De a nő nőből van, szeret szép lenni, szóval használja azt, ami amúgy is ott van a háztartásban. Nem tudatosságból, de ők is a természetes szépségápolással éltek, erről tanúskodik a Dunántúli Szakácskönyv – Alsószopori Nagy Ferencnétől – 1906-ból, melynek függelékében sok hasznos dolog olvasható a háziasszonyok számára. Szó esik itt a mészfoltok eltüntetéstől kedve a zongorabillentyűk tisztításán keresztül a szappanfőzésig mindenféle praktikáról, s így a kozmetikáról is. A szerző néhány egyszerű és könnyen elkészíthető szert ajánl a test ápolására. Mint írja, az arcbőrnek nem kell más, mint víz, legjobb a többszöri mosakodás. Főleg este érdemes időt szakítani arra, hogy az arcunkat lepárolt és ismét kihűtött vízzel mossuk meg.

Kézfehérítésre a mandula a csodaszer: 10-12 szem héjazott, törött mandulából lepárolt vízzel kell mandulatejet készíteni és minden kézmosás után ezzel bekenni a kezünket. Arra viszont figyelni kell, hogy addig lehet csak használni e célra a mandulatejet, míg meg nem savanyodik. Mellesleg ezt a szert az arcbőr ápolására is ajánlja a szerző. Az ötlet megfontolandó, ráadásul nekünk már csak a bolti polcokról kell leemelni a mandulatejet, bár az elkészítése sem túl bonyolult.

Fejbőr erősítésére a családfőzet kiváló választás, sajnos a márka ma már nem kapható, de jó tudni, a magukra valamit is adó dédik az „Eau Athenienne”-t használták. A gyógynövény hajápoló hatása régtől ismert, manapság is alkotóeleme sok samponnak, otthoni főzettel mi is szép csillogóvá tudjuk varázsolni vele a hajunkat.

Ha szép fényes körmökre vágyunk próbálkozhatunk a vegyszerek helyett természetes anyagokkal is, a könyv szerint a citromlé kiváló erre a célra. Szerintem mielőtt pedikűröshöz rohannánk, érdemes kipróbálni. Nyárra jó megjegyezni, hogy a nagyon lebarnult arcbőrt olyan módon fehéríthetjük, ha kölni vizet, citromlével és glycerinnel egyenlő arányban összekeverünk, és ezzel lemossuk az érintett felületet. Ha pedig a nagy sütés-főzés közben megégetnénk magunkat, csak kapjuk elő a lisztet, hintsük be vele a bőrünket, így meg tudjuk akadályozni a felhólyagzást.

(Képek: mult-kor.blog.hu, szepsegreceptek.hu)

Egyszóval, ragozni sem érdemes, mindenki tudja, a boltban vásárolt élelmiszerek jelentős részét műanyag csomagolásban visszük haza, legyen az étolaj vagy ásványvíz, kefír vagy margarin. A ránézésre egyforma műanyagdobozok között azonban lényegi különbségeket találni, erről a beavatottak a dobozok és palackok alján található számokból értesülhetnek. A kódolás 2003 óta hazánkban is kötelező, azonban ismerősi körömben elvégzett spontán közvélemény-kutatásom bizonyítja, a kutya se hallott róla. (A számozási rendszert egyébként 1988-ban rögzítették az USA-ban, a műanyag újrahasznosításának megkönnyítésére.)

Hol keressük?

Az egytől hatig terjedő számok különböző polimertípusokat jelölnek, amiket a műanyag újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresni, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése.

 Veszélyes a felmelegedett palackból inni

Cikkek sokaságát átnyálazva legtöbb helyen azt olvastam, hogy a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások viszonylag ártatlanok, ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok szervezetünkbe.

Az 1-es számmal jelölt PET vagy PETE palackokkal már több gond lehet. A nyers kőolajpárlatból származó műanyag flakonból ugyanis a meleg, a napsütés hatására különféle anyagok oldódhatnak ki. Tehát garantált vegyi bomba lehet egy forró napon a kocsiban felejtett ásványvizes palack. Ráadásul a műanyagban lévő oldó- és lágyítószerek egy része is kioldódhat, ha túl sok ideig áll benne a víz.

Mert ez műanyag

A világon a második leggyakrabban használt műanyag a PVC. Bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy a vinilklorid, a PVC alapvető alkotóeleme ismert rákkeltő anyag. Előállításakor és elégetésekor dioxint bocsát ki, ami rákkeltő hatású és hormonális zavarokat okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

A 3-as számú műanyag alkotóeleme a PVC, amely mellett a 6-os számú polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe – olvashatjuk több helyen is – sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is bezavarhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

Mikrózzunk?!

Azokkal a műanyag edényekkel is óvatosan bánjunk, amelyek elvileg mikrohullámú sütőben is használhatóak. Mert – figyelmeztetnek a szakemberek – az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fognak. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe. Az üveg- vagy kerámiaedények használata biztonságosabb.

Nemcsak ránk, az egész bolygóra veszélyes Mű-vek

És akkor nem is szóltunk a környezeti terhelésről… Elég egy adat, a PET- palackok nagy része – évente csak Magyarországon – mintegy egymilliárd palack kerül a szemétbe. A Humusz becslése szerint a műanyag palackok kevesebb mint 20 százaléka kap lehetőséget arra, hogy anyagát újrahasznosítsák, és kevesebb mint egy százalékot töltenek újra.

És mit rejtenek a számok?

1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát

termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai

Ahol érdemes tovább bogarászni:

Mérgező műanyag tárgyaink – tudnivalók a BPA-ról, azaz a biszfenol A-ról

Mérgező műanyag a cumisüvegben, az üditős palackban

A nagy ivóvízdilemma: csapvíz vagy ásványvíz

BPA vagyis Biszfenol-A – Mérgező műanyagok: hiszti vagy hormonhorror?

Palackozott ásványviz vagy csapvíz? – (Reader’s Digest)