Ami nem csak az én ujjaimra, hanem a még hároméves, de már echte NŐ kislányom két legkisebb körmére is felkerült. Mert nélküle nem lehet szépítkezni, ő is ott van, kérdez, válaszol, pillarebegtet, pingálja, cicomázza magát. Persze, az egészséges szinten. Bájos, kedves, szerethető. Mindennek oka a türkizkék körömlakk részletei…
Tegnap olvastam azt a bizonyos cikket a blogon, amely a szünidő hosszát illetve annak szükségességét boncolgatja. Huszonegy a hozzászólások száma, milyen sokan kommentelték, gondoltam magamban és kíváncsian kezdtem olvasni a véleményeket. A lelkesedésemet csakhamar a mély döbbenet váltotta fel, már ami a kommentek tartalmát és nem utolsósorban a stílusát illeti.
Bloggerek és kommentelők részletei…
Nem tudom, mennyi energia kell ahhoz, hogy az emberfia egy láncra szerelt golyót nyolcvan méterre eldobjon, de részemről – így a vakáció kétharmadán túl –felér egy olimpiai arannyal, ha kisgyerekes szülőként sikerül ide-oda logisztikázva túlélnem a nyarat.
A sztori csak ennyi, a reggeli rohanásban otthon maradt a kiselsősöm tízóraija. Merthogy a mi iskolánkban az étkeztetést az ebédre redukálták, a tízórait és az uzsonnát otthoni hozottból kell megoldani. Tehát ha nincs előre gyártott pakk, délelőtt éhen marad a gyerek. Az pedig nem jó, nem csak azért nem, mert korgó gyomorral nem figyel úgy az órán… Egyszóval tízórai nélkül maradtunk. Mindezzel 7.50-kor, a kocsiból kiszállva szembesültem. Annyi idő még volt, hogy elrohanjunk az iskolabüfébe. Elképedtem… – egy szombathelyi iskolabüfében részletei…
Én a farsangot egészen addig szerettem, míg más „dolgom” nem volt vele, mint örömmel fogadni a meghívást, jelmezen agyalni majd hajat elereszteni. Ám amióta a lányom „inézményesült” – értsd: óvodás lett – a farsangból kipipálandó feladat lett. Tavaly könnyedén sikerült is megoldanom, azóta is áldom a karitatív angol szülőket, hogy elküldik nekünk a levetett cuccaikat, köztük a farsangi jelmezeket is. Macskabőrre vadászva részletei…
Reggelre kelve hétköznapi dilemmáim egyike, a rohanás közepén mit csomagoljak kisiskolásomnak, tízórai és uzsonna gyanánt. (Merthogy a mi iskolánkban a közös étkeztetést az ebédre redukálták.) Mit is adjak szemem fényének, ami egyszerre finom, egészséges és lehetőleg estére nem szuttyogósra turmixolva találom meg a táskában? Mit csomagoljak tízóraira? – Nálatok mi vált be? (Küldj tippeket!) részletei…
Tudatos szülő vagyok. Így karácsony táján legalábbis mindig tudatosítom magamban, hogy ezúttal nincs rohanás, szépen lassan „rákészülünk” az ünnepre – legalább ajándékilag. Mindaddig persze működik is a dolog, amíg csak a felnőtt gondolkodik, hisz mindig tuti befutó a könyv, a lego meg a társas. De aztán elég egy felelőtlen pillanat és elkezdjük faggatni a kicsit, mégis mire vágyik, végül is az lenne a telitalálat. És jön a bökkenő: az apróság még nem ismeri a piacgazdaságot. A Jézuska meg a piac – a teljesíthetetlen kívánságok listája részletei…
Megőrjít a négyévesem. Ha eljön a dél, azt játssza az anyukával (velem), hogy az istennek nem akar olyat enni, ami picit is egészséges. Elutasítva a gyümölcs, és minden, amiben zöldségdarabokat lát. Főzelékből csak az egynemű a nyerő, ne is álmodjak másról. Elkényeztettük? Látom a férjem rám szegezett mutatóujját: elkényeztetTED. Lehet. De késő… Mit egyen a finnyás gyerek? – Göcseji krumpliprósza-reformunk részletei…
Elsőre nem is értettem a kérdést: „Neked mennyiben van az iskolakezdés? „, aztán megvilágosodtam. Ez az ismerős is arra kíváncsi, belerokkant-e a család (és kasszája) az iskolakezdésbe. Gondoltam, villámgyors költségvetési kalkulációt készítek, és blogolok erről is… Tán másokat is érdekel, mire számíthat, ha iskolás lesz a gyerkőc. Sok jóra nem…viszont van pár előny az óvodával szemben, például kiment a divatból a tisztasági csomag. „Neked mennyiben van az iskolakezdés?” részletei…
Mint harminc éve, fél nyolckor már ugyanaz az érzés kerít hatalmába, lent gyomortájékon enyhe görcs. A Petőfi úton beállt a forgalom, kézi vezérléssel rendőrök irányítják, agybaj. Mindenhol túrnak, komolyan, Szombathely belvárosában a legkézenfekvőbb autótípus a terepjáró lenne… Leizzadok mire az iskola közelébe jutok. Még két percünk van, hogy a tanévnyitóra odaérjünk… Rohanás, hátizsák fel, dehogy viszi a gyerek, majd én, futás… Hátam mögött fekete kis szoknyában egy angyalka repül, százezerből egy, aki épp ma lépi át először az általános iskola kapuját. De nehéz az iskolatáska – első nap az iskolában, szülőként részletei…