Mert ez műanyag… – Ettől lehet mérgező az ásványvíz?!

Egy ismerős ijesztett rám a minap, amikor gyanútlanul a számhoz emeltem egy közönséges ásványvízzel teli PET palackot. Elhűlten nézett rám, mintha egy békát készültem volna elevenen lenyelni. „Megőrültél? Tudod hányas számú ez a PET palack!” 1-es, érted, 1-es” – Még mindig bután néztem, mire felvilágosított: a göngyöleggyártók titkos kódokkal látják el a műanyagokat. A tudatos fogyasztó ezekből tudja, milyen palackból kortyol, és milyen károsodásra számíthat. Utána olvastam…

Egyszóval, ragozni sem érdemes, mindenki tudja, a boltban vásárolt élelmiszerek jelentős részét műanyag csomagolásban visszük haza, legyen az étolaj vagy ásványvíz, kefír vagy margarin. A ránézésre egyforma műanyagdobozok között azonban lényegi különbségeket találni, erről a beavatottak a dobozok és palackok alján található számokból értesülhetnek. A kódolás 2003 óta hazánkban is kötelező, azonban ismerősi körömben elvégzett spontán közvélemény-kutatásom bizonyítja, a kutya se hallott róla. (A számozási rendszert egyébként 1988-ban rögzítették az USA-ban, a műanyag újrahasznosításának megkönnyítésére.)

Hol keressük?

Az egytől hatig terjedő számok különböző polimertípusokat jelölnek, amiket a műanyag újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresni, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése.

 Veszélyes a felmelegedett palackból inni

Cikkek sokaságát átnyálazva legtöbb helyen azt olvastam, hogy a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások viszonylag ártatlanok, ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok szervezetünkbe.

Az 1-es számmal jelölt PET vagy PETE palackokkal már több gond lehet. A nyers kőolajpárlatból származó műanyag flakonból ugyanis a meleg, a napsütés hatására különféle anyagok oldódhatnak ki. Tehát garantált vegyi bomba lehet egy forró napon a kocsiban felejtett ásványvizes palack. Ráadásul a műanyagban lévő oldó- és lágyítószerek egy része is kioldódhat, ha túl sok ideig áll benne a víz.

 


 

Mert ez műanyag

A világon a második leggyakrabban használt műanyag a PVC. Bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy a vinilklorid, a PVC alapvető alkotóeleme ismert rákkeltő anyag. Előállításakor és elégetésekor dioxint bocsát ki, ami rákkeltő hatású és hormonális zavarokat okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

A 3-as számú műanyag alkotóeleme a PVC, amely mellett a 6-os számú polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe – olvashatjuk több helyen is – sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is bezavarhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

Mikrózzunk?!

Azokkal a műanyag edényekkel is óvatosan bánjunk, amelyek elvileg mikrohullámú sütőben is használhatóak. Mert – figyelmeztetnek a szakemberek – az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fognak. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe. Az üveg- vagy kerámiaedények használata biztonságosabb.

Nemcsak ránk, az egész bolygóra veszélyes Mű-vek

És akkor nem is szóltunk a környezeti terhelésről… Elég egy adat, a PET- palackok nagy része – évente csak Magyarországon – mintegy egymilliárd palack kerül a szemétbe. A Humusz becslése szerint a műanyag palackok kevesebb mint 20 százaléka kap lehetőséget arra, hogy anyagát újrahasznosítsák, és kevesebb mint egy százalékot töltenek újra.

És mit rejtenek a számok?

1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát

termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai

 

Ahol érdemes tovább bogarászni:

Mérgező műanyag tárgyaink – tudnivalók a BPA-ról, azaz a biszfenol A-ról

Mérgező műanyag a cumisüvegben, az üditős palackban

A nagy ivóvízdilemma: csapvíz vagy ásványvíz

BPA vagyis Biszfenol-A – Mérgező műanyagok: hiszti vagy hormonhorror?

Palackozott ásványviz vagy csapvíz? – (Reader’s Digest)