Lehűlésre vártunk, tegnap délután aztán megkaptuk a nyakunkba. Minden jóban van valami rossz is, hiába nyílt a teraszról pazar kilátás a büki Greenfield golfpályára, a hirtelen jött zápor térdre kényszerítette a szervezőket, kerékbe törte a szabadtéri piknikelésünk. Behúzódtunk fedett helyre. Azért így sem lehetett okunk panaszra: Bartók Zoltán (a TV2 ismert riportere) és Csepregi Tibor (fotós) gyümölcsös koktélokkal és hidegtálakkal megspékelt könyvbemutatója igazán kellemes időtöltésnek bizonyult.
Ráadásként a könyv, mármint a Gasztro Portrék színvonalas – már bocsássátok meg, azok után, hogy mostanság a legutolsó celeb is fakanállal a kézben érzi kiteljesedni magát. A két srác egyedi, vagány, ínycsiklandó vállalkozásba kezdett…
Első tanulság: a limonádét bátran dobjuk fel uborkakarikákkal
Pláne, hogy uborkakarikás-bodzás koktélozás közepette olyan tapasztalatokra is szert tehettem, mint például, hogy az ananászsaláta apró kis rákokkal megbolondítva isteni. A sárgadinnye és pármai sonka kettősét már régi ismerősként köszönthettem, de a helyben sütött bagettből készített halas falatka is pazar, a tojássalátáról nem is beszélve.
Bükfürdő éttermeit feltérképező portrégyűjtemény nem csupán egy szimpla receptkönyv: 14 étterem konyhafőnöke, séfje, szakácsa és cukrásza féltve őrzött fogásairól lebbenti fel a fátylat. Színes (idealizált) benyomást kaphatunk arról, hogy a hazai viszonylatban harmadik legnépszerűbb üdülőhelyén milyen stílusban főznek. Hol is tart Bükfürdőn a gasztrokultúra…
Pillantsuk bele a könyvbe
Az éttermek séfjei, cukrászai persze a legjobb arcukat mutatták, kreatívak, sokszínűek, a kontinentális és a fúziós (aki mindent kombinál mindennel) konyha ízeit megannyi stílusban fogalmazzák újra. Megkerülhetetlenek a helyi specialitások: találunk dödöllés ételt, kakukkfűvel, sütőtök krémlevest, fehérborral és vargányával megbolondítva.
Külön kedvencünk a büki gyógyvízzel készített kék virág koktél, vagy a lazackaviárral megszórt uborkasaláta, amelyben a sokcsillagos szálloda szakácsa az ezerszer elkészített tejfölös változatot fogalmazza újra.
Pár szóban említsük meg: engem elsőre megfőzött Csepregi Tibor fotós képei. Nem átall ugyanis beletúrni az ételekbe, nem sterilen, kiplasztikázott fotókkal akar kápráztatni, ételszagú képeket készít, sötét tónusban, gondosan, hangulatos kompozíciókban.
Egy-egy ételfotózás öt-hat óráig át is eltartott – Beszélgettünk a szerzőkkel
Amikor elkezdték a munkát, eldöntötték, nem akarnak Jamie Oliverek lenni – mesélték a szerzők ( Bartók Zoltánt és Csepregi Tibor) az állófogadáson:
– Miért gondoltátok, hogy ezt a könyvet mindenképpen szeretnétek megírni?
– Az egyszerű étterembe járó szemével szerettük volna bemutatni azokat az embereket, szakácsokat, cukrászokat és séfeket, akik sokat tesznek azért, hogy Bükfürdő az ország harmadik leglátogatottabb vendéglátóhelye legyen.
– Hogy választottátok ki, melyik receptek kerüljenek be?
– Mindenkinek van egy helyi specialitása, ami ehhez az étteremhez és városhoz köti. Előzetesen három ételjavaslatot kértünk. Persze senki sem tudott megállni háromnál, sorolták tovább. Leszűkítettük, majd kitaláltuk a könyv szerkezetét. A szakácsok és cukrászok aztán mindannyian nagy szeretettel és büszkeséggel készítették el saját receptjeiket.
– Kulisszatitkokba is beavattak?
– Apró praktikákat elárultak, ezek közül egyet-kettőt le is írtunk. Van, aki három napon át pácolja a lazacot, úgyhogy minden nap más és más pácba teszi a halat. Van aki a sütéshez saját készítésű olajat használ. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő préseli ki, hanem az olívaolajba különböző fűszernövényeket tesz, így ízesíti. Azokat a kuriózumokat kerestük, amitől egyedivé válik egy-egy konyha és recept.
– Mesterszakács nélkül is megfőzhetőek ezek az ételek?
– Abszolút, egytől-egyig leteszteltük őket, és csak olyan fogások vettük be a könyvbe, amelyeket bárki otthon könnyedén elkészíthet. Csak olyan alapanyagokkal számoltunk, amelyek bárki számára beszerezhetőek.
– Aki az ételfotózásban nem járatos, azt gondolhatja, pár perc és kész, pedig dehogy…
-A legrövidebb fotózás is négy órán át tartott. Maximalista vagyok, addig csináltam, ilyen-olyan hátérrel, amíg azt nem láttam viszont, amit előzetesen elképzeltem. Bevallom, nem egyszerű műfaj ez, pláne, hogy életemben először csöppentem bele ételfotózásba. Eddig reklámfotósként dolgoztam, ételfotózás maximum egy-egy esküvői tortánál fordult elő.
– Állítólag külön praktikák léteznek arra nézve, milyen lakkal kell lefújni a sülteket, hogy úgy csillogjanak…
– Nem, nálunk semmi csalás sincs, photoshopot is csak annyira használtunk, amennyire a nyomtatás miatt szükséges volt.
– Hogyan lehet egy krémlevest több órán át fotózni, hiszen pár perc és megdermed, bebőrösödik?
– Úgy, hogy Bálint 5 percenként szorgalmasan cserélte a leveses tányért:)
– Lesz a könyvnek folytatása?
– Több város is érdeklődik már, többek között Sárvár és Hajdúszoboszló.
– Hol és mennyiért kapható a Gasztro portrék?
– Ezer példányban jelentettük meg, minden étterem és bisztro, akik szerepelnek a könyvben, kapnak belőle, így ezeken a helyben is megvásárolhatóak lesznek. Valamint a Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület (TDM) büki irodáiban (3990 forintos áron) is beszerezhető.
(klikk a képekre, ha még körülnéznél)