Most, hogy iperedni kezd a mi kertünkben is a piros retek, és még a csigák sem legelték le, dúskálhatunk a földi jóban! Ráadásul egy ismerős a minap kisebb kosárnyi frissen kiásott zöld leveles gömböccel állított be – mondván náluk tengernyi termett.
És hiszed vagy sem, nem is a piros gyökerének, sokkal inkább a zöldjének örültem, merthogy a belőle készített levest imádom. A retek levelének ugyanis meghatározhatatlanul finom, fűszeres aromája van, jól harmonizál a fokhagymával és a tormával. A felismerés nálam új keletű – bár elméletileg régóta tudom, legalábbis hallottam már, hogy ehető – de csak az idei tavasszal próbáltam ki.
Mivel kissé durva a retek levélzete, salátának csak az egészen friss hajtásokat szánjuk. A többi mehet a levesbe, vagy pestonak – mert tényleg ideális zöld-ség. De érdemes jól megnézni, honnan származik az alapanyag, legjobb persze, ha a saját vagy a szomszéd kertjéből, de ha bolti, akkor jó alaposan mossuk meg.
Reteklevél leves, ahogy mi szeretjük
Megmosom a 2 csomó friss retek levelét, majd deszkán összeaprítom. Egy darab (nagyobb) vöröshagymát kockára vágok, olajon megpirítom, aztán beleszórom a reteklevelet. Megforgatom, megsózom (pici bors is jól áll neki), felöntöm 3-4 csésze vízzel, fedő alatt tovább párolom.
Tíz perc után vágok bele két fokhagymát, friss citromot is facsarok bele. Ha puhára főtt a zöldség, kihalászom, és megy a turmixgépbe. Tejföllel (vagy tejszínnel) és 1-2 kanál rizsliszttel sűrítem. (Aki akar, használjon hozzá húsleves-alaplét, vagy ételízesítőt, én egy kis lestyánlevéllel beérem.)
Tálaláskor 2-3 piros retekgumót lereszelek, és rászórom a levesre. (Állítólag reszelt tormával sem rossz:)
Feltét spagettire, nevezzük pesto-nak
Pestonak nevezhetünk minden olyan tésztához való szószt, amit ehető zöldből turmixolunk, van benne fokhagyma, parmezán típusú sajt, valamilyen mag (nálam dió), és az elengedhetetlen kenőanyagként egy-másfél deci olívaolaj. (Nálunk pár csepp citrom is.)
És bármilyen meglepő, tíz perc alatt kiváló tésztára (vagy pirítósra) való olajos kencefice készíthető – nem csak bazsalikomból, reteklevélből is.
Az alapreceptem: kiindulásként két csomó szép és zsenge reteklevelet nagyon apróra vágok, 1 dl olajjal és 2 gerezd foghagymával, botturmix segítségével átdolgozom.
Nagy maroknyi (5-6 dkg) diót összeaprítok, majd kevés olívaolajon megpirítom. Leveszem a tűzről, és hozzáöntöm az összetört reteklevélhez. Botturmixszal nem túl apróra újra összezúzom.
Fakanállal keverni kezdem, 5-6 dkg parmezánt lereszelek, és beleszórom. Sóval és borssal (csöppnyi citrommal) fűszerezem, de imádom benne a chilit is, elég egy leheletnyi.
Íme a végeredmény, nem kifejezés, hogy laktató: