Nálunk harmadik éve lesz, hogy harcsapaprikás a karácsonyt váró vacsora. Halas, magyaros, egészséges és finom. És ami a legfontosabb, gyorsan elkészül. Több idő jut mellette másra, egymásra. Ennek a harcsapaprikásnak története van.
Először teljesen véletlenül készítettem el. A reggeli rohanásban nem vettem észre, hogy a feldarabolt csirkemell helyett sütni való harcsaszeleteket vettem ki a fagyasztóból. Hazaérve nem ellenőriztem az alapanyagot, miért is tettem volna? Nekiálltam a pörköltalapnak, ami már szépen rotyogott, amikor elkezdtem a kicsomagolást. Első döbbenetemben, az aznapi feszült nap után, bevallom, még a könnyeim is kijöttek, mikor szembesültem a tévedésemmel. A teljes összeomlástól aztán a férjem mentett meg. Aki látva-hallva kétségbeesésemet, miszerint hogy lesz ma így csirkepörkölt, megvigasztalt. Sebaj, majd lesz harcsapörkölt!
Két éve, a karácsony előtti hajtásban, a stresszmentes pihenést keresve jutott eszembe ez a régebbi este. A feldarabolt halfilé jó választásnak tűnt, hiszen gyorsabban elkészül, mint bármelyik hús. Magyaros, mégsem telít el. Halas, mégsem szálkás. Így lett nálunk harcsapaprikás a karácsonyi menü. Telitalálatnak bizonyult. Azóta is tartja magát, azzal a változtatással, hogy most már teljes kiőrlésű tészta, és laktózmentes túró mellé a körítés.
Harcsapaprikás túrós tésztával
Pörköltalapot készítek hagymából, paprikából, paradicsomból. Télen a fagyasztóba eltett lecsót olvasztom ki ehhez.
A halat feldarabolom, fehéredésig pirítom, majd felöntöm kevés vízzel. Őrölt köménnyel fűszerezem.
Puhulásig párolom.
Ízesítem őrölt piros paprikával, fekete borssal, zöldfűszerekkel.
Habarom (laktózmentes) tejföllel.
Tálalom (teljes kiőrlésű) tésztával, (laktózmentes) túróval.
Jó étvágyat! Békés, áldott karácsonyt mindenkinek!
