Elfecsérelt idő fogyókúrázni – a gyorséttermi kaja pusztítja a hasznos baktériumokat, ezért is hizlal

die_1919426a

Minden, amit eddig gondoltunk a diétáról, hibás feltételezésen alapul: a napi kalóriabevitel csökkentése önmagában elfecsérelt idő. A bélben rejtőző baktériumok az okai az elhízásnak – állítja új könyvében professzor Tim Spector, a világ egyik vezető genetika szakértője, a King’s College London kutatója . Akinek meggyőző bizonyítékai vannak arra, hogy az ellenőrzött kalóriatartalmú diétákat sutba dobhatjuk, mert nem működnek.Viszont nagyon nem mindegy az sem, mivel csillapítjuk az éhségünk.

A  kontrollált kalóriabevitelen alapuló diéták nem működnektényleg

Tim Spector, a világ egyik vezető genetika szakértője nem a levegőbe beszél, komoly kutatómunka áll elmélete mögött, amivel, lefogadjuk, forradalmasítani fogja a a világ fogyókúra-bizniszét. (Új könyvének címe: The Diet Myth: The Real Science Behind What We Eat)

Az alap, hogy billiós nagyságrendben, baktériumok sokasága él a gyomrunkban, a bélflóránknak pedig csodálatos hatalma van egészségünkre és hangulatunkra, amit helytelen táplálkozással rövid idő alatt tönkre is tehetünk.

Tim Spector genetikusként több mint két évtizede  foglakozik egypetéjű ikrek vizsgálatával. Ez idő alatt körülbelül 11.000 ikerpárt tesztelt: egészségükről, életmódjukról és táplálkozás szokásaikról gyűjtött információkat. Kutatásának célja az volt, hogy megtalálja, milyen  szerepe lehet a környezeti és genetikai tényezőknek egy-egy betegség kialakulásában.

 

CachedImage.axd

 

Spector állítása szerint: ha egypetéjű ikreknek hat héten át ugyanazt a magas kalóriatartalmú étrendet adjuk, naponta 1000 kalória extra energiabevitellel, akkor a kísérleti idő lejárta után teljesen másként alakul az ikrek súlyváltozása. Azonos étrend mellett volt aki 14 kilót, volt aki csak 4 kilót hízott.  Tehát önmagában az elhízásért nem lehet csupán a  megemelt kalóriaszámot felelőssé tenni. De aki ki/mi a felelős? – kérdezett rá a professzor.

Spector szerint a bélben élő a baktériumok is okolhatók az elhízásért. Rájött arra, hogy a bélflóra összetétele megdöbbentő hatást gyakorolt az egészségre, ezeknek a mikrobáknak ugyanis nem csupán az emésztés segítése a feladatuk. Létfontosságú enzimek és vitaminok felvevőhelyei, valamint az immunrendszer egészséges működésért is felelősek. Kapcsolatban állnak a szív-és érrendszerrel, hiányuk összefüggésben áll a cukorbetegséggel és a mentális jó közérzettel.

 

305319_kaja

 

 

Új könyvében Spector azzal érvel, hogy a megfelelő kezeléssel, diétával és testmozgással igenis meg lehet változtatni a bélflóránkat, és újra egészségessé lehet tenni azt.

A bajok gyökerét abban látja, hogy őseinkkel összehasonlítva, a mi bélrendszerünkben már csak töredéke él azoknak a baktériumfajoknak, amelyek az ember emésztését és tápanyag-felszívódását segítik. Tizenöt ezer évvel ezelőtt az emberiség átlagosan 150-féle ételt evett egy héten.  Manapság a legtöbb ember kevesebb, mint 20 különböző élelmiszer-ipari termékek fogyaszt, ezek közül is a legtöbb mesterségesen finomított élelmiszer – állítja Spector.

Gyorséttermi kaja pusztítja a hasznos baktériumokat

Ehhez a a kapcsolódva Spector 22 éves fia, Tom  végzett el egy  fontos kísérletet, amiből dolgozat is született az Aberystwyth Egyetemen.  A fiú 10 napig csak gyorsételeket fogyasztott, Chicken McNuggetsen és Big Macen, McFlurry fagylalton,  desszerteken és kólán élt.  10 nap alatt hízott, és körülbelül 1300-féle baktériumtörzset pusztított el bélrendszeréből.

Tom Spector kísérlet közben


Tom a kísérlet hatodik napján puffadásérzésre panaszkodott. A nyolcadik napon étkezések után azt figyelte meg magán, hogy sokat izzad, és a barátai szerint sárgább lett a bőre. A kísérlet szerint a bélrendszerében a gyorséttermi kajától már a harmadik napon megbomlott az egyensúly, az egészséges baktériumok negyven százaléka elpusztult, viszont a káros baktériumok a gyorséttermi kajától virultak tovább. Hónapokba tellett aztán el, mire visszaállt az egyensúly szervezetében.

51EJ3d5pFUL._SY344_BO1,204,203,200_Spector megállapította, hogy ezek a “rossz” baktériumok nagy szerepet játszanak a testsúly alakulásában, és ezzel párhuzamosan a rák, a szív- és érrendszeri, az immunrendszer állapotával összefüggő betegségek kialakulásában.

A genetikus tanulmányában négy ikerpárt vizsgált, olyan párokat, ahol az egy fél elhízott volt, a másik viszont nem. Mindannyiuknál jelentős különbségek látott a bélrendszerük bakteriális összetételében. A vékonyabb testvérnek rendre gazdagabb és egészségesebb volt a bélflórája, mint a kövéreknek.

Eztán a kövérebb ikertől székletmintákat vettek, amit egerek beleibe ültettek bele. “Az eredmény meglepően egyértelmű” – közölte Spector. A kezelt egerek, ugyanazon táplálkozás mellett is 16 százalékkal kövérebbek lettek.

Ez bizonyíték volt arra, hogy a zsír-asszociált mikrobák nemcsak mérgezőek, hanem tovább is lehet adni őket, mint egy fertőzést. A mérgező mikrobák ráadásul nagyobb valószínűséggel szaporodnak fel szegény környezetben, ahol hiányzik a bélflóra sokszínűsége.

A kérdés már csak az, ha léteznek olyan bélbaktériumok, amik káros elszaporodása kövérebbé tehet, akkor léteznek olyanok is, amelyek vékonyabbá és egészségesebbé?

Spector csapata egy Christensenella elnevezésű mikróbát is vizsgált, amely szerintük a soványság egyik oka lehet. Ilyen mikróbákat is ültettek az egerek bélrendszerébe, amelyek aztán megakadályozták a fölös zsírfelszívódást. Annak ellenére, hogy a kísérleti állatoknak  magas zsírtartalmú  ételeket adtak, vékonyak maradtak.

A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert ami jól működik a laboratóriumi egereknél, nem feltétlenül működik az embereknél. Egyéb tényezők is bonyolítják ugyanis a helyzetet.  Sok ember, akinek a bélrendszerébe beültették a Christensenella elnevezésű mikróbákat, továbbra sem fogytak le, mások viszont igen.

Az ikervizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a Christensenellace baktériumcsalád öröklődik. Az emésztőrendszer mikroorganizmus-összetétele ugyanis sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott az egypetéjű ikrek esetében, akiknek 100 százalékos a genetikai azonossága, mint a kétpetéjűeknél, kiknél az öröklött tulajdonságok egybeesése nem nagyobb, mint a “közönséges” testvérpároknál.

BB8163

 

Diéta nemcsak fölösleges – de veszélyes is lehet

Az ikervizsgálatok rávilágítottak arra is, hogy mennyire fölösleges a fogyókúrázás.

Azon ikerpároknál, ahol az egyik fél időnként fogyózott, a másik viszont nem, nem találtak lényegi eltérést a testsúlyokban.

Még lehangolóbb eredményeket találtak olyan ikernél, akik 16 évesen még azonos súlycsoportba mozogtak, aztán 25 éves, azok akik állandóan fogyókúráztak, átlagosan 1,5 kg-mal nehezebbek voltak, mint azon testvéreik akik sohasem diétáztak.

diet-scale-110125-02

Professzor Spector szerint azért nem működnek a fogyókúrák, mert testünk úgy alakult ki, hogy ellenálljon éhínség idején, ezért raktározza a zsírt. Ráadásul a fogyókúrák azért is veszélyesek, mert a szigorú és egyoldalú étrend tovább csökkentheti a bélflórában a mikrobák sokszínűségét, és végül rossz egészségi állapothoz vezetnek.

Halál és az élet is a bélben  lakozik?!

Időközben a tudomány már fel is fedezett egy sor olyan módszert, amelyekkel mindannyian javíthatjuk és megőrizhetjük beleinkben a bélbaktériumok sokszínűségét, ezáltal testünk egészségét.

 

Pontokba szedtük néhány alapszabályt:

  • –  A mesterséges édesítőszerek el kell kerülni: izraeli kutatók szerint ugyanis ezek megváltoztathatják a bélflóra egyensúlyát. Másrészt olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek növelik a vércukorszintet, hosszabb távon súlygyarapodáshoz és a cukorbetegséghez vezetnek.
  • – Tilos szénsavas üdítőket fogyasztani: Spector kutatása azt is megállapította, hogy ezen üdítők mennyire károsak az anyagcserére, és szintén súlygyarapodáshoz vezetnek.

 

Ami segíti a bélflóránkat:

  • – A testmozgás: önmagában nem vezet jelentős fogyáshoz, érvel professzor, de a kutatások azt bizonyítják, hogy a rendszereres mozgás segít az egészséges bélflóra megtartásában.
  • – A böjt beiktatása.
  • 5: 2 diéta: előnyös lehet az egészséges mikrobák felszaporításában, de nemcsak a fogyásban segít, hanem a rák, a diabétesz, az Alzheimer-kór és más betegségek ellen is védelmet nyújt. A Michael Mosley által kidolgozott diéta során a nőknek 500, a férfiaknak pedig 600 kalóriára kell korlátozniuk a napi kalóriabevitelüket heti két napon át. Állításuk szerint az étrend természetes, régen sem evett az emberiség hét napon át mindig ugyanannyit, voltak napok, amikor kevesebb jutott. 

 

Felhasznált cikkek, ahol bővebben olvashatsz a témáról:

http://theconversation.com/your-gut-bacteria-dont-like-junk-food-even-if-you-do-41564

http://www.smh.com.au/lifestyle/diet-and-fitness/junk-food-kills-gut-bacteria-that-keep-you-thin-professor-20150511-ggyxy9.html

http://www.dailymail.co.uk/health/article-3075506/ANOTHER-reason-fast-food-makes-fat-New-research-shows-processed-meals-kill-bugs-thin.html

http://www.telegraph.co.uk/foodanddrink/11595559/Junk-food-kills-bacteria-that-protect-against-obesity-heart-disease-and-cancer-study-finds.html