen a cél a tavaszi méregtelenítő kúra!!! Addig is olvasgassátok Vali honlapját. Tájékozódjatok, kérdezzetek, változtassatok!

Vigyázat a honlap komoly függőséget okozhat, a szó legjobban vett értelmében és rövid időn belül nálatok is „antalvalissá” válik a fürdőszoba és a konyha is. Akit pedig érdekel figyelje a Civil Ház programjai között Antal Vali legközelebbi előadásának időpontját, amikor is az immunrendszerről és a bélflórákról lesz szó.

A vásározók extra kedvesek, a kínálat olyan karneválos-piacos: házi sajtok, kencék, szörpök és lekvárok, borok, mézek, bio zöldségek és csirák.  Kézművesek ékszereiket és ruháikat kínálták, de voltak kerámiák, táskák, gyerekjátékok és szappanok is. A hangulat adott volt, muzsikaszóval, füstölő kemence illattal, nyugágyakkal és lugasokkal turbózva.
Ami a csalódás része volt a napnak az az ócskások és az magas árak. Látszik, hogy ez már nem igazán egy hagyományos értelemben vett falusi piac, hanem a Balatonról idecsalogatott német turisták bevásárlóhelye. (A fiam meg is kérdezte, hogy Magyarországon vagyunk-e :))
Egyszer azért feltétlenül érdemes megnézni, végigkóstolni, majd aztán az autóba visszaülve tovább csodálni a tájat a Balaton irányába.

További képekért klikk a képre!

Egyszóval, ragozni sem érdemes, mindenki tudja, a boltban vásárolt élelmiszerek jelentős részét műanyag csomagolásban visszük haza, legyen az étolaj vagy ásványvíz, kefír vagy margarin. A ránézésre egyforma műanyagdobozok között azonban lényegi különbségeket találni, erről a beavatottak a dobozok és palackok alján található számokból értesülhetnek. A kódolás 2003 óta hazánkban is kötelező, azonban ismerősi körömben elvégzett spontán közvélemény-kutatásom bizonyítja, a kutya se hallott róla. (A számozási rendszert egyébként 1988-ban rögzítették az USA-ban, a műanyag újrahasznosításának megkönnyítésére.)

Hol keressük?

Az egytől hatig terjedő számok különböző polimertípusokat jelölnek, amiket a műanyag újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresni, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése.

 Veszélyes a felmelegedett palackból inni

Cikkek sokaságát átnyálazva legtöbb helyen azt olvastam, hogy a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások viszonylag ártatlanok, ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok szervezetünkbe.

Az 1-es számmal jelölt PET vagy PETE palackokkal már több gond lehet. A nyers kőolajpárlatból származó műanyag flakonból ugyanis a meleg, a napsütés hatására különféle anyagok oldódhatnak ki. Tehát garantált vegyi bomba lehet egy forró napon a kocsiban felejtett ásványvizes palack. Ráadásul a műanyagban lévő oldó- és lágyítószerek egy része is kioldódhat, ha túl sok ideig áll benne a víz.

Mert ez műanyag

A világon a második leggyakrabban használt műanyag a PVC. Bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy a vinilklorid, a PVC alapvető alkotóeleme ismert rákkeltő anyag. Előállításakor és elégetésekor dioxint bocsát ki, ami rákkeltő hatású és hormonális zavarokat okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

A 3-as számú műanyag alkotóeleme a PVC, amely mellett a 6-os számú polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe – olvashatjuk több helyen is – sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is bezavarhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

Mikrózzunk?!

Azokkal a műanyag edényekkel is óvatosan bánjunk, amelyek elvileg mikrohullámú sütőben is használhatóak. Mert – figyelmeztetnek a szakemberek – az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fognak. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe. Az üveg- vagy kerámiaedények használata biztonságosabb.

Nemcsak ránk, az egész bolygóra veszélyes Mű-vek

És akkor nem is szóltunk a környezeti terhelésről… Elég egy adat, a PET- palackok nagy része – évente csak Magyarországon – mintegy egymilliárd palack kerül a szemétbe. A Humusz becslése szerint a műanyag palackok kevesebb mint 20 százaléka kap lehetőséget arra, hogy anyagát újrahasznosítsák, és kevesebb mint egy százalékot töltenek újra.

És mit rejtenek a számok?

1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát

termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai

Ahol érdemes tovább bogarászni:

Mérgező műanyag tárgyaink – tudnivalók a BPA-ról, azaz a biszfenol A-ról

Mérgező műanyag a cumisüvegben, az üditős palackban

A nagy ivóvízdilemma: csapvíz vagy ásványvíz

BPA vagyis Biszfenol-A – Mérgező műanyagok: hiszti vagy hormonhorror?

Palackozott ásványviz vagy csapvíz? – (Reader’s Digest)

Pár perc munka, és asztalodon gőzölög a gulyás, még egy reklámblokknyi idő és tálalhatod a nagyi-féle(?) császármorzsát is. A csodát egy Maggi nevű kémikusnak köszönhetjük, aki 1862-ben először kevert laboratóriumában instant ebédet. A háziasszonyok felszabadítójának útját Knorr és Oetker is követte, akik szintén azon dolgoztak, hogy a robotoló munkásokat minél hamarabb elkészíthető étkekkel laktassák jól.

A francia hagymaleves és szaporodási nehézségek
Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet. Lépten-nyomon hol rákról, hol csak allergiáról suttognak. Táblázatok járnak kézről a kézre, amelyek egyes anyagoktól óva intenek, másokat pedig engedélyeznek. Hol az igazság? Táblázat nélkül már egy lépést sem teszel, tudatos fogyasztóként a hipermarket-béli túráidat E-böngészéssel egészíted ki. Magadat és családodat krémlevesek, csokoládék, pudingok és mélyfagyasztott pizzák összetételének felolvasásával sokkolod. A spájzban porosodó francia krémlevesben egy tömeggyilkost látsz, olvasod, van benne ízfokozó: E601, azaz nátrium-glutamát, ami érzékeny embereknél „kínai étterem szindrómát” válthat ki. Az egzotikus étek embernél halántéktájú nyomást, hát és fejfájást, a patkányoknál szaporodási nehézségeket és tanulási zavarokat okozhat. Aztán van még benne E500, azaz valamilyen savanyúság-szabályozó anyag, és E150d, ami állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki, és csökkentette a fehér vérsejtek számát.

Na jó étvágyat!
Ma egy frissdiplomás élelmiszeripari mérnöknek a legnagyobb profitot az adalékanyag-gyártás hozhatja. E mellett óriási versenyhelyzet van, így az előállítók az E-kről maguk is feketelistákat terjesztenek, melyben persze a konkurens műanyag-gyár terméke a káros, a saját pedig mindig ártalmatlan. Mivel az adalékok állatokon tesztelt anyagok, egyébként sem garantálja semmi, hogy ha a patkány sem allergiát, sem rákot nem kapott tőlük, az emberre is ártalmatlanok. Az sem tudható, hogy kémiailag hogyan érzik magukat a többi E társaságában, vagy hogyan viselkednek a mikrohullámú sütőben, miként bírják a főzést, a sütést. Ha bizonyíthatóan károsak, akkor sem biztos, hogy mi, fogyasztók értesülünk róla: az 50-es évek nagy botrányát robbantotta ki a „vajsárga” nevű színezék, amiről már a ’30-as években tudott volt, hogy lerakódva, felhalmozódva rákkeltő, mégis majd húsz évig belekeverték a margarinba.

Az aromásított ételek torzítják ízlést
Mivel az élelmiszer állagát, színét, ízét és illatát laboratóriumok boszorkánykonyháiban keverik, az ételek természetes állapotát egyre kevésbé értékeled. (Bizonyított, hogy a mai tizenévesek ízlelése átalakult, a hagyományos ételek aromáját gyengének érzik.) Könnyen túleheted magad belőlük, természetes anyagok híján szervezeted pedig tovább éhezik.Bár tized, néha csak tízezred milligrammnyi mennyiségben használják őket, veszélyük az, hogy felhalmozódnak. Ha elérik a szervezetben a kritikus szintet, egészségkárosodást okoznak. Ezért nincs is értelme pontos határértéküket megállapítani.
Egyelőre a magyar élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak, mint a nyugat-európaiak. Míg itthon nagyjából háromszáz engedélyezett adalékanyag van, az EU-ban mintegy kétszer ennyi. A hazai előírások ellenére azonban ezek egy része, import termékekben jelen van a hazai piacon.

Lassú hatású patkányméregként is bevethető
Bár az ételt megfesteni nem szükségszerű, – e miatt például Svédországban a színezékek (E100-200) jelentős része tiltott – nálunk viszonylag széles a skála. A többség lassan ölő patkányméregként is bevethető: a kísérletekben a barna (E154) nemcsak májukat és szívüket károsította, hanem egyidejűleg valamennyi szervük elszíneződött tőle. A hazánkban forgalomban lévő cukormázas marcipán-por tartazinját (E102) az EU számos országa betiltotta, hiszen bizonyíthatóan allergén anyag. Ebben a készítményben még „narancssárga S”-re (E110) is bukkanhatunk, ami szintén allergiát válthat ki.
A tartósítószerekkel (E200-300) dúsított ételek fogyasztása sem életbiztosítás. Az előrecsomagolt füstölt sonka nátrium-nitritjéről (E250) és a májasok nitrites-pácsójáról is köztudott, hogy rákkeltő, meggátolja a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami kékbetegséget is okozhat. (Állítólag a pácok nitrát-tartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezettnek.) A főként fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használt kén-dioxid és kénessav sói (szulfitok) is kiszámíthatatlan reakciókat okozhatnak: rosszullétet, fejfájást, hasmenést, esetleg anyagcsere és idegrendszeri zavart.

Stabilizátorok és sűrítőanyagok
A félkész, instant porok kedvelt anyaga az emulgeálószer. Olyan varázspor, ami lehetővé teszi, hogy az amúgy nem vegyíthető (víz és zsír) anyagokat összekeverjék és állagukat stabilizálják. Általuk a kenyér puhább, a kalács omlósabb, a krém pépesebb. Hatásuk nem ismert, azonban egyesek a bélbetegségek és allergiák egyik kulcsszereplőjének tartják. A sűrítőanyagok közt olyan extrákra is bukkanhatunk, mint a gyöngyzuzmó (E407), ami állatokban fekélyt okozhat, vagy a tragantmézga (E413), ami egy ázsiai növény gumiváladéka.
Egyes burgonyatermékekben, pékárukban, üdítőkben, fagylaltokban, kenhető sajtokban is fellelhető savanyúságot szabályozó szerek (E500-600) némelyikét hiperaktivitásokozásával és kalcium-elvonással vádolják.

Pálinka-aroma, mint rovarölő
A természetes aroma különleges varázsszó, mindenképpen valami természetes anyag nedveiből előállított ízre kell gondolnunk – de tudnunk kell, semmi köze az eredeti gyümölcshöz. Előállíthatják fűrészporból (egy ausztrál fafajból készül például az eper), gombából (kókuszaroma) és baktériumból. Egy pálinka-fajta ízesítése például a kvasziin fa keserítő-anyagából van, amit a bennszülöttek rovarölő-szerként is használnak.
A természet-azonos ízesítők vegyi úton előállított anyagok, amelyek kémiai összetétele megegyezik a természetes ízanyagokéval. Ennek ellenére tudott, hogy felszívódásuk, hatásuk más, mint eredeti társaiké. Arról talán mindenki hallott már, hogy a C-vitamin is másképp szívódik fel, ha tablettaként vesszük be.
Az E-kódok sorát még a csomagolást segítő és lesülést gátló anyagok is gazdagítják, amit lisztekhez, cukorkákhoz kevernek. Közülük egy csoport a gyakran műanyagokkal vegyített mikrokristályos viasz, ami nem más, mint egy, a kenőolaj-gyártás során keletkezett melléktermék.

Spermaölő, hízlaló light-ok?
A diabetikus étkekben használt édesítőszerek (E-kilencszázasok) a híreszteléssel ellentétben nem mindig fogyasztanak, sőt. Egy nagyszabású kísérletben, ahol nyolcvanezer embert vizsgáltak, a mesterséges édesítőszerek nagyobb súlygyarapodást okoztak, mint a cukor. Tán nem véletlen, hogy a disznók takarmányába étvágynövelés céljából nem cukrot, hanem édesítőszereket kevernek. Ráadásul a szacharin (E954) állítólag hólyagrákot okozhat, a ciklamát (E952) pedig a herét és spermát károsíthatja.

Jobb félni, mint megijedni!
A szakemberek óvatosságra intenek. Mielőtt vásárolsz, mindig nézd meg a címke másik oldalát! Mit sóznak rád a gombás spagetti-szószban, vagy a diabetikus, tartósítószerrel megdobott fekete kenyérben. Még egy hasznos információ: az élelmiszerhez felhasznált anyagokat mennyiségi sorrendben tüntetik fel!

A cikk a nyugat.hu-n megjelent korábbi írásom alapján készült…