Kevés olyan sós aprósütemény van, ami minden asztalon biztos közönségsikert arat, legyen szó kerti partiról, családi ünnepről vagy tévénézős elnyújtózásról. A sajtos rúd mindenesetre köztük van, sőt nálunk ez a favorit. Jó-jó persze a pogi is ilyen, szeretem én azt is – főleg ha más csinálja, mert az azért macerás, kell hozzá kedv, idő, hogy nekiugorjak. A legtöbb recept szerint a sajtos rúd is ilyen, általában hajtogatják többször meg sokszor kelesztik is, de én ettől nagyvonalúan eltekintek.
Néhány éve ugyanis kezembe akadt egy könyvecske, mely főleg perec recepteket ajánl az olvasóknak, abban pedig ráleltem egy sajtos változatra. Ezt aztán hirtelen ötlettől vezérelve kipróbáltam, csak épp a perecszaggatót – mivel nincs – felcseréltem a derelyevágóra. S lőn siker, mely azóta is töretlen, nem tudok belőle eleget sütni. Az a legjobb benne, hogy roppant gyorsan készül és munka alig van vele, szóval ha épp van egy tartalmas levesünk otthon, nem kell második fogáson törnünk a fejünket, mert isteni kísérője egy gulyásnak vagy bármilyen krémlevesnek. És így a focimeccsek idején különösen hálás lesz érte a férfi nép.
Szóval először elmorzsoljuk a 25 dkg vajat (margarint) 50 dkg liszttel. Aztán jöhet bele 2 dl tejföl, 2 tojás sárgája, 20 dkg reszelt sajt (ne fukarkodjunk vele!), kevés szódabikarbóna és só (mivel elég nagy adagról van szó, a sót se sajnáljuk). A masszát összegyúrjuk és jól kidolgozzuk.
Aztán lisztezett deszkán kinyújtjuk és a szokásos módon járunk el: vagyis derelyevágóval feldaraboljuk, megkenjük tojással, megszórjuk köménymaggal – vagy bármilyen maggal – és persze sok-sok sajttal.
Aztán pakolás a sütőpapírral bélelt tepsiben (nálam 3-ra van szükség) és zsupsz a sütőbe. Közepes tűznél kell sütni és rápislantani sokszor: lehet kicsit jobban megsütni, ropogósra vagy halványbarna puhára – ki hogyan szereti.
Méricskéléstől a megsülésig maximum másfél óra alatt asztalon is lesz a süti.
Nagy adag lesz belőle, de kisebbe nem érdemes belekezdeni, mert marokszámra fog eltűnni gyermek és férfikezek által. :)