Minden, amit eddig gondoltunk a diétáról, hibás feltételezésen alapul: a napi kalóriabevitel csökkentése önmagában elfecsérelt idő. A bélben rejtőző baktériumok az okai az elhízásnak – állítja új könyvében professzor Tim Spector, a világ egyik vezető genetika szakértője, a King’s College London kutatója . Akinek meggyőző bizonyítékai vannak arra, hogy az ellenőrzött kalóriatartalmú diétákat sutba dobhatjuk, mert nem működnek.Viszont nagyon nem mindegy az sem, mivel csillapítjuk az éhségünk. Elfecsérelt idő fogyókúrázni – a gyorséttermi kaja pusztítja a hasznos baktériumokat, ezért is hizlal részletei…
Jó két évtizede húshagyó kedden nagyanyám is lelkesen a sütötte fánkot, előételként malacfejet főzött, hozzá tormát reszelt, amit szigorúan aznap reggel ásott ki a fagyos földből. Másnap, hamvazószerdán kezdődött a böjt, ami hagyományosan annyit jelentett, aznap és aztán péntekenként hús helyett valami tésztafélét ettek. Amúgy nagyanyám sem szerette a húst, így nem nagyon volt miről lemondania a negyven nap alatt, emellett reggelente maga készítette gyógynövény teáit itta, csalánt és hársfát. Neki ezt jelentette a böjt. Nekünk mit jelentsen? – A tavaszi böjtről Kneffel Dórával beszélgettem, aki nem mellesleg oktatja és kutatja a jóga női oldalát. 
Ha nincs olyan mázlink, hogy őseink génjeivel együtt az élethosszig tartó csontsoványság elixírét is megkaptuk, garantált, hogy a szülés kiheverése után az első komolyabb nehézségünk saját magunkkal kapcsolatban: hogy a túróba fogyjunk vissza! Mert a mérleg a szemünkbe köpi a tényeket: bizony a gyermekágyi boldogság jócskán hozott plusz kilókat. És ha fogyás, akkor jöhet a bogarászás, a szuper-intenzív extra hatásos fogyókúrák utáni kajtatás. Hát van kínálat. Viszont a csodarecepteket közt nem egy gyomorforgató ötletbe is beleütközhetünk. Szóval vigyázzunk! Okulásként kigyűjtöttem párat, amitől egy napra biztos elmegy az étvágyad…