A Kedves Olvasó talán már nem is emlékszik, de 2013 februárjától májusáig amfóra-lázban égtem. Egy bűntudatmentes, fehércukormentes, fehérlisztmentes alapreceptet alkottam meg, amit aztán számos verzióban megsütöttem. Készült diós, mandulás, mogyorós ízvilágú, répa és banán édesítésű, mindegyik alma-alappal, teljes kiőrlésű liszttel, és a nélkülözhetetlen tojással.

Az eltelt három évben azóta többször sütöttem egy-egy amfórát a család kedvéért. Sőt, a tökéletes csokimázat is sikerült mostanra megtalálni. Újabb recept viszont a mai napig nem született. A lisztmentes brownie után kaptam kedvet újra a kísérletezésre. Szerettem volna egy lisztmentes amfórát összehozni. Örömmel jelentem, sikerült.

Hozzávalók a mákos amfórához

3 tojás
300 gramm alma (2 nagyobb, 3 közepes, vagy 4 kisebb alma)
300 gramm banán (3 db)
300 gramm darált mák
1 citrom héja és leve

Hozzávalók a csokoládémázhoz

50 gramm kókuszzsír
50 gramm kókuszcukor
50 gramm kakaópor
100 gramm víz

Elkészítés menete

1. Alapanyagok előkészítése: Az almákat megpucoltam, a banánt meghámoztam. Mindkettőt turmixgépben pépesítettem. A citrom héját lereszeltem, a levét kifacsartam.

2. Sütő előmelegítése: A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

3. Sütőforma előkészítése: Most két db, 20 cm-es szilikon tortaformát választottam, ami nem igényelt különösebb előkészítést. Egy tepsire helyeztem a formákat.

4. Tojás felverése: A tojásokat felütöttem, és a robotgép keverőjével habosodásig kevertem.

5. Alapanyagok összekeverése: A tojásokhoz öntöttem a pépesített almát és banánt, valamint a mákot. A robotgép keverőjével a homogén állag eléréséig kevertem.

6. Ízesítés: A masszához öntöttem a citrom héját és levét, és pár másodpercig tovább kevertem.

7. Sütés: A masszát kétfelé vettem, és a tortaformákba öntöttem. Tűpróbáig, 20 percig sütöttem, légkeveréses üzemmódban, 180 fokon. 10 percig hagytam hűlni a formákban, utána kivettem, és vártam a teljes kihűlésig a díszítéssel.

8. Díszítés: A csokimázhoz az összes hozzávalót egy kis fazékba tettem. Állandó keverés mellett, közepes hőfokon, a kókuszzsír olvadásáig hevítettem a csokoládémázt. Nem szabad forralni. A kész csokoládémázt a tortákra öntöttem.

9. Tálalás: Vártam a csokoládémáz dermedéséig. A tortát szeletekre vágva tálaltam.

Mogyorókrémmel töltött mogyorós amfóra

Ez a sütemény attól különleges, hogy duplán mogyorós amellett, hogy banános. A tésztája őrölt mogyorót rejt, továbbá házilag készült mogyorókrémmel töltöttem meg. Valami isteni lett! A krém köszönőviszonyban sincs a boltban kapható agyoncukrozott változatokkal. Ezt az is bizonyítja, hogy a krémet nyalakodva kiderült, mogyoróérzékenységem van. Most először életemben kiütések jelentek meg tőle a nyelvemen, ínyemen, és a torkomba is gombóc nőtt. Inkább bele se gondolok, hogy a boltiban vajon mennyi lehet a mogyoró, ha attól sosem volt semmi bajom. Mostanában nem fogok újra mogyorós sütit sütni, ezért örülök, hogy az első változat ilyen jóra sikerült, mert most átadhatom Neked, Kedves Olvasó!

Házi mogyorókrém

Először magvajat készítünk 10 dkg mogyoróból. Majd kakaópor, méz, és olaj segítségével ízesítjük, krém állagúvá keverjük. A magvajhoz extraerős darálóra van szükség. Én a nagy teljesítményű, 600 W-os többfunkciós háztartási gépem kávédarálóját használtam hozzá. Két őrlés között így is kellett egyszer pihentetni a gépet, így végül két ütemben változott át a mogyoró magvajjá.

Magból magvaj, aztán krém

Olajos magról lévén szó, a feldolgozás során az olaj a szilárd részektől elválik, és egy olajos, fényes, összeálló masszát kapunk. A képeken látszik a folyamat, ami szinte varázslatos. Ehhez képest az ízesítés már nem is nagy kunszt. Én arra figyeltem, hogy minőségi alapanyagokat használjak hozzá. Így 22%-os kakaóport, bodzás akácmézet, és hidegen sajtolt olívaolajat kevertem a mogyoróvajhoz. Elismerem, küllemre nem épp kívánatos jelenség, de ízre és állagra remek lett. Az egyik felét használtam fel az alábbi süteményhez. A másik fele jó lett volna palacsintatölteléknek, de sajnos, vagy sem, hamarabb elfogyott.

Banános-mogyorós amfóra

Az alaprecept lépései szerint haladva, első az alapanyagok előkészítése.
3 db tojás: A közepes méretű a jó, vagy helyette 4 db kicsi, esetleg 2 db nagy.
30 dkg lisztmix: 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, és 10 dkg frissen őrölt mogyoró. Más mix is kipróbálható, a lényeg a teljes kiőrlés. Semmi fehérliszt!
30 dkg banán: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsnek felel meg, amit meghámozunk, majd aprítunk, vagy pürésítünk. A 30 dkg a meghámozva lemért gyümölcsöt jelenti. Az sem baj, ha túlérett, azzal még édesebb ízhatás érhető el.
30 dkg alma: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsnek felel meg, esetleg 4 kicsinek, vagy 2 nagynak. Fajtát illetően nincs megkötés, próbáltam már édessel, és savanykással is. Feldolgozás előtt hámozás szükséges. Felhasználása reszelve a legegyszerűbb, de lehet aprítani, vagy pürésíteni is, ki ahogy szereti. A párolásával, pépesítésével felesleges vesződni, mert lédús, sütés közben a saját levében párolódik.
Lazításhoz: 1 zacskó sütőpor.
Ízesítéshez: Ízlés szerint szabadon variálható. Ahogy én próbáltam: mézeskalács fűszerkeverék.
Díszítéshez: Ízlés szerint variálható, akár el is hagyható. Jelen esetben még sütés előtt, a sütemény belsejében rejtettem el a mogyorókrémes tölteléket, ami íznek és dísznek is kitűnő választásnak bizonyult.

További előkészítés

Villanysütőben, 180 °C fokon, légkeverésesen készül az amfóra nálam. Erre a hőfokra melegítem elő a sütőt. Most is szilikonformát választottam. Jó tudni, a szilikonformát az első használat előtt „fel kell avatni”, azaz hidegen sajtolt napraforgó olajjal átkenni vékonyan. Saját tapasztalatom, hogy az olajos kenés később sem árt, könnyebb kifordítani a süteményt a formából.

Összeállítás

A tojást felütjük, felverjük a gépi habverővel.

A lisztet és a sütőport fakanállal összekeverjük.

A tojáshoz fokozatosan hozzákeverjük a  sütőporos lisztet, az őrölt mogyorót, az almát, a banánt.
A tésztát ízesítjük, összekeverjük a fűszerkeverékkel. Úgy gondoltam, a mézzel ízesített mogyorókrémhez jól passzol a mézaskalácsos ízvilág. A kilencféle őrölt fűszerből álló keverék azóta úgy megtetszett, hogy már más süteményt is ízesítettem vele. Reklámnak itt helye nincs, de az összetevőket leírom, hátha kedvet kapsz hozzá, Kedves Olvasó. Fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, koriandermag, ánizs, édeskömény, kardamonmag, szegfűbors, gyömbér, és mindez őrölve, egy 14 gr-os zacskóban, ami 1 kg tésztához elegendő.

Díszítés

A formákba kis kanál tésztamasszát teszünk.
A forma közepébe mogyorókrém kerül, majd újabb kis kanál tésztával betakarjuk.
A tészta mennyisége soknak bizonyult egy tepsihez a töltelék, vagy talán a kicsi forma miatt, ezért a maradék tésztát szív alakú muffinformába tettem, töltelék nélkül. Ez pont jó volt, mert így a mézre érzékeny barátnőm is meg tudta kóstolni.

Sütés

A sütési idő 20 perc volt. Külön, két részletben sütöttem meg a két tepsire való sütit. Itt is érvényes, hogy a különböző sütőformák más-más sütési időt igényelnek. Első alkalommal tűpróbáig sütjük, utána ugyanazon hozzávalók mellett a korábban feljegyzett érték beállítható, és tűpróba sem kell.

Tálalás

Bedagadt torok ide, vagy oda, megérte! Isteni lett.

Anyai szív

Kedves Olvasó, tisztelt édesanyák, nagymamák, dédik! Anyák napja alkalmából a (Sz)helyi Lányok blogja szeretettel köszönt Titeket, Önöket! A névtelen szerző szavait magunkénak érezve gondolunk Rátok, Önökre:

Van-e olyan drágaköve a világnak
Amilyen a szíve az édesanyának?
Ér-e annyit annak hideg ragyogása
Mint az édesanya szelíd mosolygása?
Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,
Mint az édesanya értünk hulló könnye.
Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,
Mely testünket, lelkünket védőn betakarja.

Anyák napi amfóra

A rendkívüli  alkalomra szív formában készítettem el az újabb, banános amfórámat, amivel az édesanyáknak szeretnék kedveskedni. Előző bejegyzésemben már írtam a banánról, ezért most nem szaporítom a szót, hamar rátérek a receptem bemutatására. Egészségtudatos, és diétázó olvasóink előnyben. Különösen Neked ajánlom, anyu!

Banános-diós amfóra, anyák napjára

Az alaprecept lépései szerint haladva, első az alapanyagok előkészítése.
3 db tojás: A közepes méretű a jó, vagy helyette 4 db kicsi, esetleg 2 db nagy.
30 dkg lisztmix: 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, és 10 dkg őrölt dió. Más mix is kipróbálható, a lényeg a teljes kiőrlés. Semmi fehérliszt!
30 dkg banán: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsnek felel meg, amit meghámozunk, majd aprítunk, vagy pürésítünk. A 30 dkg a meghámozva lemért gyümölcsöt jelenti. Az sem baj, ha túlérett, azzal még édesebb ízhatás érhető el.
30 dkg alma: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsnek felel meg, esetleg 4 kicsinek, vagy 2 nagynak. Fajtát illetően nincs megkötés, próbáltam már édessel, és savanykással is. Feldolgozás előtt hámozás szükséges. Felhasználása reszelve a legegyszerűbb, de lehet aprítani, vagy pürésíteni is, ki ahogy szereti. A párolásával, pépesítésével felesleges vesződni, mert lédús, sütés közben a saját levében párolódik.
Lazításhoz: 1 zacskó sütőpor.
Ízesítéshez: Ízlés szerint szabadon variálható. Ahogy én próbáltam: citrom héja, citrom leve, őrölt fahéj.
Díszítéshez: Ízlés szerint variálható, akár el is hagyható. Az én ajánlatom: 5 dkg felaprított dió, ami még sütés előtt rákerül a sütemény tetejére.

További előkészítés

Villanysütőben, 180 °C fokon, légkeverésesen készül az amfóra nálam. Erre a hőfokra melegítem elő a sütőt. A sütőformát az alkalomra választottam. A szilikonformát az első használat előtt „fel kell avatni”, ezért hidegen sajtolt napraforgó olajjal kentem át vékonyan.

Összeállítás

A tojást felütjük, felverjük a gépi habverővel.

A lisztet és a sütőport fakanállal összekeverjük.
A tojáshoz fokozatosan hozzákeverjük a sütőporos lisztet, az őrölt diót, az almát, a banánt.
A tésztát ízesítjük, összekeverjük az előre összekészített fűszerekkel.

Díszítés

A tészta mennyisége sok lett volna a tortaformához, ezért a maradék tésztát szív alakú muffinformába töltöttem. Kivételesen sütés előtt díszítettem az amfórát, hogy a dió kellemes, pörkölt aromát kapjon ezáltal.

Sütés

Itt is érvényes, hogy a különböző sütőformák más-más sütési időt igényelnek. Első alkalommal tűpróbáig sütjük, utána ugyanazon hozzávalók mellett a korábban feljegyzett érték beállítható, és tűpróba sem kell. A szíves formánál a sütési idő 20 perc volt.

Tálalás

Az anyák napi szívküldi már csak kóstolásra vár. Kedves Olvasó, Te mivel készültél anyák napjára?

Banános amfóra

A banán remek választás, ha amfóráról van szó. Édes, zamatos, mégis semleges ízével könnyen tudja helyettesíteni a fehércukrot. Remekül lehet párosítani bármilyen ízvilággal, én kipróbáltam mandulával, dióval, mogyoróval, és mindegyik bevált. Először a mandulás változatot sütöttem meg, ennek receptje fog következni. Ám előbb némi ismertető a banánról. Tudásszomjamat oltva most is utána jártam néhány érdekességnek. Hogy tényleg klónok ezek a kecsesen ívelt gyümölcsök? A cikk végére ez is kiderül.

Egészséges-e?

A banánt illetően megoszlik az egészségtudatos emberek véleménye. Dicsérői az egészségre való jótékony hatásait emelik ki. Úgymint tápláló, energiával tölt el, nyugtató hatású, segíti az agyműködést, könnyíti az emésztést, javítja a tápanyag-felszívódást, hasznos tápanyagokat: ásványi anyagokat, vitaminokat, antioxidánst, probiotikumot tartalmaz. Hosszan sorolhatnám még. Az ellendrukkerek magas szénhidráttartalma, hosszú szállítási és tárolási ideje, valamint etilénnel való kezelése miatt szidják. Nehéz igazságra lelni az információk özönében, ezért meg se próbálom. Döntse el mindenki maga, bizalmat szavaz-e a banánnak. Személy szerint a mértékkel fogyasztandó kategóriába sorolom.

Természetes-e?

A kérdés adja magát, hiszen a banán nem hazánk gyümölcse, távoli tájakról származik. A holisztikus és makrobiotikus táplálkozás hívei, és újabban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyaránt a közvetlen környezetünkben megtermő gyümölcsöket ajánlják fogyasztásra. Európában, így hazánkban a banán szinte kizárólag importcikként fordul elő. A világtermelés nagyját India, Brazília, Kína és Ecuador adja, és nem feledkezhetem meg a régen banánköztársaságoknak nevezett hét közép-amerikai országról, köztük Hondurasról, Costa Ricáról, Panamáról. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, és Ciprus déli partvidéke szintén banántermő földek, ahol apróbb méretű gyümölcsök teremnek.

Éretlenből érett

Lehet‑e természetes az, aminek minőségét természetidegen módon őrzik meg? A banán hazánk boltjaiba hosszú úton át jut, piacát az Európai Unió 1994-ben külön rendeletben szabályozta. A Dél-Amerikában éretlenül leszedett banánt az óceánon keresztül hajóval,  13,5 °C fokos kamrában szállítják Európa valamelyik nagy kikötőjébe, ahonnan hűtőkamionnal érkezik a banánérlelő üzembe. Az érlelési napok számát a banánmester határozza meg. Az érlelési folyamat 4-8 napig tart, attól függően, hogy a piacra szánt árura mikor lesz szükség. Az érlelés 14-18 °C fokosra felfűtött tárolókban, etilén-gáz beadagolásával történik. A folyamat végén a gyümölcsöt visszahűtik, így kerül a piacra, a boltokba.Az elv hasonlatos a házi módszerhez, amikor régen a zöld banánt egy érett alma mellett, papírzacskóban gyorsérleltük. A gyümölcsből ugyanis növényi hormon, etilén-gáz szabadul fel érés közben. Minél érettebb, annál több. Ma már éretlen banán nem kerülhet a boltba.

Távoli tájakról

A trópusokon a banán az ottani meleg éghajlat kiegyensúlyozását szolgálja. A hagyományos kínai gyógymód szerint jin-energiát ad. Termelőhelyén alapélelmiszernek számít. Ázsiában és Afrikában olyan, mint például nekünk az alma, vagy a burgonya. Sőt, a banán, ha a főzőbanánt is beleértjük, a legszélesebb körben termesztett gyümölcs, valamint a rizs, a búza és a kukorica után a negyedik legszélesebb körben fogyasztott növény a világon. Egyes primitív törzseknél, ahol nem ismerik a búzát, ismeretlen fogalom a kenyér. Ez a biblia‑fordítóknak is feladja a leckét, hisz nem érvényes a napi áhítat: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”. Bár egészségkárosító hatást nem tulajdonítanak az utóérleltetésnek, hazánkban a banánt mégsem tekinthetjük természetesnek, de legalábbis hagyományosnak biztosan nem. Én a magyar termékeket favorizálom, és a banán fogyasztását mértékkel, és csakis kiegyensúlyozott táplálkozást, vagy jinizáló étrendet kiegészítve tartom megengedhetőnek.

Finomítatlan-e?

Erre a kérdésre egyértelmű „igen” a válasz, bár eldöntése némi élelmiszeripari alapismeretet igényel. A finomítás egy élelmiszeripari műveletet jelöl, aminek célja a tápanyag tisztítása, nemesítése. Finomításkor a nyersanyagot elválasztják a növény többi összetevőjétől. Így kerül az átlag ember asztalára például a fehércukor, a fehérliszt, és a finomított étolaj, melyeket én már kiiktattam. A banán nem tartozik az agyonfinomított élelmiszerek közé, így beépíthető a teljes tápérték bevitelén alapuló étrendbe. Nemesíteni azonban nem csak élelmiszeripari módszerekkel lehet.

Kultúrnövények

A növénynemesítés egy mezőgazdasági művelet, amely emeli a növény termőképességét és/vagy minőségét, segítségével nemesebb, jellegzetesebb, a fajta jó tulajdonságait egyesítő változatokat válogatnak, vagy tenyésztenek ki. A szakmai részletekbe nem megyek bele, de az eljárás története tartogat érdekességeket. Kb. 9-11 ezer évvel ezelőtt, az emberiség hajnalán, a gazdálkodás megjelenésekor a mesterséges kiválasztás és a háziasítás folyamataival indult a növénynemesítés. Az ókori tudósok, Theophrasztosz, Cato, Plinius magas szintű mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek a megfelelő mag kiválasztását, szaporítását illetően. Ismerték az oltásos, és a szemzéses nemesítést. Az ókori kultúra elhalványodásával ez a tudás a homályba veszett, és csak később éledt újjá.

Modern növénytermesztéstan

A növénynemesítés feléledése a 19. századig váratott magára. Az ősi, ember által tenyésztett kultúrnövények újabb fajtái a tudomány fejlődésével párhuzamosan jelentek meg.  Az ipari forradalom kikényszerítette a növénytermesztés gyökeres változását. A megnövekedett városi népesség élelmiszerellátása szükségszerű, jelentős fejlődést váltott ki a mezőgazdaságban. A hibridnövények, a zöld biotechnológia, a poliploid nemesítés, a zöld forradalom, a génbank mind-mind egy lépése volt ennek a máig tartó fejlődésnek.  Ezekről a folyamatokról nem, de a nagy elődökről szeretnék szólni. Robert Hooke angol tudós, polihisztor 1665-ban adta ki „Micrographia” címmel mikroszkópos botanikai megfigyeléseinek leírását, részletesen illusztrálva. Neki tulajdonítják a sejt felfedezését, ő írta le először a növények kis kamráját cellula néven, azt a szerzetesek cellájához hasonlítva.

Modern növényrendszertan

Carl von Linné, a svéd orvos-botanikus 1753-ban kiadott „Species Plantarum” című tudományos munkájával alapozta meg a modern növényrendszertant. A növények gyógyhatásait évekig kutatva jött rá vadonatúj összefüggésekre. 1761-ban nemesi rangot kapott, akkor vett fel új nevet. 28-30 éves koráig George Clifford holland kereskedő orvosa, és botanikus kertjének felügyelője volt, aki híres hipochonder hírében állt, így támogatta Linné kutatásait.

Linné és a banán

Clifford 1736-ban Dél-Amerikából, a holland Guyana gyarmatról (jelenleg Suriname) hozatott banánfát, ami őutána a Musa cliffortiana besorolást kapta. A musa az arab mauz szó latinosított alakja, ami arabul banánt jelent. Linné számtalan csodálatos gyógyhatást fedezett fel a növénynél. 1753-as nagy művében két fajt nevezett meg, a Musa paradisiaca nevet a főzőbanán, a Musa sapientum nevet a desszertbanán kapta. Linné úgy vélte, a bibliamagyarázók tévedtek, és a tudás fájának gyümölcse nem alma, hanem valójában banán volt. Az eredeti faj, a Musa paradisiaca L. az ember (Homo sapiens) növénynemesítési beavatkozása nyomán módosult, amivel új faj, a Musa sapientum L. alakult ki.

Modern örökléstan

A mesterséges hibridnemesítés a német botanikus, Gregor Mendel nevéhez fűződik, aki keresztezési kísérleteinek eredményét 1865-ben tette közzé. Charles Darwin kortársa volt, aki Mendellel ellentétben nem a mesterséges, hanem a természetes szelekciót kutatta. Míg Darwin 1859-ben megjelentetett „A fajok eredete” című műve nagy hatást váltott ki a korabeli tudományos közösségben, és széles körben ismeretségre tett szert, addig Mendel következtetéseit nem értették meg. Munkásságával csak a 20. században kezdtek el foglalkozni, kettejük kutatásai a modern evolúciós szintézis elméletében egyesültek.

Fa, bokor vagy fű?

Sokszor banánfának hívják, bár helyesebb lenne a banánfű kifejezés, hiszen lágyszárú növényről van szó. Levelei egymásra csavarodva alakítják ki az áltörzset, ami termete miatt fához hasonlatos, pedig csak a legmagasabb lágyszárú növény. Gyümölcse bogyótermés, pont mint a szőlőnek, ribizlinek, vagy éppenséggel a paradicsomnak.

Banántan

A banán növénytanát áttekintve tudtam meg, hogy a mai, kereskedelemben kapható banánfajták két ősi, vadon élő banánfajnak a hibridjei, vagy poliploidjai. Az elődök Délkelet‑Ázsiában őshonosak. Az Indokínai-félsziget, és a maláj szigetcsoport tartozik ide. A jelenlegi banánfajták a Musa balbisiana főzőbanán vagy zöldségbanán és/vagy a Musa acuminata étkezési banán vagy desszertbanán kitenyésztett utódai. A tenyésztett változatokban a  magok eltűntek, így a természetben nem tudnának szaporodni. Az egyes ültetvények banánjai egymás klónjai. A fajták száma nem tisztázott, a becslések alapján 300 vagy 1000 is lehet belőlük.

Miért görbe, ha bogyó?

A jelenleg legismertebb banán a gyors növésű, ívelt formájú, sárga színű, kb. 15-25 cm hosszú Grand Nain. Triploid (AAA) fajta, a cavendish alcsoportba tartozik, Chiquita banánnak is hívják, mert ez az amerikai cég fő terméke. A kis banán egyenes, a talaj felé nő, miközben igyekszik a nap felé fordulni, emiatt meggörbül. De nem minden banán görbe, sárga és hosszú. Létezik egyenes, zöld, rózsaszín, piros, lila, rövid, kerekített, sőt szögletes banán is. Az egyik banánnak van magja, a másiknak nincs. A pizángnak, vagy paradicsomfügének is hívott zöldségbanánt általában főzéshez, sütéshez használják Afrikában és Ázsiában. Az Európába eljutó desszertbanán nyersen is fogyasztható.

Banánkenyér

Az ókorban már ismerték a banánt és a kenyeret is, feltehetőleg mégsem ettek banánkenyeret. Annak receptje csak a szóbabikarbóna és a sütőpor népszerűsítése közben terjedt el a 19. század végén, és hamar az amerikai szakácskönyvek részévé vált. Az első banánkenyér-receptet Eleanor Parkinson, Amerika első cukrászcsaládjának asszonya tette közzé 1849-ben megjelent szakácskönyvében. Ő nyugat-indiai, azaz karibi eredetet tulajdonított a banánkenyérnek. Ismert még a vietnami bánh chuôi, ami egy banános-kókusztejes kenyérpuding.

Banán Chiquita módra

Miután a banán könnyen elérhetővé vált a Boston Fruit Company tevékenysége révén 1885‑től, a takarékos amerikai háziasszonyok hamar megkedvelték a süteményt. Jellemzően a túlérett banánt használták fel hozzá. Gyakran ízesítették mazsolával, dióval, néha csokoládéval. A növekvő cég 1950-ben saját termékének reklámozására megjelentetett egy Chiquita szakácskönyvet, amivel tovább népszerűsítette a banános süteményeket, desszerteket, a banánkenyeret, a banánpitét, a banánkekszet, a banántortát, ésatöbbit. Amerikában ünnepet is szánnak neki, február 23-a a Nemzeti Banánkenyér Nap.

Banán és alma házassága

A banános amfórában tulajdonképpen a banán és az alma egyesüléséről beszélhetünk. A két gyümölcs íze együtt egy új, harmonikus ízhatást eredményez. A többi hozzávaló már csak ráadás, azokkal lehet egyedivé varázsolni süteményünket. Kedves Olvasó, tarts velem, és készítsd el a saját verziódat! Most a banános-mandulás változat következik.

Banános-mandulás amfóra, ahogy én szeretem

Az alaprecept lépései szerint haladva, első az alapanyagok előkészítése.
3 db tojás: A közepes méretű a jó, de lehet helyette 4 db kicsi, vagy 2 db nagy is.
30 dkg lisztmix: 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, és 10 dkg őrölt mandula. Más mix is kipróbálható, a lényeg a teljes kiőrlés. Semmi fehérliszt!
30 dkg banán: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsnek felel meg, amit meghámozunk, majd aprítunk, vagy pürésítünk. A 30 dkg a meghámozva lemért gyümölcsöt jelenti. Az sem baj, ha túlérett, azzal még édesebb ízhatás érhető el.
30 dkg alma: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsnek felel meg, esetleg 4 kicsinek, vagy 2 nagynak. Fajtát illetően nincs megkötés, próbáltam már édessel, és savanykással is. Feldolgozás előtt hámozás szükséges. Felhasználása reszelve a legegyszerűbb, de lehet aprítani, vagy pürésíteni, ki ahogy szereti. A párolásával, pépesítésével felesleges vesződni, mert lédús, sütés közben a saját levében párolódik.
Lazításhoz: 1 zacskó sütőpor.
Ízesítéshez: Ízlés szerint variálható. AZ én ajánlatom citrom héja, citrom leve, kakaópor, őrölt fahéj. Kakaópor helyett csokidarabokkal, vagy mazsolával ízesítve is remek lehet, mint ahogy az amerikai banánkenyerek készülnek.
Díszítéshez: Ízlés szerint variálható, akár el is hagyható. Ahogy én próbáltam: csokoládémáz és megfelezett mandulák.

Őrölt mandula

Ha épp’ nincs otthon őrölt mandulánk, az egész, héjas mandula is megteszi. Így némi előkészítést követően frissen őrölt mandulánk lehet. A mandula hámozása nem ördöngösség, csak némi forró víz szükséges hozzá. A mandulát felforralt vízzel nyakon öntjük, pont addig, amíg ellepi a víz. Körülbelül addig áztatjuk benne, amíg a víz kézmeleg lesz. Akkor jó, ha a mandulaszemeket könnyed mozdulattal tudjuk „levetkőztetni”. Ujjaink közé csippentve, a másik kezünkkel lehúzzuk a mandula héját. Ezután aprítóval finomra őröljük a mandulát.

További előkészítés

Nálam villanysütőben, 180 °C fokon, légkeverésesen készül az amfóra. Erre a hőfokra melegítem elő a sütőt. Előkészítem a sütőformát, ami kedvünk szerint választható.

Összeállítás

A tojást felütjük, felverjük a gépi habverővel.

A lisztet és a sütőport fakanállal összekeverjük.

A tojáshoz fokozatosan hozzákeverjük a sütőporos lisztet, az őrölt mandulát, az almát, a banánt. A tésztát ízesítjük, összekeverjük az előre összekészített fűszerekkel.

Sütés

A különböző sütőformák más-más sütési időt igényelnek. Első alkalommal tűpróbáig sütjük, utána a korábban feljegyzett érték beállítható, és tűpróba sem kell. A muffinformát teszteltem: 20-25 perc.

Díszítés

Ha van időnk, és kedvünk, a süteményt díszíthetjük. Ha nincs, a’la natúr is kínálhatjuk. Mindenképpen finom! Jó étvágyat!

Afrodiziákum a sütőből

Kedves olvasó, még mielőtt a recepthez érsz, következzék néhány érdekes információ arról, miért tekintem a diós-répás süteményt vágykeltő hatásúnak. Továbbá a sárgarépáról magáról bővebben is lesz szó, ugyanis mily’ meglepő, ez a zöldség kitüntetett szerephez jutott viharos történelmünkben. Máris kevésbé különös, ha a narancs szín szimbolikus jelentését megnézzük.

A narancs mint szimbólum

A narancssárga átmeneti szín, a piros és a sárga keveredésével jön létre, képviseli az őszt, a nyár és a tél közötti átmenetet. Míg a piros a szerelem, szenvedély, tűz, erőszak, hadviselés jelképe, a sárga pedig a boldogság, vidámság, napsütés, bizalom szimbóluma, addig a narancs az egészség, energia, erő, vitalitás, lelkesedés, kreativitás színe. Röviden, a forradalom és a bizakodás között átkötő szerep jut neki, a kitartás. No, de a sárgarépa nem volt mindig narancs színű! Úgy gondolom, mint a diós-répás amfóra egyik fő alkotórésze, a sárgarépa megérdemel némi plusz figyelmet. Íme, egy rövid kitekintő.

Répatörténelem

A sárgarépa Közép-Ázsiából származik, a mai Afganisztán területén már 5000 évvel ezelőtt is termesztették, csakhogy akkor még lila színben pompázott. Az ókori egyiptomiak és görögök is ismerték jótékony hatásait, de kellemetlen íze miatt inkább gyógynövényként, mintsem táplálkozási céllal fogyasztották. Az ókori rómaiak nemesítették ki az 1. századra azt a fajtát, ami már sokkal alkalmasabb volt emberi fogyasztásra. Időszámításunk szerint 65‑ben katalogizálták először. A növény néhány felhasználási módját Apicius is lejegyezte a 4‑5. század táján íródhatott szakácskönyvében. Vágykeltő hatást már akkor is tulajdonítottak neki, egy história szerint állítólag Caligula császár egyszer még egy kizárólag répafogásokból álló vacsorát is megrendezett, egy pompás orgia bevezetőjeként.

Lilától a narancssárgáig

A répa Észak-Afrikát, Európát fokozatosan hódította meg, majd eljutott Kelet‑Ázsiába, és a 16. században Amerikába. A lila fajta mellett addigra már széles körben ismert volt a sárga, a vörös és a fehér répa is. A narancssárga szín eredetére több magyarázat született. Az egyik elmélet alapján a 6. században tűnt fel a mai Törökország területén. A másik szerint a 16. században, a németalföldi herceg, I. Orániai Vilmos tiszteletére nemesítették a vörös és a sárga fajta kereszteződéséből.

Az igazság

A legrégebbi illusztrált, 512-ben íródott botanikai könyv már említést tesz róla, mely a narancssárga répa ókori, bizánci eredetét igazolja. A másik, feltehetőn kitalált sztorit az támasztotta alá, hogy a narancssárga fajta csak a 16. században kezdett ismertté válni. A 18. században jutott el Ausztráliába, ott már csak a narancsszínű répát ismerték meg. Érdekes, napjainkban újra kezdenek divatba jönni a sárga és vörös répák.

Az eredeti répatorta

A répatorta eredeti receptjét sok nemzet vallja magáénak, az olaszok, a svédek, a svájciak, a britek és az amerikaiak is. A titok aztán 1975-ban fedte fel magát, mikor a Montclair Történelmi Társaság megjelentette „A tizenhárom gyarmat szakácskönyve” című receptgyűjteményt. Ebből ismerhető meg a sztori, miszerint 1783. december 4-én George Washington tisztjei társaságában ünnepelte a britek pár nappal azelőtti evakuálását, és búcsúzott a függetlenségi háborúban betöltött főparancsnoki tisztségétől.

Politika és gasztronómia

Az elegáns díszvacsorának a Queen utca sarkán álló, „Queen’s Head” nevű fogadó adott otthont, melyet tulajdonosa aznap keresztelt át a Fraunces Tavern névre. Később az utca is nevet cserélt, Pearl Street lett. Samuel Fraunces és főszakácsa, Tom Miner mindketten nagy hazafiak voltak, utóbbi olyan menüt szeretett volna feltálalni, melynek minden hozzávalója a tizenhárom gyarmat, oh pardon, a függetlenségét frissen kivívott Amerikai Egyesült Államok területén termett. Nem volt könnyű dolga, hiszen a nádcukor a karib-szigeteki brit gyarmatokról származott. A patrióta végül desszertként barackos cobbler‑ral, baradicskórós pie-vel, és répás teacake‑kel kápráztatta el a vendégsereget. Utóbbi egy lapos, kerek alakú, ropogós sütemény volt. Sajnos, az eredeti recept nem, csak modernizált változatai maradtak fent.

Az Atlanti-óceánon át

Az első írott recept francia eredetű. Hogy a répatorta hogyan bukkant fel éppen az óceán ellenkező oldalán? Könnyen elképzelhetjük, ha tudjuk, hogy 1776-tól 1785-ig Benjamin Franklin volt Amerika és Franciaország kapcsolattartója. A háború eredménye nagyban a két ország közötti, 1778-ban megkötött katonai szövetségnek volt köszönhető. Bár a Procope kávéház törzsvendégének számított, Benjamin Franklin valószínűsíthetően megfordult a világ első igazi, pincérekkel kiszolgáló éttermében. Ez az étterem a Palais Royal-ban nyílt, amit akkoriban alakíttatott át kereskedelmi és szórakoztató központtá II. Louis Philippe Joseph d’Orléans. A későbbi herceg a francia forradalom során betöltött kétes szerepéről híresült el, azonban pályafutásáról akkor még csak azt lehetett tudni, hogy 1778-ban szolgált az amerikai függetlenségi háborúban.

Gâteau aux Carottes

A párizsi „La Grande Taverne de Londres” éttermet 1782-ben nyitotta Antoine Beauvilliers francia szakács, akinek szenvedélye volt a sütés-főzés. Nagy royalista lévén a forradalom alatt a bebörtönzés elől Londonba kényszerült menekülni, de ez nem törte meg lelkesedését. A forradalom után visszatért, új éttermet nyitott, és szenvedélyének hangot adott 1814-ben írt „A főzés művészete” című könyvében, melyet halála után 1825-ben angol nyelven is kiadtak. Ebben a könyvben szerepel a répás sütemény első receptje, ami voltaképp egy vörösrépás vajas piskóta.

A forradalmi sütemény

A répatorta mégsem Franciaországban, hanem Svájc német nyelvterületén lett nagy kuriózum, ami a francia forradalom idején Helvét Köztársaságként működött, Aarau-i székhellyel. Ennek piacára hordták a környékről a megtermelt répát. Aargau tartományt éppen ezért alemann nyelvjárásban Rüebliland-nek, vagyis répaországnak hívják. A régió specialitását, a kúpos alakú, intenzív ízű fehérrépát (nem összetévesztendő a petrezselyemmel vagy a cukorrépával!) eleinte csak a lovak fogyasztották takarmányként, de szükségszerűségből néhány szegény család asztalára is felkerült. És a napóleoni időkben, főleg az angol tengerblokád idején bizony gyakran akadt szükség.

Gelbrüblitorte

A házireceptek nem maradtak fenn, az első írott recept egy közeli település, Kaiseraugst háztartási iskolájának receptgyűjteményében található, melyet Rosina Gschwind lelkészfeleség vezetett. A 1892‑ben írt recept tulajdonképpen egy mogyorós citromsárgarépás piskóta készítését írja le. A modern receptek rüeblitorte, möhrentorte, vagy aargauer torte néven lelhetők fel, és a sárgarépával azonos mennyiségben magokat: mogyorót, mandulát vagy diót is tartalmaznak.

A-vitamin

Svájc később ismét jelentős szerepet kapott a répatörténelemben, amikor egy svájci vegyész, Paul Karrer azonosította az A-vitamin előanyagát, a béta-karotint. Eredményei széles körben azután lettek ismertek, hogy 1937-ben munkásságáért elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ugyanabban az évben, amikor Szent-Györgyi Albert az élettani-orvosi Nobel-díjat kapta a C‑vitamin szerepének felfedezéséért. Mint látni fogjuk, ez pont jókor jött a küszöbön álló világháború kitörése előtt.

Háborús konyhaművészet

A 20. század zivataros időszakaiban a termelési kapacitáshiány sok helyütt a jegyrendszer bevezetéséhez vezetett. A helyzet kényszer szülte megoldásokhoz vezetett. Míg a magyar leleményt a jegyek feketepiaca jellemezte, addig Angliában a második világháború idején kampány indult a könnyen hozzáférhető sárgarépa fogyasztásának elterjesztése érdekében. 1940-ben, amikor a német blokád a legerősebb volt, Frederick Marquis üzletember, Woolton első és egyetlen bárója, a frissen kinevezett élelmezésügyi miniszter merész propagandát kezdett, ami a „Kitchen Front” néven híresült el. A korábbról már ismert, gőzöléssel készülő répapudding mellett számtalan új recept létesült, köztük a Woolton pie, a répalekvár, és az olyan répás sütemények, mint a carrot cake, a carrot cookies, vagy a baracknélküli hamis‑barackos gyümölcslepény.

A szenvedélyes sütemény

Míg a Woolton pie a világháborút követően feledésbe merült, addig a répatorta figyelemreméltó népszerűségre tett szert az óceán túloldalán, az 1960-as évek Amerikájában. Erre az időszakra rányomta bélyegét a hippimozgalom és a szexuális forradalom, ami egybevág a sárgarépa vágykeltő tulajdonságával.  Sőt, Amerikában gyakran hívják a répatortát Passion cake-nek, amit szenvedély-süteménynek fordíthatunk.

Aphrodité

Vajon kedvelte volna ezt az almás süteményt Aphrodité? Szerintem igen, mert a legendák alapján bizonyos, hogy az alma kivételes szerepet töltött be az életében. A szépség és szerelem görög istennőjének lába nyomán vágykeltő növények, összefoglaló nevükön afrodiziákumok nyíltak, köztük a lótusz és a gránátalma. Az istennő misztikus hatalmának eszköze az alma volt, arra alkalmazta, hogy szerelmet ébresszen másokban. Fia, Erósz, a szerelem és szexuális vágy görög istene ugyanerre a célra nyilat használt. Hérát és Pallasz Athénét legyőzve Aphrodité kapta Parisztól „A legszebbnek” feliratú aranyalmát a trójai Helené szerelméért cserébe. Kell ennél több bizonyíték?

Afrodiziákumok

Aphrodité története nyomán a vágyserkentő virágokat, illatszereket, ételeket afrodiziákumoknak hívjuk. A modern tudomány egyikről sem tudott még kimutatni bizonyosságot, így mindezt mítosznak is tekinthetjük, ám… az igazságnak van egy másik oldala is. Mégpedig, hogy a fantázia fokozhatja a szexuális vágyat, így képzelgés hatására intenzívebbé válik a nemi kapcsolat. Mondhatni, ágy és asztal örömei egyazon helyről, az érzékszerveink által közvetített üzenetekből erednek. Vagy ahogy a magyar nóta mondja, „Rabja lettem szép szemednek, úgy szeretlek, majd megeszlek!”

A vágykeltő narancs

Ha vágyserkentésről beszélünk, mindenképpen szót kell ejtenünk a Kámaszútráról, az élet érzéki örömei leírásának legősibb könyvéről, Mallanaga Vátszjájana indiai filozófus egyetlen művéről. Az óindiai, szanszkrit hagyományokban a partnerkapcsolat, a szexualitás, a nemi vágy, a nemzés, és az alkotókészség székhelye a szexcsakra, a svadisthana. Szexuális energiaközpont. Színe a narancssárga. Szimbóluma a hatszirmú lótuszvirág. Ételei a narancsszínű ételek, és mindazok, melyek afrodiziákumként hatnak ránk. Ezekre az elvekre épül a jóga, az ayurvéda és a tantra is. Most pedig következzenek a vágykeltő sütemény hozzávalói.

Tojás

A tojás a termékenység szimbóluma a szanszkrit Kámaszútrában. Szexuális energiaforrásként tekintettek rá az ókori görögök és kínaiak is. Amellett, hogy serkentően hat a nemi vágyra, még finom, egészséges, és jó fehérje-, valamint vitaminforrás is egyben. Egy tirozin nevű aminosavban gazdag, ami a dopamin előfutára. A dopamin az egyik boldogsághormonunk, azaz kémiai kapcsolatban áll a boldogság és a vágy érzésével. Az eufória állapotának az előidézésében játszik fontos szerepet. A tojás továbbá kiváló cinkforrás, mely segít a tesztoszteron termelésében, és fokozza a libidót.

Sárgarépa

Régen a sárgarépát szerelemgyökérnek, vagy a „férfiak támaszának” nevezték a férfi nemi szervet jelképező alakja miatt. Gazdag béta-karotinban, ami az A-vitamin egyik előanyaga. A provitaminból éppen annyit használ fel a szervezet, amennyire szüksége van. Az A‑vitaminról, a retinoidról azóta kiderült, hogy bonyolult fiziológiai folyamatok révén részt vesz a reprodukcióban, a szaporodás folyamatában. Segíti a hímivarsejtek, a petesejtek, a magzati őssejtek képzését, és a méhlepény fejlődését. Gondoskodik a nemi szervek nyálkahártyának nedvesen tartásáról.

Dió

A csonthéjas gyümölcsöknek, köztük a diónak már az ókorban megtermékenyítő erőt tulajdonítottak. Azóta bebizonyult, hogy az olajos magokban található esszenciális zsírsavak szabályozzák a hormonszintézis folyamatát, elősegítik a pajzsmirigy- és nemi hormonok termelését, így segítenek a hormonrendszert egyensúlyban tartani. A dió cinkben gazdag, ami a sperma egyik alkatrésze. Továbbá a magas cinktartalom segít a tesztoszteron termelésében, ami fokozza a libidót. Jó tudni, a cink A-vitamin, kalcium, és foszfor mellett hasznosul a legjobban, ezek mindegyike magas arányban megtalálható a sárgarépában. Ráadásul a dió amellett, hogy a libidóra jó hatással van, még egészséges és finom is.

Narancs

A gyümölcs aromaterápiás hatással bír, illóolaja képes fokozni a szexuális késztetést. Kellemes illatú, lazító, nyugtató, szorongásoldó hatású. Ajánlott párologtatva vagy bőrbe dörzsölve. Egy erotikus masszázst különösen fel tud dobni. A reszelt héj vagy a frissen facsart lé süteménybe sütve felhasználható ízesítésre. Savanykás íze, friss illata folytán klasszul harmonizál az édes ízvilággal, és olyan fűszerekkel, amik szintén régről ismertek vágyserkentő hatásukról. A kakaó, a fahéj, a gyömbér, a koriander mindegyike potencianövelő, vérkeringést serkentő, izgató. A koriandermag különösen jól passzol hozzá, mert frissen morzsolva kellemes narancsillatot áraszt. A különböző hatásokat lehetne még hosszasan sorolni, de nem fokozom tovább a kíváncsiságot, rátérek a lényegre.

Carrot cake

Mindent összevetve… történelem ide, szenvedély oda, a répatortát igazán vonzóvá az egészséges desszert iránti vágy tette. Amerikában hagyományosan február 3-át szentelik a carrot cake day megrendezésére. Az ünnep nincs hivatalosan bejegyezve, így nem tudni, miért pont ezt a napot választották. Egy biztos, a répatorta közkedveltsége töretlen, még vicc is fűződik hozzá. Jobban megnézve a mai modern, cukormázas recepteket, amik nem nélkülözik a fehércukrot, és a fehérlisztet, az egészséges címke megkérdőjeleződni látszik. Kedves olvasó, ez azonban ne törjön le, mert íme, itt a bűntudatmentes változat.

Diós-répás amfóra, ahogy én szeretem

A répatorta reformált, almával kiegészült változata, ami a répa intenzív ízét némiképp’ lágyítja. Sokszor megsütöttem már ezt a sütit, mindig sikerem volt vele. Főleg, mikor a kóstolók megtudták, hogy cukormentesen készül. Minden alkalommal kicsit módosítottam, mire összeállt a nekem legízletesebb változat, ezt teszem most közzé. Az alaprecept lépései szerint haladva, első az alapanyagok előkészítése.

A hozzávalók sora

3 db tojás: A közepes méretű a jó, ha ilyen épp’ nincs otthon, 4 db kicsi, vagy 2 db nagy kell.
30 dkg lisztmix: Az én kedvenc keverékem a 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt mellé 10 dkg frissen őrölt dió. Más mix is kipróbálható, a lényeg a teljes kiőrlés. Semmi fehérliszt!
30 dkg sárgarépa: Ez 3 db közepes méretű zöldségnek felel meg, amit megmosunk, meghámozunk. Szerintem reszelve a legjobb. A kevésbé rusztikus ízekre vágyók aprítva, pürésítve használhatják fel.
30 dkg alma: Ez 3 db közepes méretű gyümölcsöt jelent, esetleg 4 kicsit, vagy 2 nagyot. Fajtát illetően nincs megkötés, próbáltam már édessel, és savanykással is. Feldolgozás előtt hámozás szükséges. Felhasználása reszelve a legegyszerűbb, de lehet aprítani, vagy pürésíteni is, ki ahogy szereti. A párolásával, pépesítésével felesleges vesződni, mert lédús, sütés közben a saját levében párolódik.
Lazításhoz: 1 zacskó sütőpor.
Ízesítéshez: Ízlés szerint szabadon. Az én ajánlatom: citrom reszelt héja, citrom frissen facsart leve, narancs reszelt héja, narancs frissen facsart leve, frissen morzsolt koriandermag, őrölt fahéj.
Díszítéshez: Ízlés szerint variálható, akár el is hagyható. Ahogy én szeretem: csokoládémáz és fél szem dióbelek.

További előkészítés

Nálam villanysütőben, 180 °C fokon, légkeverésesen készül az amfóra. Erre a hőfokra melegítem elő a sütőt. Ahogy az alapreceptnél írtam, a sütőforma szabadon választható. Nekem a szilikonforma vált be a legjobban, mert rendkívül egyszerű a használata. Semmilyen egyéb előkészítő műveletet nem igényel azon kívül, hogy hajlékonysága miatt egy hagyományos sütőlapra kell ráhelyezni.

Összeállítás

A tojást felütjük, felverjük a gépi habverővel.
A lisztet és a sütőport fakanállal összekeverjük.
A sütőporos lisztet, az őrölt diót, az almát, a sárgarépát fokozatosan hozzákeverjük a tojáshoz, a gépi habverő villájával, vagy fakanállal.
A tésztát ízesítjük, összekeverjük az előre összekészített fűszerekkel.

Sütés

A sütési idő a sütőformától, és a sütőtől magától is függ. Első alkalommal tűpróbáig sütjük, utána ugyanazon hozzávalók mellett a korábban feljegyzett érték beállítható, és tűpróba sem kell.
Muffinforma: 20-25 perc.
Tortaforma: 25-30 perc.
Tepsi (ehhez a verzióhoz mindenből dupla mennyiség kell): 25-30 perc.
Ha kihűlt, kivesszük a formából. Szilikonos sütőforma esetén már 5 perc után, nehogy a párától bepálljon.

Díszítés

A lehetőségek tárháza, így a háziasszonyok fantáziája széles, itt van például Ági krémsajtos bevonata, a svájciak marcipános díszítése, vagy az amerikaiak cukormáza. Utóbbiról az egészségtudatos nőtársaimat inkább lebeszélem. Tapasztalatom szerint a diós-répás amfórához jól illik a csokoládé, nemcsak azért, mert finom, hanem azért is, mert messzi földről híres szenvedélyt fellobbantó hatásáról. Ha a süteményt csokoládémázzal szeretnénk bevonni, érdemes tálalás előtt egy nappal elkészíteni a kellő megszilárdulás érdekében.

Felhívás a Kedves Olvasóhoz

A csokimáz egészséges verziójának kikísérletezése bonyolult feladat, még dolgozom rajta. Alapjául 70%‑os étcsokoládét, vagy 20%-os kakaóport szoktam használni, sosem teszek hozzá plusz cukrot, így is mindig finom. Állagra még tökéletesítenem kell a technikán. Kedves olvasó, ha van kedved, tarts velem! Amennyiben van tuti, egészségesnek számító csokimáz recepted, vagy más bevonat-ötleted, kérlek, oszd meg a titkod, és szólj hozzá a blogbejegyzéshez! Ígérem, én is közzéteszem, amint rátaláltam az ízre, állagra, küllemre is pont jó csokoládémázra. Legközelebb a mandulás-banános amfórával jelentkezem.

Nem vagyok cukrászmester, csak egy kíváncsi háziasszony. Mindig is a gyorsan elkészülő, egyszerű süteményeket kedveltem, ezért lett az amfóra is ilyen, amilyen. A piskóta alternatívájaként dolgoztam ki ezt az alapreceptet, összegyúrva benne minden tudást, ami birtokomban volt a piskótatésztáról és a reform vagy egészséges süteményekről. A gyűjtőmunkám összefoglalója az előző blogbejegyzésemben jelent meg. Azt inkább kedvcsinálónak szántam, most a gyakorlati tudnivalókról írok.

Mi tulajdonképpen az az amfóra?

Az amfóra tojásból + őrölt gabonából és / vagy magból + édes gyümölcsből vagy zöldségből + almából álló zamatos tészta, mely bármelyik formában kisüthető. Nem tartalmazhat finomlisztet és finomított répacukrot. A bűntudatmentes sütemény elnevezést a figyelemfelkeltés szándékával adtam neki. Kedves olvasó, ha sikerült felébresztenem a érdeklődésed, tarts velem továbbra is.

Klasszikus amfóra

Almás sütemény újragondolva, természetes hozzávalókból elkészítve. A következő arányt ajánlom: 3 tojás, 30 dkg teljes kiőrlésű gabona- és / vagy magliszt, 30 dkg magas szénhidráttartalmú gyümölcs / zöldség, 30 dkg alma. A süteményben a felhasznált alapanyagok íze dominál, ezért érdemes egymással jól harmonizáló összetevőket választani. Például banán-mandula, sárgarépa-dió, sütőtök‑tökmag. Rusztikus formában, azaz aprítva, reszelve érvényesülnek legjobban a hozzávalók. Önmagában is finom, zamatos sütemény, ami még tovább gazdagítható fűszerekkel, gyümölccsel, magvakkal. Nálam a favorit a diós-répás amfóra.

Az élet kezdete

És a sütés kezdete. Mert amfóra nincs tojás nélkül. Gazdagítja a tészta színét, zamatát, szaftosságát, a benne levő lecitin által pedig javítja a tészta állagát, minőségét. A tojásfehérjével összekeverve emulziót képez, ez biztosítja azt, hogy sima, egynemű tésztát kapjunk. Fontos jellemzője még, hogy vékony filmszerű bevonatot képez, így felverve nagy mennyiségű levegőt képes magába zárni, ezáltal lesz a tészta szerkezete szivacsos.

A friss tojás az alap

Nálam alaptörvény, hogy mindig friss tojással és lehetőleg M méretűvel dolgozom. Ilyenkor nem érhetnek kellemetlen meglepetések. Ha egy ideje már lapul a hűtőben, nem vagyok rest ellenőrizni. A friss tojás légkamrája kicsi, az állott tojásé egyre nagyobb. Egy pohár vízbe téve a friss tojás fekve marad, az állottnak a tompa vége felemelkedik. Ha úszik a víz színén, már rántottának sem ütöm fel.

Liszt: tág értelemben

Ha valaki a habos-babos felfújt piskótáért van oda, az amfórában csalódni fog, mert itt a finomított liszt tilos. A gabonamagok teljes kiőrlésű lisztje, és a maglisztek használhatók fel hozzá. Gabonák közül a búza, a tönköly, az árpa, a rozs, a zab; gluténérzékenység esetén a köles, a kukorica és a rizs jöhet szóba. Megemlíteném még az amaránt-, hajdina-,  burgonya-, gesztenye- és kókuszlisztet, mint a reformsütemények kedvelt összetevőit. Utóbbiakkal én még nem sütöttem, de egyszer majd sor kerül rá.

A magliszt is liszt?

Igen is, meg nem is. A liszt az lényegében gabonaőrlemény. A magliszt a magok préselését, hideg sajtolását követően megmaradt résznek, a pelletnek  az őrleménye. Részemről az őrölt magokat is összefoglalóan magliszteknek hívom, igaz, a frissen őrlés így zsiradékot is tartalmaz. Az egyedi recepteknél mindenesetre ügyelni fogok a pontos megnevezésre, hiszen az említett zsiradékmentesség miatt például a mandulaliszt másként viselkedik, mint az őrölt mandula. A magok közül tulajdonképpen mindegyik kiváló sütemény-alkotórész, őrölt, esetleg aprított formában: dió, mandula, tökmag, mogyoró, mák, napraforgóbél, satöbbi. A süteményt még egyedibbé tehetjük, ha saját mixet használunk, azaz több összetevőből állítjuk össze a lisztes alapot. Az én kedvencem a tönkölybúza-dió keverék.

Édes íz

A klasszikus amfóra esetében az édes ízt valamilyen természetes, magas szénhidráttartalmú hozzávaló, zöldség vagy gyümölcs adja. Én a répát, a sütőtököt és a banánt próbáltam ki. Hallottam már burgonya-, bab-, vagy gesztenyealapú tortáról, legizgalmasabbnak pedig a zöldborsóval készített sütemény hangzik. Az alapanyag felhasználható aprítva, reszelve, pürésítve, pépesítve. Minél nagyobbak a darabok, a sütemény annál tömörebb, rusztikusabb. Ha a nyersanyag egynemű, akkor a tészta is egyenletesebb, szivacsszerűbb.

Az amfóra esszenciája

A sütemény nélkülözhetetlen hozzávalója a tojás mellett az alma. Lédús, sülés közben a saját levében párolódik, ezért nagyobb darabokba vágva is omlós, zamatos lesz a végeredmény. A levét nem kell kifacsarni, azzal együtt lesz igazán ellenállhatatlan. Az alma színében és ízvilágában gazdag, konyhánk legsokoldalúbb gyümölcse, számos étel alapanyaga.  Az amfórában is érvényesül a sokoldalúsága, hiszen aprítva, reszelve, pürésítve, pépesítve egyaránt felhasználható.

Az utolsó − egyben ötödik − alapvető összetevő: a levegő

A természetes alapanyagok esetében különösen fontos tényező a térfogatnövelés, hiszen a teljes kiőrlésű liszt nehezebb, tömörebb szerkezetű. Ahhoz, hogy elkerüljük a tömény összhatást, és laza tésztát kapjunk, jó sok levegő kell. Az amfóra esetében biológiai lazítás, kelesztés nem jöhet szóba, így a fizikai és kémiai lazítással élhetünk. Ha szigorúak vagyunk a természetes hozzátevők tekintetében, utóbbival csak körültekintően bánjunk.

Tojás és levegő

Először is, a tojást mindig habosra, kivilágosodásig keverjük. Ha fakanalat használunk, arra kell odafigyelni, hogy mindig ugyanabba az irányba keverjük, különben a levegő elszökik. Ez akár egy óráig is eltarthat. Idő hiányában a sárgája és a fehérje szétválasztása a megoldás, ilyenkor a levegő a fehérjéből vert hab formájában, a keverés legvégén kerül bele a tésztába. Gépesítve még egyszerűbb, szétválasztás sem kell, és turbó fokozaton 3 perc alatt készen vagyunk.

Liszt és levegő

További hasznos módszer a liszt átlevegőztetése, azaz a szitálás. A tojás felverése és ez a fogás fizikai lazításnak számít. Ha a felvert süteményhez több lisztet használunk, mint a tojás súlya, akkor lehetőleg más lazítási módról is gondoskodjunk. Ilyenkor bevethető a kémiai lazítás, amikor széndioxid‑fejlesztő anyagot juttatunk a tésztába, szódabikarbónát, vagy sütőport. Ha egyik sincs otthon, helyette 3 evőkanál rum, konyak vagy gyümölcspálinka is megteszi, ami sütés közben, 70 °C fokon elpárolog. A kémiai reakció hő hatására történik, a képződő gázbuborékok kitágulnak, és ezáltal lesz laza, lyukacsos szerkezetű a tészta, ami a sütemény térfogatát növeli.

Sütés és levegő

A kikevert tésztát sosem hagyjuk sokáig állni, 20-30 percen belül fel kell használnunk, különben leülepedik, folyóssá válik. A tésztát mindig előmelegített sütőben sütjük, hogy a tetején a pórusok gyorsan bezáruljanak, és a levegő a tésztában maradjon. A tésztát elegyengetjük a formában. Ha a keverés során jól jártunk el, sütés közben a tésztába zárt levegő kitágul, amitől a sütemény megemelkedik. A sütőt az első 15 percben semmiképpen nem nyitjuk ki, különben a tészta összeesik. Az egyenletes emelkedést a forma megfelelő előkészítésével is elősegíthetjük, erről is lesz szó nemsokára.

Amfóra alaprecept

A hozzávalók felsorolása után következzék az elkészítés.  Sorrendben: előkészítés, mely a megfelelő állagért felel, összeállítás, mely a sütemény kellemes ízét adja, valamint a sütés, díszítés, tálalás, melyek – ha ügyesek vagyunk – a szép küllemről gondoskodnak. Következzenek a lépések.

Első: Alapanyagok előkészítése

Amfórából több változatot elkészítettem már, ezek összetevőit részletesen másik blogbejegyzésben, külön-külön fogom leírni. A konkrét alapanyagoktól függ, hogy milyen előkészítési műveletet, aprítást, darálást, őrlést, reszelést, pürésítést, pépesítést igényel.

Második: Sütő előmelegítése

A sütési hőmérséklet tekintetében nem egyértelmű a helyzet. Az biztos, hogy előmelegítés szükséges, de ahogy a piskótánál, itt is érvényes az, hogy ahány sütő, annyiféle mesterfogás létezik. 150-220 °C fokig minden elképzelhető. Nálam villanysütőben, mindvégig 180 °C fokon, légkeverésesen készül az amfóra. Azt ajánlom, első alkalommal mindenki a saját bevált piskóta‑praktikáját vegye elő, akkor nagyon nem foghat mellé.

Harmadik: Sütőforma előkészítése

Az egyenletes emelkedést a forma megfelelő előkészítésével segítjük elő. Ha a zsiradékkal (vajjal, olajjal, vagy margarinnal) való megkenést alkalmazzuk, a forma szélét soha nem kenjük be, különben a sütés közben lefolyó zsiradék hatására a tészta széle nem emelkedik fel, míg a közepe felpúposodik. Ha a formát liszttel – gabonaliszttel vagy magliszttel – meghintjük, a sütemény alja simább, kevésbé porózus lesz. Választhatjuk még a sütőpapírt, vagy a szilikonformát. Nekem utóbbiak váltak be legjobban, a sütőpapírt hidegen sajtolt napraforgóolajjal szoktam megkenni. Bármilyen sütőforma felhasználható, csupán azt kell figyelembe vennünk, hogy a választás hatással van a sütési időre. A muffin-forma készül el a leghamarabb, ezt követi a torta-forma. Legtovább a püspökkenyér-formában sül meg a süti.

Negyedik: Tojás felverése

Az összeállítást a tojás felverésével kezdjük, egyéni praktikák itt is bevethetők. A profik bizonyára a francia módszer hívei, és szétválasztást követően külön-külön verik fel a sárgáját, illetve a fehérjét. Magam részéről az egyszerűség híve vagyok, így nem szoktam szétválasztani, az én ízlésemnek kellőképpen magas lesz így is.

Ötödik: Alapanyagok összekeverése

Ha kémiai lazítószert  használunk, a szódabikarbónát, vagy a sütőport először a liszthez keverjük hozzá, és csak ezután a tésztamasszához, nehogy idő előtt reakcióba lépjen a nedvességgel. A rum, konyak, gyümölcspálinka sorrendje nem számít. Ebben a fázisban kerül bele az alma, és a választott zöldség, vagy a másik gyümölcs a tésztába. Keverhetünk fakanállal, vagy a gépi habverő villájával.

Hatodik: Ízesítés

Az összeállítás során ezt a részt szeretem a leginkább. Itt lehet szabadon változtatni, alkotni, komponálni, új és még újabb ízeket kipróbálni. Az alapanyagokhoz illő, azokkal harmóniában levő fűszerek kiválasztása egy kész feladvány, amit ha sikerül megfejteni, megkoronázza a művet. A reszelt citromhéjat, és a citrom levét szinte mindig felhasználom, mert nekem nagyon ízlik. Előbbinél vásárláskor arra kell ügyelnünk, hogy bio-, de legalábbis gombaölőszer-mentes citromot vegyünk. További ízesítési tippeket a kész recepteknél adok majd.

Hetedik: Sütés

A különböző formák más-más sütési időt igényelnek. A  sütés idejét, és a hőfokot mindenkinek magának kell kitapasztalnia a saját sütőjével. Főleg kezdetben, ha bizonytalanok vagyunk a sütési időt illetően, a befejezés előtti időszakban tiszta hústűvel, vagy  egy fogpiszkálóval szúrjunk a közepébe, és ha nem ragad rá a tészta, akkor jó. Aztán a bevált recepteknél érdemes feljegyezni a mért adatot. Formától függően 20 perctől egészen 60 percig terjedhet a sütésidő. A receptekben megadott adatok csupán irányadóak.

Nyolcadik: Díszítés

Az amfórát tálalhatjuk a’la natúr, vagy csokimázzal bevonva, krémmel töltve, gyümölccsel meghintve, magokkal díszítve. Tulajdonképpen a variációk száma szinte végtelen. Ötleteket pedig a korábbi  − cukorral, fehérliszttel készített – sütemények adhatnak. A 7. és a 8. lépés időrendben felcserélődhet.

Kilencedik: Tálalás

Tá-dám! Íme! Végre! Ehetünk. Míg az előző hat lépés az ízt és állagot határozta meg, az utolsó három fázis szolgáltatja a sütemény küllemét. Ha szülinapra, vendégségbe, vagy az én esetemben fotózásra szánjuk a süteményt, érdemes kitennünk magukért. Ugyanakkor csendben megjegyzem, a natúr változat sokszor nyerőbb, például ha a férjünk már alig várja a kóstolást.

Hattojásos amfóra

Ez az amfóra semleges változata, amiben leginkább a tojás íze az uralkodó. A többi hozzávaló összsúlya ugyanannyi, vagy közel azonos, mint a tojásé. Az eredeti cukrászpiskóta 6-6-6 arányban készül, a 6 tojáshoz 6-6 evőkanál liszt és cukor kerül, ami púpozott evőkanál esetén 2-2 dkg, összesen 24 dkg. Hat, átlagos méretű, felütött tojás súlya 24 dkg. Tehát, egy kis matematika, és kell 8 dkg teljes kiőrlésű gabona- és / vagy magliszt, 8 dkg magas szénhidráttartalmú gyümölcs / zöldség, és 8 dkg alma, utóbbiak pürésítve vagy pépesítve, hogy minél lazább legyen a végeredmény. Alapként használható töltött, krémes süteményekhez, tortákhoz, vagy akár egy reform somlói galuskához.

A jövő

Hamarosan jelentkezem az egyedi receptekkel. Elsőként a kedvencemmel,a diós-répás amfórával. Ízelítőül ezt a blogbejegyzést is megtűzdeltem néhány fotóval az eddig elkészült sütikről. A klasszikus és a hattojásos amfóra után be szeretném mutatni a mézes és lekváros változatokat is. Ezekkel az édes zöldséget / gyümölcsöt váltom majd ki. Na, de ez már a jövő zenéje. Kedves olvasó, ha van kedved, tarts velem!

Egészséges piskóta?

Könnyű felvert, szivacstészta, sponge cake, pan di spagna, plava, sukkerbrød, savoiardi, savoyai keksz. Mindegyik elnevezés hasonlót takar, egy tojás, cukor és liszt elegyítésével készült népszerű süteményt. Ez a mennyei piskóta. De hogyan is készül az egészséges változat? Ha a XXI. században az ember lánya kinyitja az újságot, bekapcsolja a tévét, vagy fellép a hálóra, úton-útfélen csak azt hallja, hogy a cukor és a finomliszt mennyire egészségtelen. Szóval, marad a tojás, és a… hát ez az! Egészségtudatos szombathelyi lány lévén azért ezt mégsem hagyhattam ennyiben.

A kezdet

A források szerint a babapiskótát 1348-ban, Itáliában, a savoyai uralkodóház udvari szakácsa alkotta meg, a francia király látogatásának tiszteletére. Ebben az időben a nádcukrot aranyárban mérték, gyógyszerként vagy fűszerként használták, a répacukrot pedig nem is ismerték. Az első piskótarecept 1615-ben kelt, Gervase Markham írásában, Angliában. Azonban a piskóta csak később, a XIX. század viktoriánus korában lett igazán közkedvelt.

Viktória királynő piskótája

Viktória királynő 1837-ben került a trónra, 4 évig szolgálta őt komornaként Anna Maria Russell, akivel életre szóló barátságot kötött. Anna Maria 1839-ben lett Bedford hercegnéje, a krónikák szerint ő kezdeményezte az 1840-es években a délutáni teázást, szendviccsel, süteménnyel kísérve. Szokása hamar elterjedt az arisztokrácia körében. Viktória királynő is fanatikus teakedvelő lett, a teát különösen málnalekvárral, tejszínnel töltött vajas piskóta mellé itta, amit az utókor Victoria sandwich néven ismer. De ne szaladjunk ennyire előre.

Az ipari forradalom hozadéka

Nem sokan tudják, hogy ami a piskóta népszerűségét fellendítette az nem más volt, mint az ipari forradalom. Az 1747-ben felfedezett répacukor 1811-től lett széles körben hozzáférhető, ami nagy horderejű változásokat hozott magával. Az addig háziiparszerű mézeskalács-sütés nagyipari cukrászati ággá nőtte ki magát. A répacukor pedig a sütemények egyik fő alkotórésze lett. A másik fontos momentum – ki gondolná? – egy skót vegyész, Joseph Black érdeme, aki felfedezte az izzított mészkőből felszabaduló „rögzített levegőt” 1756‑ban. Ezt ma már szén‑dioxidnak hívjuk.

A karbonátok sütőipari felhasználása

A fémkarbonátokból hő hatására szén-dioxid szabadul fel, ami magasítja a süteményt. Az bizonyos, hogy a sütőiparban elsőként használt fémkarbonát a fahamuból kinyert, hamuzsírnak is nevezett kálium‑karbonát volt. Azonban homályba vész, hogy mikor használták először. Vajon a mézeskalács-mesterek fedezték fel, és őrizték céhtitokként? Vagy egy ügyetlen pék keverte véletlenül a szappankészítésre használt fehér port a tésztába? Esetleg egy botcsinálta méregkeverő fedezte fel akaratlanul félresikerült kísérlete közben? Rejtély. A hamuzsír alternatívájaként, főleg a germán és skandináv vidékeken használták még a szarvasagancsból égetéssel előállított agancssót, a pék ammóniájának is hívott ammónium-karbonátot.

Vegyészek a konyhában

A fémkarbonátok sütőiparban való felhasználása az 1788-ban mesterségesen előállított ammónium-hidrogén-karbonáttal, köznapi nevén szalalkálival, a legelső, 1790-es amerikai szabadolommal büszkélkedő kálium-karbonáttal, és az 1791-ben kifejlesztett nátrium‑hidrogén‑karbonáttal kapott lendületet. Utóbbit szódabikarbónaként, az  1846-ban megkomponált sütőpor fő alapanyagaként ismerte meg a konyhaművészet, az amerikai orvos, Austin Church és sógora, a kereskedő John Dwight jóvoltából.

Sütőipari forradalom

A kémiai lazítószerek, és a kimunkált, könnyen használható sütőpor forradalmasították a konyhaművészetet. A sütőpor használatának elterjedése az 1861-től 1865-ig tartó amerikai polgárháborúval kezdődött, amikor a magas élelmiszer-kereslet kikényszerítette a „quick bread”, a gyors kenyér készítését. Európában a német gyógyszerész, Dr. August Oetker ismerte fel a kiaknázatlan üzleti területet, és 1891-ben megkezdte a saját keverésű sütőpor gyártását. Magyarországon Váncza József gyógyszerész 1925-ben lajstromba vett sütőpora szerzett országos ismertséget.

Ab ovo

Egy sütemény karakterét a külleme mellett az íze és az állaga határozza meg, utóbbi kettőhöz egyaránt fontos összetevő a tojás. A madártojás már az őskorban értékes élelmiszernek számított, majd az ókorban a háziasított tyúk tojásának fogyasztása terjedt el széles körben. Az ókori rómaiak tojásfogyasztása messzi földről híres volt, még egy latin szállóige is megörökítette. A tej, és a víz után a tojás volt a harmadik élelmiszer, melynek világnapot szenteltek, ezzel még a kenyeret is megelőzte. Sokoldalúan felhasználható, többféle étel alapanyaga, a piskóta nélkülözhetetlen része. A felvert tojás nagy mennyiségű levegőt képes magába zárni, ezáltal lesz a tészta szerkezete szivacsos.

Édes íz

Az  édes sütemények kellemes íze elképzelhetetlen valamilyen édesítőszer nélkül. A finomított cukrok, mesterséges édesítőszerek, cukoralkoholok (pl. xilit), és cukorhelyettesítő készítmények használata közben hajlamosak vagyunk elfeledkezni a természetes szénhidrát-forrásokról.  Régen mézzel, aszalt gyümölcsökkel, édes gyümölcsökkel készült az édesség. Az első süteményt feltehetőleg az ókori egyiptomiak készítették, akik mézet kevertek a kenyérbe, így hozva létre édes kalácsot. A legelterjedtebb gyümölcsök a szőlő, füge, datolya voltak, és ismerték a datolyakenyeret.

The sweet sixteen

Egy kis gyűjtőmunkát végezve összeszedtem a magas szénhidráttartalmú gyümölcsöket, zöldségeket. Nem egy közülük kiváló sütemény-alapanyag, aprítva, reszelve, pürésítve, pépesítve, sőt, némelyik egészben is felhasználható. Banánkenyér, babtorta, fügepite, répatorta, gesztenyekocka, töklepény. Csak néhány azokból a leleményes receptekből, amelyeket az idők során asztalra tettek. A felsorolásban nem szerepelnek, de bizonyos magvak szénhidráttartalma szintén magas. A kesudióé kiemelkedő, 32 százalék, amivel még a mézédes banánt is veri.

Sütnivalónk

Akinek van sütnivalója, annak legyen gabonája. Persze ez csak szójáték, de tény, hogy az emberiség ősidők óta használ táplálkozás céljára gabonamagvakat. A gabonabegyűjtésre használt sarló az ősember egyik legelső szerszáma volt. A lepény, azaz a kovásztalan kenyér már az őskorban ismert volt, a kovászos kenyeret és a kalácsot az ókori egyiptomiak sütötték először. A gabonaőrlés technikájának fejlődésével párhuzamosan a sütnivaló liszt is „finomodott”. Majd 1874-ben a malomipar a Magyarországon karriert befutott német gépészmérnök, Mechwart András fejlesztésével új útra lépett, ami a finomliszt-gyártás, a kenyér, és a sütemények történetében is nagy áttörést jelentett.  A piskóta „forradalma” ezzel az újítással tetőzött.

Természetesen

Ha természetes süteményt készítünk, a finomlisztet mindenképpen felejtsük el. Bizonyára sokan a fejüket fogják ezt hallva, pedig így is széles tárházból válogathatunk. Csak azt a logikát kell elfogadnunk, hogy a liszt nem egyenlő a finomított búzaliszttel, hanem utóbbi csak egy hatalmas halmaz pici eleme. A teljes kiőrlésű gabonafélék, őrölt gabonák, búza, tönköly, zab, köles,hajdina, egyebek mellett süthetünk magliszttel, azaz őrölt dióval, mandulával, szezámmal, napraforgóval, mákkal, vagy éppenséggel kókuszliszttel. A lista szinte végtelen.

Térfogatnövelés

Mint említettem, a sütemény minőségének másik meghatározó tényezője az állag, és ebben a lazításnak döntő szerepe van. A természetes alapanyagok esetében különösen fontos tényező a térfogatnövelés, hiszen a teljes kiőrlésű liszt nehezebb, tömörebb szerkezetű. Ahhoz, hogy elkerüljük a tömény összhatást, és laza tésztát kapjunk, jó sok levegő kell. A levegőfelvételt többféleképpen segíthetjük, ennek technikáit az alapreceptnél fejtem ki.

Heuréka!

Próbáltam kikísérletezni a „tökéletes”, bárhogy variálható, ízesíthető, zamatos tésztát, de nekem a használt édesítők íze mindig túl intenzívnek bizonyult, ami megnehezítette a variációk bővítését. Aztán beugrott, hogy Magyarország cukormentes tortája almával készült, és hipp-hopp előkerestem régi, kedvenc, gyors, egyszerű és nagyszerű almás süteményem receptjét. Nem tettem mást, mint kicseréltem benne a cukrot, a lisztet átváltottam teljes kiőrlésűvé, és voilà!

Az alma hatalma

„Ab ovo usque ad mala”, avagy magyarul „a tojástól kezdve végig az almáig”. Az ókori egyiptomiakat követve a rómaiak az étkezést tojással kezdték és almával fejezték be.  Nemcsak az íze miatt szerették az almát, hanem tisztelték egészséges hatása miatt is. Bizonyára mindenki ismeri azt a mondást, miszerint „naponta egy alma, az orvost távol tartja”. Az alma mindig is a szerelmet, a termékenységet, az egészséget szimbolizálta.

A populáris gyümölcs

Az alma egy Kazahsztánból származó, és határokon átívelő népszerűségre szert tett gyümölcs. Éppen ezért nem meglepő, hogy az almás sütemény minden ország receptkönyvében fellelhető. Változatosan, aprítva, reszelve, pürésítve, pépesítve felhasználható, és amellett, hogy kellemes ízt ad a süteménynek, lédússága megóvja a szárazzá válástól. A süti az almarostoknak köszönhetően napok múlva sem veszít puhaságából. Ha marad addigra.

Az amfóra születése

És hogy miért pont az amfóra nevet adtam neki?  Alaprecept lévén könnyen megjegyezhető nevet szerettem volna, és a fent leírt alkotóelemekből összeálló zamatos tészta tulajdonságai adták az ötletet. Változatos összetevők, természetes alapanyagok, egészséges tartalom, szabadon variálható forma, tartalom és forma, tartalomhoz a forma… amfóra! És íme, működik, több variációt elkészítettem már, és folytatom tovább. Az alaprecepttel hamarosan jelentkezem. Kísérletezésre buzdítom nőtársaimat is. Kedves olvasó, ha van kedved, tarts velem!