Gyakorlott konyhatündérnek érzem magam, mégis van egy-két étel, ami rendre kifog rajtam. Ezek közül is az egyik kedvencem a legnagyobb para: a túrógombóc.
Már minden lehetséges variációt kipróbáltam, az összes „ez soha nem fől szét” receptet előástam és meghallgattam minden jó tanácsot a „hogyan ne legyen kőkemény” témában. Hiába. Vagy kifőzéskor szétesik {ez még a jobbik eset, mert túrós császármorzsa még lehet belőle ;)}, vagy délutánra már a nagy fejszét keresgélem a pincében, hogy fel tudjam vágni.
Nem, köszi, nem kérek több praktikát; igen, kipróbáltam liszttel, rétesliszttel, búzadarával – mindenféle variációban! Kész, vége, lemondtam róla. Illetve… akad itt egy újabb lehetőség. Ha nem főzöm, akkor sütöm! Voila: túrógombóc-muffin! :)
