Epermánia

Juhéj, kezdődik a befőzési (fagyasztási) szezon!
Épp itt az ideje, mert a lekváros polcunkon rengeteg hely szabadult fel az elmúlt egy év alatt.
Az idei évad nyitás, csakúgy, mint a tavalyi, eperrel kezdődött. Konkrétan 7 kilóval.

Előre jelzem, hogy én nem bonyolítom túlságosan a befőzést, nem töltök vele órákat, illetve nem keverek a gyümölcsökhöz SEMMIT. (Na jó, néha egy kis fahéjat, vagy más hozzáillő fűszert.)

Elkészítése

A befőttes üvegeket és tetejüket a mosogatógéppel kimosattam. Ezalatt megtisztítottam és megmostam az epret, majd egy egy nagy, vastag aljú lábost csurig megtöltöttem eperrel. Ez kb 5,5 kiló volt.  Főzni kezdtem az epret, melynek során elegendő levet engedett ahhoz, hogy ne kelljen aláönteni vizet.  A lábos harmadáig összeesett az eper, így kényelmesen lehetett kevergetni a főzés során.  Kb egy órát rotyogtattam közepes hőmérsékleten, fedő nélkül, gyakori kevergetés mellett, amíg “sterilizálódtak” a befőttes üvegek. Csipesszel, mágnessel és egyéb eszközök segítségével kiszedtem az üvegeket és tetejeiket a gépből, ügyelve arra, hogy még véletlenül se érjek hozzá kézzel. Amikor már megpuhult az eper, akkor fakanállal az eprek egy részét összenyomtam a lábosban.

A befőttes üvegeket színültig töltöttem epeklervárral (de tényleg, ameddig csak lehet). Rácsavartam a tetejüket és azonnal fejre állítottam őket kb 10 percre, majd pokróccal kibélelt kartondobozba tettem őket, most már talpukra, és ebben a szárazdunsztban pihentettem őket 48 óráig.

Az első kóstolót a fiúk kívánságára köleskására szervíroztam. Én szeretem a kissé fanyar ízét, de majd idővel sokat fog édesedni is. A kására kis mézzel összekeverve tettem.

Amit a tartósítószer és cukor nélküli befőzésről tudni kell:
Bontatlanul ugyanolyan sokáig eláll, mint cukrozott, szalicilizett társaik, csupán a felbontás után ajánlott 1-2 hét alatt elfogyasztani. Emiatt én mindig kis üvegekbe teszek el lekvárt, így nem kell bosszankodnom azon, hogy ránkpenészesedik.
Az így készült lekvárok ugyan fanyarabbak és folyósabb állagúak, de legalább nem kerülget a szívroham, amikor a gyerek nekiáll kikanalazni egy egész üveggel a tél közepén, mert tudom, hogy CSAK epret eszik.
A maradék másfél kilót megmostam, megszárítottam és 8-10 szemenként kis zacskókba porciózva lefagyasztottam. Ezekből fagyi lesz….

“Epermánia” bejegyzéshez ozzászólás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.