Miért ne érezhetném jól magam?!

Hetekig próbáltam kideríteni  mi a baj. Miért fáj a fejem, a gyomrom, a csípőízületem, miért nem alszom.  Arra kérdésre, hogy miért vagyok egyre levertebb, és egyre depresszívebb tudtam a választ: a tünetek mögött a candida bújik meg.

Hogy hagyományos orvoshoz forduljak eszembe se jutott. Semmi problémám a hagyományos orvoslással , de  a gyomorfájás miatt  a különböző csövek nyelőcsövemen át, egészen a gyomromig való leeresztésének képe  rémisztett annyira, hogy  elhatároztam megnézem mit mond az alternatív gyógyászat, és egy természetgyógyászhoz fordultam. Kiderült, hogy  a tünetek mögött a candida bújik meg, és kínoz engem már hetek óta, vagy ki  tudja mióta.

Kaptam egy hosszú listát, hogy mit nem szabad enni, sokkal rövidebb listán elfért hogy mit szabad. De a diéta önmagában nem elég, kell valami ami megöli ezeket a gombákat. A diéta csak annyit jelent, hogy nem adok nekik enni, éheztetem őket, de  ezzel még létüket sajnos nem sodrom veszélybe. Kell még valami „gombaölőszer”.

Nekiláttam a diétának, mivel hamar megéreztem a diéta jótékony hatását, tüneteim napról-napra csökkentek , nem is méltatlankodtam, nem hánytam a sors szemére, hogy miért nekem kell megvonni magamtól annyi mindent, egyszerűen csak élveztem, hogy jobban érzem magam a bőrömben.

Egyetlen fájdalmas pontja van a diétának , az alkohol. Nem szabad egy kortyot sem. Ez akkor nagyon nehéz, amikor egy társaságban ízes  beszélgetés közepette, mindenki  jó ízűt kortyol a borából, én a meg a teámból. Nem fizikai elvonási tüneteim vannak, hanem egész egyszerűen a szociális kirekesztettség érzése mardos.

Azt olvastam, akkor minősül az ember „gyógyultnak”  ha megeszik egy sütit egy pohár pezsgővel, és nem lesznek tünetei. Gondoltam is, hogy ezt a pezsgős tesztet hetente le kéne próbálnom :)

Környezetemben többek estek már át ilyen kúrán, mindenki biztatott, hogy kemény nagyon, de tartsak  ki, mert megéri.

De milyen az ember?!  Nem egyszer megkapom, ( természetesen azoktól, akik mit sem tudnak róla)  „ez egy mondvacsinált hülyeség, az a baj, hogy embereknek annyi ideje van magukkal foglalkozni, hogy már miden csip-csup dologra kitalálnak valamit.  Rizstej?! Zabtejszín?!  ekkora  baromságot!  Ki tudja ezt kifizetni….?! Nehogy már megmagyarázzam, hogy a fehér kenyeret nem szabad megennem, mikor a nagyszüleink is csak azt ették, és  nem volt bajuk, vagy ha volt is, nem volt idő vele foglalkozni.” Tehát, csak a modernkori társdalom egy újabb mondvacsinált rákfenéjéről van szó, amivel a „normális” ember nem is foglalkozik, nem törődik vele, megy tovább, teszi a dolgát.  Amúgy meg mindenkinek van baja, olyan nincs, hogy ne lenne.

Igen, bevallom , először én is azt gondoltam, hogy ez bizony terhet fog róni a pénztárcámra, de nem így történt,  egész egyszerűen ugyanazt a pénzt másra, más típusú élelmiszerre  költöm, a beszerzési forrás a szupermarket helyett a biobolt lett. Ha az ember nem akarja minden nap ugyanazt enni, a kreativitását keményen izzítani kell.  Nagyon sok új dologgal ismertetett meg ez  a kúra, és nem egyszer nagyon ízletes receptek sültek ki a találékonyságból.

Nem értem, nem tudom megérteni, hogy az miért baj, ha az ember szeretné magát jól érezni a bőrében, nem szeretne fájdalmakkal, kellemetlen tünetekkel élni,  mégha ezért bizonyos dolgokról le is kell mondania, ideiglenesen . Miért kéne belenyugodni abba, ha valami nem jó, és úgy tenni, mintha minden rendben lenne.

– by évi-