Egy hét múlva Hálaadást ünnepelnek az amerikaiak. Ez talán a „legcsaládiasabb” ünnep az évben, amit szinte mindenki a családjával tölt. Ugyanis, míg például a Karácsony csak egy napos ünnep az USÁ-ban, addig a Hálaadás idején akár négy napra is összegyűlhet a család. A Pulyka Napot, ahogy sokan hívják, november negyedik csütörtökjén ünneplik és így az ezt követő pénteket sokan kiveszik szabadnapnak, bevállalva akár a több órás hazautat is.
A családok tehát összejönnek, és közösen fogyasztják el a bőséges hálaadás napi vacsorát, melyen a hagyományok szerint hálát adnak Istennek a bőséges őszi termésért.
A hagyományos hálaadás napi menü legfontosabb része a hatalmas egyben sül pulyka és a töltelék, vörösáfonya-szósszal. Köretként krumplipürét, párolt zöldbabot és édesburgonyát készítenek, desszertre pedig sütőtökpitét kínálnak.
Megsütöttem életem első tökpitéjét
Egy hatalmas sütőtök árválkodott a kamra padlóján egészen szombatig, amíg meg nem sütöttem életem első tökpitéjét. A vélemények megoszlottak: gyerekek kiköpték (de hozzátetszem ők a sült tököt sem szeretik), anyu elnyammogta, apu meg sem kóstolta, húgom még visszafogottan mosolygott is hozzá, sógor kért még, férj és én imádtam, (bár mi már többedszeri fogyasztók vagyunk és életem első kóstolása, bevallom nálam is a szalvétában landolt).
Furcsa az íz, a szín, az illat és hát a tény, hogy zöldséget eszünk süteménynek.
Én azonban meleg szívvel ajánlom ezt a receptet minden merész háziasszonynak, aki szereti a sült tököt és aki egészségesen szeretné az édesség utáni vágyát csillapítani.
Hozzávalók (amerikai főző mértékekkel megadva, 1 csésze=2.5 deciliter)
A tésztához:
2/3 csésze zabliszt
1/3 csésze teljes kiőrlésű liszt
1/3 csésze fehér liszt
¾ kiskanál őrölt fahéj
¼ kiskanál só
6 evőkanál (85 g) hideg vaj
3-4 evőkanál hideg tej
2 evőkanál cukor (én kihagytam)
A töltelékhez:
1 ¾ csésze sült tök püré
3 tojásfehérje gyengén felverve
kb fél csésze tej és fél csésze tejszín vegyesen (én jó egy csésze zabtejszínt használtam)
3/4 csésze méz (talán elég kevesebb is)
1 evőkanál olvasztott vaj (hoppá, én ezt kifelejtettem)
1 kiskanál őrölt fahéj
fél kiskanál őrölt gyömbér
fél kiskanál őrölt szerecsendió
fél kiskanál só
Összekevertem a liszteket a fűszerekkel, belemorzsoltam a vajat és kézzel jól beledolgoztam a lisztbe. Lassan hozzáadtam a tejszínt. Akkor jó a tészta állaga, amikor már jól összeáll, már nem túl száraz és nem morzsolódik. Kis labdába gyúrtam és kb 2 centi vastag, jó tenyérnyi nagyságúra kilapítottam. Folpackba csomagolva betettem a hűtőbe pihenni kb 3 órára. (az eredeti recept szerint álljon minimum egy éjszakát a tészta a hűtőben).
A töltelékhez a tökpürét zöld úritökből készítettem a következő módon:
Megmostam a tököt, majd szeletekre vágtam és kikapartam a magját. Forró sütőbe tettem és puhára sütöttem. A szeletek vastagságától függően kb 30-45 perc alatt készül el. Kikapartam 3-4 szeletnek a húsát és kézi mixerrel pürésítettem. Ha túl nedves akkor érdemes szűrőbe tenni kis időre a tök pürét, hogy kicsöpögjön belőle a felesleges víz. Ezután hozzáadtam a maradék hozzávalót és simára kevertem.
A tésztát a hűtőből a további felhasználás előtt fél órával kivettem, majd amikor szobahőmérsékletű lett, akkor sodrófával kör alakúra nyújtottam. Egy kb 22 centi átmérőjű, 3 centi mélységű, kör alakú sütőedénybe tettem, úgy, hogy az oldalát is kibélelje. Beletöltöttem a tölteléket és kb 220 fokosra előmelegített sütő alsó állásába tettem 15 percre, majd középső állásba áttéve, 180 fokon tovább sütöttem további 35-40 percet. Akkor van kész a pite, ha egy késsel megszúrjuk a tölteléket, a szélétől kb 3 centire, és a kés már nem túl ragacsos.
Mi ugyan nem, de eredetileg tejszínhabbal kínálják.