Születésnapomra kaptam Helen Foster Gyors, biztos GI diéta című könyvét. Ebből a könyvből két recept is elnyerte a tetszésemet, amely mindkettő zabot használt fel. Ebben a könyvben olvastam, hogy a zabbal készült ételek csökkentik a vér koleszterinszintjét, részt vesznek a vércukorszint beállításában, illetve tartalmaznak egy ferulinsav nevű antioxidánst, amely csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A két ételt újragondolva ötvöztem, és egy főételt kreáltam belőlük.

Húspogácsa krumplipogácsával

Hozzávalók a krumplipogácsához

500 gramm burgonya
50 gramm zabpehely
1 tojás
fűszerek: só, feketebors, kömény
olaj

Hozzávalók a húspogácsához

500 gramm darált hús
50 gramm zabpehely
1 tojás
fűszerek: só, feketebors, pirospaprika, fokhagyma, petrezselyem
olaj

Elkészítés

A burgonyát héjában megfőzöm. Várok kihűlésig.
A burgonyát összetöröm egy villával.
Egy nagy tálban összekeverem a tört krumplit, a zabpelyhet, a tojást és a fűszereket.
Kevés olajat felhevítek egy teflonserpenyőben.
A masszából kerek, lapos pogácsákat formálok. 16 db jött ki nekem belőle.
Beleteszem az olajba, és mindkét oldalukat 3 percig sütöm.
Kiszedem, és félreteszem tálalásig.

A hússal hasonlóan járok el, mint a burgonyával. Én sertéshús és marhahús keverékét használtam.
Egy nagy tálban összekeverem a darált húst, a zabpelyhet, a tojást és a fűszereket.
Az előbb használt teflonserpenyőben újra kevés olajat hevítek.
A húsmasszából kerek, lapos pogácsákat formálok. Ebből is 16 db lett.
Beleteszem az olajba, és mindkét oldalukat 4 percig sütöm.
Kiszedem, és a krumplipogácsával együtt tálalom.
Én felkarikázott savanyú uborkát tálaltam mellé.
Jó étvágyat!

Kóstoltam én már kólás-pácban érlelt sült csirkét is, így hát nem tűnt annyira elrugaszkodottnak az ötlet, hogy bodzával bolondítsuk meg a vasárnapi főfogást.

Merthogy, miért is ne próbáljuk meg másképp is felhasználni a bodzát, ne csak mindig szörpöt készítsünk belőle!  (Persze palacsintatésztába mártva és forró zsiradékban kisütve különleges édesség is készülhet belőle, de ez más tészta.) Hiszen telis-tele a kert virágzó bodzabokorral, de bárki, erdős-ligetes területen járva kosárszámra szedhet belőle. Ráadásul ingyen terem, és roppant egészséges.

A neten azonban nem találtam bodza-pácos receptet, hacsak a bodzás-borban érlelt csirkemell nem számít annak. Így hát íziben kigondoltam egyet:

A csirkecombokat (6 darab  felső combot) folyó hideg víz alatt leöblítettem. Olívaolajba sót hintettem, apróra vágott fokhagymát szórtam bele, majd 2-3 bodzavirágot (megmosva), szintén apróra vágva, összetörve beletettem. Kevés citromlét facsartam bele, egy kevéske mustárral és egy kiskanál mézzel bolondítottam. Ezzel kész is volt a pácom, amibe aztán beleforgattam a csirkecombokat. Letakartam, két- három órán át a hűtőben érleltem.

A római tálat 20 percig hideg vízben áztattam. (Én semmilyen zsiradékkal nem kenem ki az alját és az oldalát, felesleges.) 4-5 darab almát (héjastul), 4-5 darab sárgarépát hosszában belevágtam, a csirkecombokat (páclével együtt) a zöldségek közé kevertem. Két-három szár póréhagymával (tíz centis darabokban) is feldobtam. A tetejére 3-4 bodzavirágot fektettem, és 5-6 egész foghagymát is közé szórtam. (Szigorúan héjastul, így a legfinomabb – ha megsül, a belseje krémes lesz, és könnyen kinyomható.)

A csirkénknek a római tálban legalább másfél óra sülés kell  – de simán elbír két órát is. Ha sárgarépa puha, nyert ügyünk van, valószínűleg a csirkehús is kész. Az összegyűlt szafttal meglocsoljuk a combokat.  A legvégén a tál teteje nélkül még 15 percig pirítjuk.

A sült bodzavirágokat mi nem fogyasztottuk el, azok a komposzton végezték.

Köretként kuszkuszt készítettem, de rizzsel is működik.

Próbálják ki, finom!

Ismerjük meg!

A fekete bodza (Sambucus nigra) a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, cserje, de olykor 2-3 méter magas fává is fejlődik. Összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, 2-3 magvas, fekete bogyók. Mérsékelt éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta felhasznált növény.

A növény egyik gyógyhatású része – a drog – a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, nagyon kevés ciánglikozidot tartalmaz. A bodza friss terméseiben szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is van. A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzatból üdítőital készíthető. A termése gyümölcssavakat, vitaminokat, cseranyagot, antocián-festékeket tartalmaz. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.

(Forrás: hazipatika.com)