Amikor Vekerdy Tamás azt mondja, hogy szükség van a fiatalok művészeti nevelésére, akkor elhisszük neki. Nem csak azért, mert meggyőző, szuggesztív személyiség, hanem, mert hiteles. Egyike azoknak a ma még élő tudósoknak, megmondó embereknek, akik irányt mutatnak, akiknek számít a véleménye, mert tapasztalatra, tudásra alapozott. Vekerdyvel mindig közvetlen a közönség viszonya: olyan, mintha egy jó erős feketére ülnénk be egy közeli, jó baráttal megbeszélni, hogy mi van a gyerekkel.
Ezúttal, a bolyaisok szervezésében érkezett Szombathelyre. Épp a versenyistállónak kikiáltott Bolyai iskola invitálta meg a köztudottan waldorfos vonalat képviselő professzort – ami azt jelzi, hogy fontos, mit és hogyan tanítsanak a szupersuliban.
Ez a néhány alapgondolat hangzott el a kellemes, délutáni beszélgetésen, amelyet Károly Frigyes, egykori bolyais igazgató moderált:
- A művészet érzelmi kommunikáció, forrása van, őszinte eredete. Sajnos, a mai világban háttérbe szorult, a 21. század technikai kütyüi kiradírozzák a művészeti szabadságot, a gépek helyettünk gondolkodnak, cselekednek. Hiánya érzelmi elbizonytalanodást hoz.
- Kodály Zoltán szerint „teljes embert kell nevelni”. A zeneiskolások szignifikánsan jobban teljesítenek: jobbak matekból, könnyebben sajátítják el az idegen nyelvet, szociábilisabbak, a mellkas-körtérfogatuk nagyobb, mint azoknak a gyerekeknek, akik nem tanulnak zenét – ezt számos tanulmány, vizsgálat bebizonyította. Már az ókori görög iskolában, vagy a kínai mandarinoknál az első pár évben zenei, művészeti oktatásban részesültek a növendékek, aztán fejlesztették a testüket, végül a tudományokkal ismerkedtek meg, így kaptak teljes képzést.
- A jövő emberének kreativitásra, kritikai szellemre van szüksége, hogy érvényesülni tudjon, helyt álljon. Az átlagos, mai magyar oktatási rendszerben a kreatív gondolkodás tilos, ha a diáknak más ötlete van a végeredményre, nem a meghatározott úton jutott el oda, az nem elfogadható, az rossz. Így hogyan válik belőle innovatív gondolkodású felnőtt? Pedig a kreativitás a művészetekben való létezést jelenti.
- Mérei Ferenc pszichológus és pedagógus híres mondata: „Ahol untatnak, onnan menekülj!” Az élményközpontú tanítással lehetne motiválni, játékossá tenni a tanulást, hogy ne izzadságszagú legyen, hanem izgalom, emocionális kaland. Gimnáziumi magyartanárom például a velemi bunkerbe, – a II. világháború idején a magyar koronát őrizték néhány hónapig ott -, vitt le bennünket, hogy gyertyafénynél, misztikus hangulatban olvassunk fel egymásnak verseket. De például az Iskola a határon sem múlt el úgy, hogy ne a kőszegi intézményben, személyes tapasztalás útján kapjuk meg az életre szóló élményt Ottlik Gézáról. Nem véletlenül lehetett őt is felfedezni a Vekerdy-előadáson, hiszen többek között ő segített létrehozni a találkozót, s, éppenséggel ő az élményközpontú tanítás egyik atyja, a Nagy Versmondás országos programjának kitalálója, Jordán Tamással megvalósítója. Ő dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész.
- A modern pedagógia alapja a differenciálás.
- Nevelés nincs, csak őszinte együttélés, együtt-létezése a tanárnak és a diáknak. „Legyél, aki vagy! Én nem formállak, csak hozzásegítelek, hogy értékes ember legyél!” – mondja a jó pedagógus.
- A magyar oktatás csak az értelmi intelligenciát ismeri el, méri, pedig többfajta intelligencia létezik.
- Minél hosszabb ideig tartunk egy gyereket a neki való környezetben, annál jobban teljesít később!
(Vekerdy Tamás: Művészetközelben nevelődni című előadása, a TALÁLKOZÁS/OK, XVI. Bolyai Iskolák Találkozója, Gyakorló iskolák Összművészeti Találkozója és Konferenciája – az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szervezésében)
csak2slukk