A hideg őszi-téli napokon, az utcán sétálgatni nem nagy élmény, de ha az ember a katlan mellett álldogáló árusnál egy zacskó forró gesztenyét vásárol, jelentősen javíthatja a közérzetét. Melegszik tőle keze-lelke. Gesztenyét ropogtatni nagyon jó. S mellesleg egészséges is, szóval együnk belőle minél többet. Hogy miért?
Kezdjük ott, hogy a gesztenye is antioxidáns hatású, szóval a sejtjeinket kényeztethetjük vele. Természetesen az ábécé betűiből itt is számos felsorolható, amikor a benne levő vitaminokról beszélünk. Jó C-vitamin forrás – így télen ebben a vírusos időszakban erre különösen nagy szükségünk van – de van benne sok B1, B2 és B6 vitamin, valamint E vitamin bombaként is emlegetik.
Márpedig utóbbi elengedhetetlenül fontos szervezetünk működéséhez, felsorolhatatlanul sok jótékony hatása van, és akinek ez fontos: lassítja az öregedést és a ráncok kialakulását is. Azt mondják, hogy 10 dkg gesztenyével már egy napi E vitamin szükségletünket kipipálhatjuk!
Ráadásul a fogyókúrázóknak is hasznos az őszi gyümölcs, ugyanis alacsony energia és zsírtartalma van, ugyanakkor az élelmirost-tartalma kiváló.
Szóval: ha gesztenyét eszel jóllakottnak érzed magad és ez az érzés sokáig el is tart, az elhízás megelőzésében tehát sokat segíthet. Akár a durván hizlaló források is kikerülhetőek vele, hiszen a mindennapi kenyeret is lehet gesztenyelisztből sütni, sőt régen a krumpli helyett is ezt ették.
Sorolhatjuk az ásványi anyagokat is, ami tovább szépíti a gesztenye értékét: van benne vas, réz, magnézium, kálium és foszfor is. És nyilván ezt ősanyáink is tudták, hisz a nép gyógyászatban már évszázadok óta használják. Segíti a görcsoldást, hasmenés ellen is jó, a hurutos megbetegedések leküzdésében is segít. A „gyógyszer” pedig nem csak a termésben van, a fa leveléből, kérgéből készült főzetek jótékony hatásúak, a gesztenyemézről nem is szólva. Sőt napozószert, arclemosót, viszérpanaszokat orvosló szereket is készítenek belőle.
Igaz, a gesztenye nem olcsó gyümölcs. De itt, a kőszegi hegyekben van a legnagyobb állománya – úgy olvastam, errefelé több száz éves fák is növesztik ezt az egészségbombát. Szóval lehet szedni, meg aztán a becsületkasszások is árulják a kis falvakban. És fontos tudni, hogy a gesztenye fagyasztott változata – a püré – ami tényleg mindenhol kapható megfizethető áron, ugyanúgy tartalmazza az említett vitaminokat.
S végül álljon itt egy izgalmas recept a múlt század elejéről. A bécsiek hideg és meleg pudingot is készítettek ebből az őszi terményből.
A meleg változatban 6 dkg vajat kell 6 tojássárgájával, 10 dkg cukorral, 2 dkg finomra vagdalt czitronáddal , cukorban főtt naranccsal és kevés citromhéjjal habosra keverni. Közben 40 dkg leforrázott, hámozott gesztenyét 2.5 dl tejben meg kell főzni, összetörni, majd a keverékbe önteni. Végül a 6 tojás fehérjét habbá verve kell beleforgatni és formákba öntve egy órán keresztül gőzölni.
A hideg változatban 25 dkg meghámozott gesztenyét cukorral és vízzel puhára párolják, tejszínnel összetörik, majd szitán átnyomják. Közben 20 dkg cukrot egy kis darabka vaníliával vízben sűrűre főznek, ebbe 2 dkg mazsolát tesznek. Ezt a keveréket aztán a gesztenyével és 15 gramm oldott zselatinnal összevegyítik, majd ízesítik 3 dl tejszín habjával, 10 dkg vékonyra szelt birsalmasajttal és 2 kanál ”maraschino-likőrrel”. Az egész masszát aztán kúp alakban fagyasztják meg.
Szóval, ha már unjuk a püré-torta-kifli hármasát, érdemes kísérletezgetni a gesztenyével.