Mit kíván a magyar gyerek?

Tudjátok mi az a kívánságfa? Mert én tegnapig nem tudtam. Amikor az ovis öltözőszekrény tetején egy nagy dunsztosüvegbe állított csokornyi ágat pillantottam meg, kissé tanácstalan voltam, mi a csuda lehet ez.

Aztán jobban megnézve azt láttam papírdarabkák lógnak az ágakon, rajtuk kézírásos szövegek. Idézetek. A gyerekektől. Arról, mi a szívük vágya. Ez az újévi kívánságfa – mondta az óvó néni. Kicsit butának érzetem magam, hogy nem hallottam még erről a népszokásról, de hamar kiderült ez egy friss találmány. Azt hiszem igazából nekünk, szülőknek szereztek vele vidám perceket – kicsit gyerekek lettünk, ahogy kerestük a srácok kívánságait, aztán jókat nevettünk rajtuk.

Mit kíván a magyar gyerek? részletei…

De hogyan jött ki Máriából a Jézuska? Karácsonyi kérdésözön a négyévestől

betlehemTegnap pásztor voltam. A férjem József és szamár, a nagytesó angyal egy baba pedig Jézuska. Napok óta Betlehemről, és a szent családról faggat a négyéves, színdarabot tegnap kezdett írni. Mint Mária tekerte fejére a törölközőt és ringatta a bölcsőt, majd hírt hozott nekem, hogy megszületett a Kis Jézus vigyek neki ajándékot. Előkerültek tehát a legók, gyorsan építettünk is a kisdednek duplóházat.

De hogyan jött ki Máriából a Jézuska? Karácsonyi kérdésözön a négyévestől részletei…

Anya vagy Mikulás? Gyanúsak vagytok!

mikulas-2Érdekes a gyermeki gondolkodás – mesélek a férjemnek az ovis ünnepségről – hogy a fenében nem rakja össze, hogy eléggé lehetetlen egy nap 3 Mikulással is találkozni. Ráadásul ugyebár mindegyik másként néz ki, ki sikerültebben, ki egészen gázul. És mégsem merül fel a kérdés jó néhány évig, hogy akkor melyik is az igazi. Mondjuk a négyéves a különbségekre már felfigyelt: „az egyik alacsonyabb volt anya, akkor ugye az még nem olyan öreg…” de egyelőre össze még nem zavarodott. A lényeget, hogy jó fej ez a Mikulás, csomagbontogatás közben summázta is.

Néhány év múlva már – a nagyobbik lányomnál legalábbis így volt – kezd valamit nem érteni. Mert ugye más Mikulás osztogatja a szaloncukrot a Fő téren délelőtt, meg egy másik délután. Aztán ott van a boltban, az oviban, biciklizik, hintó húzza végig a falun stb, stb, stb. A szülő azért még szeretné ezt a kis illúziót megőrizni, mert olyan jó még neki is mesehőssé változni. (Mondjuk utána aztán dühöng, amikor csak nem akar kiürülni a sok zacskó…)

mikulasAz ovis elég élethű, nem?

Akkor tehát jön a magyarázat, hogy ugyebár vannak vicces bácsik, akik szeretnek jelmezbe bújni és ajándékot osztogatni, de az igazit, aki éjjel suhan a rénszarvas húzta szánon, na, őt sohasem fogjuk látni. Igazából nem is tudunk róla semmit – hogy hol lakik, meg hol veszi az ajándékot és számos zavarba ejtő kérdés hangzik el ilyenkor, ugye? – nagyon titokzatos a Télapó. És akkor a gyerek tovább hisz, és ez olyan jó.

Aztán megnő, iskolás lesz és kimondja az ítéletet: „gyanúsak vagytok, ugye igazából ti vagytok a Mikulás?” Hát igen. „És akkor nyuszi sincs, ugye?” Hát nincs. Aztán felvilágosítják egymást a suliban is és vége egy mesének L. Bár szerintem a vágy bennük tovább él, nem véletlenül színlelt idén éjszaka alvást a nagylány, meg kellett bizonyosodnia arról, hogy mi zörgünk a zacskókkal. Mert megígérte a barátnőnek, hogy ellenőrzi az igazságot. Szóval kicsit még mindig benne volt valami ebből az álomvilágból? :)

Szerencsére van még egy kisebbik, akivel lehet néhány évig játszadozni, és szerencsére a nagy is partner ebben. Szóval lehetek még kicsit mesebeli lény, egy igazi szupermanó a Mikulás mellett. Aki természetesen létezik, csak épp sosem látjuk. :)

Hogy mitől nem alszik a család? – Négyévesünk harca az éjszakai EGYLÁBÚ-val

Child-Afraid-of-the-Dark

A tavaszi fáradtság szezonján túl vagyunk, én mégis néha úgy érzem magam, mint akit mozsárban összetörtek. Egyfolytában ásítozok, levert vagyok, nem tudok koncentrálni és ezzel a fáradtsággal a családfő is küzd. Vívjuk a harcot az EGYLÁBÚ ellen.Ő a kis négyéves rendszeres éjszakai látogatója. Egy szörny, aki benéz az ablakon, és nem is egyedül, merthogy farkasai is vannak. A baj az, hogy sajnos ő nem egy kedves EGYLÁBÚ, akivel boldogság lenne álmodni, hanem ő – mint a szörnyek általában – szereti ijesztgetni a gyerekeket.

Így aztán már az ágyba bújás körül is gondok vannak, merthogy a kislány nem akar elaludni. Maximum a szülői ágyban. A fáradt szülő ilyenkor néha engedményt tesz, bár tudja, nagy öngólt lő, de hát fáradt. Aztán amikor a kiscsaj már kezdené kisajátítani a franciaágyat, akkor előveszi a szülői szigort és elhangzik a „hogyisne”. És az ígéret, hogy természetesen megyünk azonnal odabújni, ha jön EGYLÁBÚ. Lényegében persze a szülő így se, úgy se alszik: mert vagy az „ANYA!!!” veri ki az álmot többször is a szeméből, vagy az együtt alvásból fakadó folyamatos rugdosás miatt képtelen kipihenni magát.

Hogy mitől nem alszik a család? – Négyévesünk harca az éjszakai EGYLÁBÚ-val részletei…

Segítség! Már kamaszodik ?!

A nagylányom 9 éves. Pontosabban annyi lesz. És mostanság egyre nehezebb vele. Megdöbbentő módon viselkedik, mint aki teljesen kifordult magából. Néha majdnem felrobbanok, néha kiabálok, néha meg csak pislogok értetlenül. Te jó ég, mi lesz majd ha kamaszodik – sóhajtott az apa nemrégiben, s akkor úgy éreztem, megvilágosodtam.

Forrás: www.mentalhelp.net
Forrás: www.mentalhelp.net

Segítség! Már kamaszodik ?! részletei…

Szeress, ne háborúzz?! Most miért hisztis ez a gyerek?

funny-cute-child-smile-1400x1050

Egy, kettő, három, négy… Mostanság sokszor kezdem így a mondataimat, persze ezt még magamban dünnyögöm, mielőtt belekezdenék. Mielőtt belevágnék az újabb és újabb nevelő célzatú monológomba. Úgy tűnik, erőteljesen megváltozott a kislányom. És nem túl kedvezően. A kis drága földre szállt tündér, – a morcos nagyobbik után főleg annak tűnt – aki folyton csak mosolygott, vicceskedett, kedveskedett, simogatott és ölelgetett kifordult magából. Parancsolgat, durcázik, üvöltözik, rugdal, mogorva és szófogadatlan. Szeress, ne háborúzz?! Most miért hisztis ez a gyerek? részletei…

Válts, ha mersz! Tippek iskolakezdő szülőknek

Ismét elkezdődött. Egy újabb tanév, új örömökkel, új kihívásokkal… – az igazgatói beszédet mindenki kívülről fújja, akinek volt szerencséje  már tanévnyitóhoz. A gyakorló sulis szülő ilyenkor újratervezi a következő 10 hónapját, mikor hova kell érkezni, hova szállítani, mennyit várni – szóval sok időt és energiát szánni a gyerekre. S mindeközben reménykedni abban, hogy mindennek van értelme és év végén majd egy viszonylag kiegyensúlyozott gyerek veszi át a bizonyítványát.

33_dsc_9119

 

A kezdő sulis szülő ilyenkor nagyon stresszel – saját tapasztalat – és némi lelkiismeretfurdalással ígérget mindenféle szépet és jót  a szintén stresszelő gyereknek. És bízik abban, hogy nem lesz hiteltelen a csemete szemében vagyis tényleg kedves lesz a tanító néni, hamar talál majd barátot, érdekes lesz majd amit tanul és “persze-persze lesz azért majd játék is”. Na, így nem szabad iskolát kezdeni.

Válts, ha mersz! Tippek iskolakezdő szülőknek részletei…

Adventi böjt: mosolyogjuk ezen a Jézuskaváró őrületen

18_dsc_3661

Ma-holnap ezüstvasárnap, elnézem, körülöttem az advent a csúcsra járatódik. Nincs megállás, munkahelyi  partik, koncertek, kötelező jótékonykodás, kopogtatnak  a betlehemezők, aztán tartják a markukat, kötelező haveri forralt borozás, mintha mindenki csak most eszmélne, hogy élni és fogyasztani akar. Minél többet, minél drágábban. Pedig dehogy. Nekünk kell rájönnünk arra, hogy eddig és nem tovább, belátni, muszáj néha az agyban is nyomni egy delete-et. Jó lenne, ha erről is szólna az idei advent. Ha végre kicsit békén hagynánk magunkat. Adventi böjt: mosolyogjuk ezen a Jézuskaváró őrületen részletei…

Finnyás a gyerek – mit csináljak?

child-picky-eaterHiába a szülői példamutatás, a szorgos zöldségevő szülők, öt éves fiam fittyet hány a normális táplálkozási útmutatónak: gyakorlatilag nincs olyan nyers gyümölcs, még a banán sem, amit a szájába venne. Nyers zöldség is kizárva. Már kisbabaként irtózott minden nem homogén, erős színű ételtől, és a gyümölcsturmixok jó részétől. Évekig kísérleteztünk a turmixolással, belecsempésztük a gyümölcsöt a palacsintába, a szendvics aljába, a végeredmény csak ennyi: mielőtt nekiállna az evésnek, könyvelői alapossággal, tüzetesen átvizsgálja az elé tálalt ételeket. Fogalmam sincs, hol rontottam el, mindenesetre, lekopogom, valahogy így is, egészséges.

– De mit tegyünk vagy ne tegyük, ha ennyire rosszevő  a gyerek? – A témáról Unger Erika pszichológust kérdeztük.

Finnyás a gyerek – mit csináljak? részletei…