Vagyunk néhányan, akik kilógunk a tipikus női szerepből – a foci kapcsán is. Nekünk nem kell elmagyarázni, mi az a les, nem teszünk fel olyan kérdéseket, hogy „akinek nincs labdája, az miért fut?” vagy „sok van még a végéig?” és szívvel-lélekkel szurkolunk a csapatunknak.
Megbeszéljük a taktikákat, a rossz passzokat és szegény albánokat. (Na jó, én a franciáknak drukkoltam.)
Mai telefonbeszélgetés két csaj között:
– Na helló, meglesznek ma a képek?
– Nem, valószínűleg csak 2-3 nap múlva… áááá most meg gól lett, pedig az ukránokra raktam!
– Jól van, nyugi, még nincs vége!
– Aha, de 1-0-ra vettem a meccset. Te mit tippeltél?
– Ó, én az estire gyúrok!
– Na, és szerinted, mi lesz?
– Hát a németek nagyon fegyelmezett focit mutattak az első meccsen, úgyhogy szerintem a mait is behúzzák.
– Jajj, én meg a lengyeleknek szurkolok!
– Szurkolni lehet, hogy én is nekik fogok, de a németek esélyesebbek.
– Na, jól van, majd meglátjuk!
És még ha azt is elmesélem, délután hogyan veséztük ki az albán védelmet… De ezt majd legközelebb! :)