A csöpp HÉTÉVES hisz a tündérekben. Kicsi kora óta pakol ki rendszeresen nekik ételt, ajándékot, rajzot. Gondolta, Valentin-napkor különösen fontos a figyelem, így hát egy lakosztályt épített kartondobozból. Pici playmobil bútorokkal rendezte be, még abroszt is vágott ki, virággal díszítette, kikészített a „vendégeknek” sütit, apró pohárkákba vizet, a kerti jakuzzit is feltöltötte, (a tündéreknek is kell lazulni), még egy bringát is kipakolt, hátha tekerni támad kedvük.
Már második reggel óta nézzük, hogy jártak-e nálunk…Nos, els? nap kapkodtam kicsit, korán volt még, sietni kellett a suliba, összed?lt minden. De HÉTÉVES örült, hogy nálunk jártak éjszaka, bár csöppet méltatlankodott a kupi miatt…
A következ? nap reggelén ügyesebb voltam: az apró sütidarabokat, mogyorófalatokat trükkösen kicsempésztem a dobozból, a pirinyó gitárt a pirinyó asztalra tettem, mintha zenéltek volna a tündérek. Mert fontos, hogy HÉTÉVES higgyen benne! 
Volt is nagy-nagy boldogság! 
Egész nap err?l csacsogott, gondolatban a kis házban id?zött, játszott a képzeletbeli teremtményekkel. Este ezt az üzenetet írta ki:
„Légy szíves, maradjatok itt reggelig, mert meg szeretnélek benneteket nézni, és vigyétek el az ajándékot. Siessetek, mert iskolába kell mennem!”
Ennyi. Minden értelmet nyert. Boldog Valentin-napot!