Bent a porcukor szállt, kint meg a hó – A gőzgombóc

 

Gőzöm sincs, hogy honnan jött az ötlet, hogy gőzgombócot csináljak . Még soha sem készítettem, sőt, talán még nem is ettem. Síelni nem szoktam – állítólag ott a hegyekben kedvelt csemege. Talán valami megfelelően nagy ellenpontot kerestem az orkánerővel, vízszintesen nyomuló hópelyheknek, miután szerencsésen hazaértem a járhatatlan utak ellenére. Mikor már a biztonságos, kandallómeleg szobából bambultam kifelé – kipattant a szikra! (Szerencsére csak a fejemből.) Gőzgombóc!

A neten rengeteg recept található, én ezt az egyszerűt választottam: http://www.nosalty.hu/recept/gozgomboc
Kis nehézségem csak abból adódott, hogy épp nem volt itthon (elég) sűrű szilvalekvár, volt viszont maradék fagyasztott-de-már- felolvasztott meggyem és némi marcipán. Elgondolásom szerint ez szintén beleilleszthető volt a mákkal megszórt finomság koncepciójába… Nem tévedtem.

A kelt tészta lényege, hogy jó meleg legyen minden, tehát először a (villany)sütőt beállítottam cirka 35 fokra és ebbe tettem melegedni a kamrából kivett, „didergő” lisztet. A tejet meglangyosítottam és az élesztőt hagytam kelni benne. A tojást is kivettem a hűtőből, hogy legalább szobahőmérsékletű legyen. A tésztát összeállítva nem nagyon gyömöszköltem, tetőt tettem a kelesztő edényre és visszadugtam a langyos sütőbe. Kb. 20 perc után már kezdett éledezni, na, akkor jól átgyúrtam (kapott egy kis lisztet is pluszban), majd újra betettem kelni. Kb. 1 óra alatt nőtt a duplájára.

Ahogy a receptben írják, kettévettem a tésztát, feldaraboltam, kis korongokat csináltam, ebbe tettem 2-3 szem meggyet és egy kisujjnyi marcipánt. Jól összedolgoztam gombóccá és még kicsit visszatettem melegedni. Eközben okoskodtam ki, hogy miben lesz kigőzölve. Megleltem a fém nokedliszaggatómat, (ami nokedli szaggatására teljesen alkalmatlan, lévén, hogy túlságosan felforrósodik és ráfő a tészta) – most viszont a célnak tökéletesen megfelelt.

Már csak egy megfelelő méretű lábost kellett találnom, ami illik a tetejére, de nem nyomja össze a készülő gombócokat. Innen már karikacsapás-egyszerűséggel ment minden: 3 ujjnyi vizet forraltam, a gömböcök a lyukacsos fémtálra kerültek, vajat tettem rá, letakartam és 15 perc múlva életem első gőzön főtt gombócára szórhattam a mákot. Bent a porcukor szállt, kint meg a hó! :)

-by Juci-

“Bent a porcukor szállt, kint meg a hó – A gőzgombóc” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.