Mert kell egy kis elvonulós együttlét ősszel is – Tolnában, Baranyában gasztrotúráztunk

Végy egy munkában megfáradt apát, egy kerek szülinapos anyát és egy alig kétévest, akik mind arra vágynak, hogy végre együtt töltsenek egy hetet. Apropó tehát van az utazásra, már csak a helyszínről kell dönteni. A gyermek ki nem állhatja, ha hosszan, bekötve, egy helyben kell ülnie az autóban, a bő három órányi odaút – benne másfél óra alvásidővel – még nem lépi át az ingerküszöbét, gondoljuk mi, és tényleg nem.vaddisznók[1]

 

Irány Magyarország, a Dunántúl, azon belül Szekszárd, ami egy történelmi borvidék központja, és ahonnan könnyűszerrel el lehet jutni a Gemenci erdőben közlekedő kisvasúthoz, a nagyrezéti vadmegfigyelőhöz, a pécsi Zsolnay Negyed Bóbita Bábszínházába, csakúgy mint Püspökszentlászlóra, a hosszúhetényi Almalombba, Bajára vagy a tengelici fürdőbe.

Az idő mindig repül, ha jól töltjük, mekkora közhely, de milyen igaz. Öt-hat nap alatt ízelítőt kaptunk a vidékből, emberekből, állatokból, kultúrából és gasztronómiából.

Többet, mint amire számítottunk, kevesebbet, mint amire vágytunk volna. Nincs ebben semmi talányos, apró gyerekkel átgondoltabban kell világot látni. A programválasztás is sokszor a kicsi igényeihez igazodott. Máskor meg a szülőkéhez, alkalmazkodtunk oda és vissza.

Ezúttal n(s)em éltünk a hotel, wellness, félpanzió nyújtotta kényelemmel, egy Decs-szőlőhegyi felújított présház panzióban foglaltunk szállást, és kíváncsiak voltunk, milyen menüt találunk az utunkba akadó éttermekben. A szállásról, programokról majd később, jöjjenek előbb a gasztroélmények.

panzio_a_feher_tehenhez_panzio4

Hogy szerencsénk volt, vagy tényleg egyre több vendéglátó egység figyel a részletekre – alakít ki gyereksarkot, hoz műanyag tányért, strapabíró poharat, gondolkodik gyerekadagokban is, és az etetőszéket se hagyja maszatosan – nem tudom, a tapasztalataink kifejezetten jók voltak, egyszer se kellett használnunk a táskába készített nedvestörlőt kétes tisztaságú gyerekszékek miatt .

Kezdhetném a sort mással is, de miért tenném, a szívünkhöz egy hely került különösen közel, a Szekszárd belvárosában levő Ízlelő étterem, ami családbarátként hirdeti magát, de sokkal több annál: a mesterszakácson és egy másik munkatárson kívül tanulásban akadályozott, hallás- vagy mozgássérült, ill. halmozottan hátrányos helyzetű embereket foglalkoztat, összesen tizenkét főt, működtetője a Kék Madár Alapítvány.

A nyitás utáni nyolcadik évben napi száz-százhúsz főt “ebédeltetnek”, csupa egészséges, jóízű,változatos ételt kínálnak, nagy-, zóna- és gyerekadagot , kétféle levest, háromféle főételt és desszerteket megfizethető áron.

Ilyen az étterem utcafronti része, az egyik fal még felújításra vár:

IMGP1947

Belülről ezt a képet mutatja:

IMGP1964

A MOME építész hallgatói kapták tervezési feladatul az étterem tereinek újragondolását, a gyermekeket ábrázoló kép szabad szemmel, a helyiségben nézve nem kivehető.

IMGP1963

 

Mi kerül az asztalra? Íme egy “A” menü a leves mellé: natúr pulykamell aszalt gyümölcsös raguval és rösztivel.

Natúr pulykamell fotó
Forrás: https://www.facebook.com/izleloetterem

Képzeljék el, milyen egy “B” vagy egy “C” menü.

A munkatársak már a második napon ismerősként üdvözöltek, teljesen természetes az, hogy csupa mosoly kerekes székes felszolgáló veszi fel a rendelést, és ha borravalót szeretnél adni, megkérnek, hogy adományként tedd azt az üvegdobozba. Rendkívül jó kezdeményezés, ahol minden apró részletre ügyelnek. Fontolgatják a franchise hálózat létrehozását. Szombathelyen is szívesen látnánk hasonlót.

Ugyancsak Szekszárd belvárosában kitűnő olasz konyhát visz a Bella Napoli Pizzéria és Étterem, hagyományos értelemben vett magyarosat a Zrínyi Sörkert. Itt kellene, hogy folytatódjon a sor a borházakkal, pincészetekkel, lelkes beszámolókkal a kóstolt cabernet franc, merlot, kékfrankos és kadarka, stb. borokról, hisz több évszázados hagyományú Szekszárd és környékének borkultúrája.

Ígérem, néhány év múlva visszatérünk, megosztjuk tapasztalatainkat és nem csak a főútról és autóból csodáljuk meg a Fritz tanyát, a Bodri Pincészetet, a Takler Kúriát vagy Dúzsi Tamás és családja Pincészetét. És nemcsak hallgatjuk házigazdánkat, aki lenyűgöző kupolákat, pincéket, gazdasági épületeket tervez és épít a környéken, más borvidékeken és külföldön is, hanem szemrevételezzük is munkáit például az említett pincészetekben.

Szekszárdtól távolodva, de kulináris irányban haladva tovább, tegyünk kitérőt

Kulináris kitérő, találkozóhely. Így aposztrofálja magát a hosszúhetényi Almalomb, ha úgy tetszik: ALmalomB. A szójáték a vendéglátóhely nevében nem véletlen. Az utóbbi évtizedekben elhanyagolt állapotban levő épületekben vízimalom működött, a hosszúhetényi 16 malomból az egyik.

Minél nagyobb közönségnek szeretnék megmutatni az országosan védett műemléket, melynek patináját megőrizték. Az épületeket – a pajtát, a malomkerék házát, a nyári konyhát kemencével, füstölővel, a konyhát, a tisztaszobát – több éves munkával újították fel, nem is akárhogyan. Végigjárva a helyiségeket, folyton ott motoszkált a fejemben: ha ezt a falun élő nagyapám, dédapám láthatta, megérhette volna, otthon érezné magát. Az Almalomb háziasszonya azt kívánja: lassuljon le az idő minden ide betérőnek.

Mi pedig az Almalomb csapatának kívánunk a hely hívó szavát meghalló vendégeket, közönségcsalogató kiállításokat, intim hangulatú koncerteket, az eddigihez hasonlóan kéthetente megújuló, ínycsiklandozó menüsort, kitartást és derűt a folytatáshoz.

A fotón egy éttermi mosdó látható, vályú mosdótállal, eredeti cementlapokkal:

IMGP2005

Az étterem-malom több épületből, azon belül kisebb-nagyobb helyiségekből, ill. udvari részből, malomárokból áll:

IMGP2003

IMGP2004

Birslekvárral felszolgált, kiadós sajttortájuk és görög hegyi teájuk után kötelező volt egy hosszú sétát tennünk. Ehhez a családi történeteinkben legendássá vált Püspökszentlászló, a közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó zsákfalu a Zengő hegy tövében tökéletesen megfelelt. Valódi (!) terepjárók tulajdonosai előnyben, mezei személyautókkal több mint rázós a faluhoz vezető pár kilométernyi út. A néhány állandó lakos és a 32 telek tulajdonosa, nem beszélve a turistákról, a vendégházakba igyekvőkről, bízik abban, hogy javulnak az útviszonyok.

A település a nevét egyrészt onnan kapta, hogy több évszázadon keresztül itt volt a pécsi püspökök temploma és nyári rezidenciája. Másrészt Szent László királyról tartják, hogy a környéken vadászva a mai falu helyén álló településen egy barlangba húzódott a vihar elől, később ennek emlékére ott kápolnát építtetett. Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben projekt keretében a Pécsi Egyházmegye mostanra szinte teljesen felújíttatta a későbarokk műemléket, a templomot, a kastélyt és a melléképületeket.

Ottjártunkkor még nem volt látogatható a kastély. Fazsindelyes templomának egy része látható a fotón.

IMGP1969

Püspökszentlászlói utcakép:

IMGP1993

Ebbe a tündérkertbe is bepillanthattunk:

IMGP1972

 

A folytatásban: vaddisznó- és gímszarvaslesen a Gemenci erdőben. Majd irány a város: Szekszárd, Pécs, Baja félig felnőtt-, félig gyerekszemmel, fél napokra, tíz fokban. Illetve: meghajolva az eső akarata előtt, fürdő és bábmúzeum látogatás a panzió szobájának négy fala helyett.

by Katus

“Mert kell egy kis elvonulós együttlét ősszel is – Tolnában, Baranyában gasztrotúráztunk” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.