Itt a március, a tavasz és ilyenkor megsokasodnak a háziasszony teendői. Így mondhatták ezt hajdanán, cirka 200 évvel ezelőtt sorstársaink, s hogy ez mennyire így volt azt tanúsítja a Magyar Házi Gazdasszony címmel 1820-ban kiadott szakirodalom, melyet persze egy férfi, nevezetesen N. Nagyváthy János táblabíró írt. Ebben a vaskos kötetben jó alaposan kitárgyalja a szerző, mi mindenre kell ügyelnie az igazán gondos háziasszonynak hónapról-hónapra. Külön fejezet szól a szobák tisztításáról, a száraztészta „csinálásról”, „szárnyasállatokról”, sertés hizlalásról, befőzésről, szeszkészítésről, fejésről, gyertyamártásról, szappanfőzésről és selyemhernyókról. Még olvasni is sok, ugye?
Szóval, mi is így márciusban a teendő? Böjtmás havában ültetik meg a ludakat az asszonyok, méghozzá oly módon, hogy a költőfészek „kézalatti és langymeleg legyen” és egy lúd alá legfeljebb 6-7 tojás kerüljön. A kerti munkák is elkezdődnek, a veteménymagokat ideje elővenni, a kertet fel kell ásatni és „hogyha a föld felengedett” indulhat az ültetés. Hogy jobban nőjenek meg kell „porhálni” (porhanyóssá tenni) a fokhagymát, illetve a kint telelt kel és karfiol palántákat – „persze ez csak igen jó esztendőben lehetséges” – a kender, káposzta, len és dohány alatti földet viszont másodszor is fel kell szántani jó apróra.
Ez a söprűkészítés ideje is, a nyírfa ága ugyanis addig „szívós”, míg el nem kezd bimbózni, tehát most kell begyűjteni az ágakat és „egész évre való seprőket köttetni”. És persze itt a nagytakarítás ideje a napfényes száraz időben a szobákat ki kell porolni, az ágyruhákat kiszellőztetni, sőt, akár már meszelni is. 
A fehérítésre is sort kell keríteni már most, mert „a nyári fejérítés erőtleníti a vásznat.” És ha még esne a hó, feltétlenül gyűjtse azt össze az az asszonyka, aki finom szagos vizet szeretne magának készíteni, ez ugyanis még tisztább, mint az esővíz.
Minél melegebb van, annál inkább fontos a savanyú káposztát megmosni és „friss, sós vízzel élesztgetni, ha lágyulna.” Azért, hogy a pincében tárolt káposzta, kel, karalábé, karfiolhagyma és a répa, retek magja ne kezdjen csírázni és rohadni a zöldségvermeket is jó át kell szellőztetni illetve minél hamarabb ültetni. A kolompér elrakását például a hónap végénél tovább halasztani kifejezetten káros. Amikor pedig a bor fejtésére kerül sor, egy edény seprőt feltétlenül érdemes félretenni, mert később jól jöhet, a vaslábast tisztításánál, vagy ha a marha lába kificamodik. A szalonnát és húst is „le kell szedni és tiszta zsúp közé ládákra vagy hordókra felszeldelve hideg helyre eltenni.”
A felsorolást folytathatnám még, de elég ízelítő ez ahhoz, hogy megállapíthassuk, keményen helyt kellett állnia anno asszonytársainknak. Arra, hogy milyen könnyű nekünk ebben a gépesített, bolthálózatos világban csak ilyenkor eszmélhetünk rá. Szóval kedves hölgyek, tessék vidáman rakni a mosógépet és bedobni a kosárba a felvágottat meg a karfiolt és közben hálát rebegni jó sorunkért. :)
(Fotók: mindennapoktortenete.blog.hu, regisegeknek.blog.hu, pecomp.hu, mipszi.hu)