Ha bárkit megkérdezünk, melyik a kedvenc gyümölcse, a legritkább esetben hallhatjuk azt, hogy a birsalma. Pedig csodás termés, csak nem használjuk ki eléggé.
Amennyiben még nem próbáltad sütve, itt az alkalom, hogy bepótold, hiszen a késő ősz az igazi szezonja. Valódi kulináris élményben lehet részed a mustban – lassan – sült birs révén.
Kell hozzá valamennyi (4-6 db) szép – vagy ronda – birsalma. Megmossuk, kettévágjuk. Krumplihámozóval könnyen megszabadítjuk a héjától, de ne dobjuk el mind, tegyünk félre kicsit belőle.
Tűzálló tálba rakjuk bele vágott felével lefelé (plusz a félre tett héjat a pektintartalma miatt), szórjunk rá pár szem borsot, egész fahéjat, szegfűszeget, egy csipet sót és öntsük le kb. fél liter jó édes musttal.
110 fokos sütőben lefedve legalább 4-5 órát lassan süssük.
Húsok mellé is isteni köret vagy vanília fagyival desszertnek is kanalazható.
Melyik szülő ne ábrándozott volna arról, hogy egy szép júliusi délután felteszi a lábát és egy egész órán keresztül csodás, éteri zenét hallgatva, felhőket nézve csak meditál avagy épp nem gondol semmire és közben egyszer sem kell „Anya, van még süti?” és „Hol van már megint a távirányító” kérdésekre kizökkennie ? Rendben, most tegye fel a kezét, akinek ezt sikerült is megvalósítani! A 8 évvel ezelőtti nagymamánál nyaralás nem ér! ;) Szóval senki?
Pedig – ha ritkán is – bárki előtt ott a lehetőség. Akihez közel áll a meditáció világa, biztosan találkozott már Kövi Szabolcs nevével és zenéjével. Többször tartott már Szombathelyen is koncertet, valamiért azonban én csak most jutottam el rá. Mikor megláttam a felhívást, hogy a Kámoni Arborétumban pihenőszékes koncert lesz a fák alatt, tudtam, hogy ott leszek. Bár jó egy hónapja, mikor lefoglaltam a helyet, még azon izgultam, nehogy 35 fokos meleg legyen a délután 1-kor kezdődő előadáson, ennek majdnem az ellenkezője jött be ezen a szeszélyes júliusi napon.
Tekintve, hogy többféle technikai akadály felmerült és az esőnek is erősen lógott a lába, inkább a látogatóközpont oldalához kerültek a nagyon kényelmes székek (amit egyébként az előadó maga hozott, a vidám, színes takarókkal együtt).
Szabolcs – segítőjével együtt – kedves közvetlenséggel fogadta a nézőket, akik a belépődíj fejében cd-ket választhattak. Nekem több albumom van már, azonban most végre hozzájutottam az 5 cd-ből álló Nagy meditációs kör elnevezésű gyűjteményhez. (Most is ez szól, mikor ezt írom.)
Nagy élmény volt az egy órás koncert, ami alatt Kövi Szabolcs 9-féle fúvós hangszeren játszott, volt, hogy egyszerre kettőn is! A fuvolát és a pánsípot felismertem, de néhány egzotikus, dél-amerikai fafúvós szerkezet újdonságként hatott. Remek volt a természetes, zöld növényekből álló háttér, még a madárcsicsergés is belesimult a magával ragadó zenébe.
Számomra meglepő módon a közönség összetétele meglehetősen vegyes volt: gyermekek, fiatalok, közép- és idősebb korúak mind képviseltették magukat. Tekintve, hogy a hétvégén összesen hat koncert lesz, biztos, hogy nagyon sok emberhez eljut majd a híre.
A fel-feltámadó szél ugyan megborzongatott bennünket, de mégis legtöbbször inkább a zenétől libabőröztem, már amikor épp nem voltam félálomban. Gondoltam is rá, nem sok előadó válaszolhatja szívesen a kérdésre: „Na, milyen volt az előadás?”, hogy „Teljes siker, mindenki elaludt!”. :D
Ha most hétvégén nem sikerült bejutni a koncertek valamelyikére, nem kell bánkódni, egyrészt cd vásárolható Kövi Szabolcs honlapján, hallgatható a zenéjének egy része a Youtube-on, illetve decemberben újabb előadással érkezik majd Szombathelyre, a Kámoni Arborétumba.
Tudtátok, hogy Bucsu határában szedd magad levendula akció van? Ez volt a mai nap nagy felfedezése számomra. Rövid vendégség miatt jártam ma a faluban, ahol táblák ill. a házigazdáim jelezték az akciót. A elköszönést követően oda vitt az utam, és igen kellemes élményben volt részem.
Nagyon egyszerű megtalálni a levendula táblát, el sem lehet téveszteni: a körforgalomban – ha Torony felől érkezünk – rögtön az első kijáratot kell választani, ami a falu egyik kis utcájába vezet. Ez a Dózsa György utca. Miután kijöttünk a körforgalomból, nincs más dolgunk, mint egyenesen tartani a célállomás felé. A műút a falu végén véget ér, ezt követően a szántóföldek tövében, kocsival is nagyon jól járható füves út következik. Innen kb. 1 km van hátra, és mindenkinek a saját döntése, hogy gyalogol, vagy kocsikázik. A műút végén, egy kis kavicsos téren leparkolhatjuk az autót, és egy kellemes sétát tehetünk a levendulákig, mi ezt választottuk.
A helyszínen egy kedves hölgy várja az érdeklődőket. A szedd magad keretében 300 HUF/ 10 dkg áron vihetjük haza a magunk szedte csokrokat. A 10 dkg, egy közepesen duci csokrot jelent. Akinek nincs kedve szedni, válogathat a kész csokrokból is. Az akció sajnos már nem tart sokáig, a jövő hét végén leszedik a levendulát. Ez azt jelenti, hogy még jövő szerdáig (07.05.) van lehetőség arra, hogy valaki saját maga szedte csokorral térjen haza. A levendulás mellett egy tábla jelezte a nyitva tartást: szombat-vasárnap 10 óra és 19.30 között, hétfő-péntek: 17-20 óra között. Mielőtt útra keltek, az alábbi telefonszámon érdeklődjetek, hogy biztosan legyen kinn valaki a levendula mezőn: +36 30 471 0895
Nagyon kellemes délutáni program lehet, ajánlom mindenkinek!
Hétfő reggel – hideg tavaszi nap, az óra nem csörgött, a gyerek nyavalyog, nem találod a harisnyádat, ráadásul az autó sem akar indulni?
Mindenkinek lehetnek rossz napjai, mikor beterít a stressz és látszólag semmi sem sikerül.
Ilyenkor kell nagy levegőt venni és megnézni ezt a fotógyűjteményt és jól kinevetni a saját bajunkat és más pechszériáját! Az érzés, hogy nem vagyunk egyedül, máris kicsit jobbá tesz mindent.
Itt van néhány ember, akiknek szintén elég vacak napja van, nem gondolod? :)
Akit komolyabban érdekel a gasztronómia, azon belül is a sütemények világa, biztosan hallott már a francia Cédric Grolet-ról, aki 2016-ban elnyerte a legjobb cukrász címet. Ha valaki mégsem tudja kiről van szó, a legjobb módja megismerni, ha megnézzük a Rubik kocka tiszteletére készített süteményeit:
Ezek a tortácskák – bár műalkotásként is megállnák a helyüket, egytől egyik ehetők!
A Rubik kockák (és az egyéb desszertjei is) rendkívül nagy pontosságot és odafigyelést kívánnak meg a cukrásztól, aki újra és újra bebizonyítja, hogy nem véletlenül nyerte el a megtisztelő „legjobb” címet szakmájában.
További képeket láthatunk a séf Instagram oldalán: https://www.instagram.com/cedricgrolet/
De tényleg! Nem is akartam ide feltölteni, olyan snassz. De aztán blogtársam meggyőzött: hátha valakinek pont ez ad ötletet, mivel az előkészítése nem tart tovább 6-8 percnél!
A süti a túrós rétes újragondolása: muffin formában. Persze senki ne gondolja, hogy most a rétestészta nyújtásba fogom beavatni. Sima bolti (kitekerhetős, nem fagyasztott!) leveles tésztát használtam. {Mondtam már, hogy ez a konyha jolly jokere? Mindig van itthon egy csomag, mert pillanatok alatt lehet belőle édes vagy sós desszert vagy akár vacsora: pl. virsli bundában. :) }
Első mozzanatként beizzítottam a sütőt 170 fokra (légkeverésesnél 160). A tésztát (lehetne réteslapot is használni, bár azzal még nem próbáltam) annyi négyzetre vágjuk fel, ahány muffin formánk van. Én egy 12 mélyedéses formát használtam, ehhez elég volt 1 csomag tészta.
25 dkg túrót jól elkeverünk 1-2 kanál tejföllel, néhány kanál porcukorral (ki milyen édesen szereti), kevés vaníliakivonattal (ennek híján vaníliás cukorral), kevés reszelt citromhéjjal és pár csepp citrommal. A színe miatt tettem hozzá egy tojássárgáját és pár kanál köleskását (lehet helyette zsemlemorzsát), hogy ne legyen túl folyós. Akinek sok ideje van, a maradék fehérjét habbá verheti, én azonban csak villával kissé felvertem és a felét adtam a túróhoz.
A muffin-mélyedésekbe tettem egy-egy négyzetet a tésztából, rákanalaztam a túrós töltelékből, majd a kilógó 4 sarkát a tetejére hajtottam és megkentem picit a maradék tojásfehérjével. (Sülés közben valószínűleg szétnyílik, de nem baj!) Sütőtől függően 35-45 perc kell neki, majd ha kihűlt, leheletnyi porcukorral meghintve tálalhatjuk. (A tölteléket lehet még sok féleképpen variálni: gyümölcs- vagy csokidarabokkal feldobni, kinek hogy tetszik! :))
A világot bejárta már ez a néhány fotó, melyeken egy 11 éves török kislány látható, akik kecskéket őriz, sokszor távol az otthonuktól.
Nemrég észrevette, hogy az egyik nőstény elleni készül. Tudta, hogy kint a szabad ég alatt, a hegyek közt túl hideg lesz az újszülött gidának, ezért hazahajtotta a többi állatot, két hátizsákot vett magához és visszament az anyáért és az időközben megszületett gidáért.
A hátizsákokba pakolta őket, az egyiket maga vette fel, a másikat a kutyára tette és így mentek haza.
A fotókat a lány 15 éves bátyja készítette – már otthon. A képek gyorsan elterjedtek, a kislányt hősként ünneplik, aki szerint nagyon fárasztó volt, de megérte.
Most, hogy egy átszerkesztett képem nyomán az országban már szerte-széjjel „szabad fogas”-okon lógnak kabátok, melyeket bárki, aki rászorulónak érzi magát térítésmentesen elvehet, lassan le lehet vonni az első konzekvenciákat, ha még végső számvetést nem is végzek. ;)
Ismeritek a pillangó effektust? Az elv népszerű és elterjedt (de pontatlanul és túlzóan idézett) megfogalmazása szerint „a Föld egyik oldalán egy pillangó egyetlen szárnycsapása tornádót idézhet elő a másikon”. A lényege tehát, hogy bármilyen pici tett befolyásolhat nagy dolgokat. Ezt sikerült nekem is a napokban megtapasztalni kicsiben.
Még nem késtünk le semmit, még nagyon gyorsan megmalacosodhatunk szilveszter estére! Vagyis az új évre, mert akkor túrja elő a szerencsét.
De mivel egy igazi malac sütéséhez rengeteg idő és energia kell (pácolás, forgatás, kenegetés – pfüüühh!), jobb lesz egy egyszerűbbel előrukkolni, amit még a gyerekek is élvezni fognak: a készítéstől az evésig. :)
Csak kedvenc tésztánkra van szükség: ez lehet bolti leveles tészta (leggyorsabb verzió) vagy egyszerű pizzatészta. Vékonyra nyújtjuk, kis pohárral köröket szaggatunk belőle – illetve ezt hagyjuk meg csemeténknek! – majd 1-2 cm-es vágást ejtünk rajta felül és a két kis fület visszahajtjuk. Az orrának a maradék, leeső tésztákból kis kupakkal szintén köröket szaggatunk. A szemnek eredetileg egész borsot írt a recept, de ezt nem ajánlom, ha gyerek is eszik belőle. Inkább aszalt paradicsomból vagy olajbogyóból vágjunk apró darabokat és ezt nyomkodjuk a tésztába. Az orrát egész tojással ragasszuk a nagyobb körre, kenjük le még egyszer a teljes röfit és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt süssük készre. Langyosan a legjobb! :)
Minden kedves blogolvasónak BÚÉK! :)