Nincs is jobb egy kiadós zacskós levesnél?! (Az E-számokról)

 

Pár perc munka, és asztalodon gőzölög a gulyás, még egy reklámblokknyi idő és tálalhatod a nagyi-féle(?) császármorzsát is. A csodát egy Maggi nevű kémikusnak köszönhetjük, aki 1862-ben először kevert laboratóriumában instant ebédet. A háziasszonyok felszabadítójának útját Knorr és Oetker is követte, akik szintén azon dolgoztak, hogy a robotoló munkásokat minél hamarabb elkészíthető étkekkel laktassák jól.

 

A francia hagymaleves és szaporodási nehézségek
Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet. Lépten-nyomon hol rákról, hol csak allergiáról suttognak. Táblázatok járnak kézről a kézre, amelyek egyes anyagoktól óva intenek, másokat pedig engedélyeznek. Hol az igazság? Táblázat nélkül már egy lépést sem teszel, tudatos fogyasztóként a hipermarket-béli túráidat E-böngészéssel egészíted ki. Magadat és családodat krémlevesek, csokoládék, pudingok és mélyfagyasztott pizzák összetételének felolvasásával sokkolod. A spájzban porosodó francia krémlevesben egy tömeggyilkost látsz, olvasod, van benne ízfokozó: E601, azaz nátrium-glutamát, ami érzékeny embereknél “kínai étterem szindrómát” válthat ki. Az egzotikus étek embernél halántéktájú nyomást, hát és fejfájást, a patkányoknál szaporodási nehézségeket és tanulási zavarokat okozhat. Aztán van még benne E500, azaz valamilyen savanyúság-szabályozó anyag, és E150d, ami állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki, és csökkentette a fehér vérsejtek számát.

Na jó étvágyat!
Ma egy frissdiplomás élelmiszeripari mérnöknek a legnagyobb profitot az adalékanyag-gyártás hozhatja. E mellett óriási versenyhelyzet van, így az előállítók az E-kről maguk is feketelistákat terjesztenek, melyben persze a konkurens műanyag-gyár terméke a káros, a saját pedig mindig ártalmatlan. Mivel az adalékok állatokon tesztelt anyagok, egyébként sem garantálja semmi, hogy ha a patkány sem allergiát, sem rákot nem kapott tőlük, az emberre is ártalmatlanok. Az sem tudható, hogy kémiailag hogyan érzik magukat a többi E társaságában, vagy hogyan viselkednek a mikrohullámú sütőben, miként bírják a főzést, a sütést. Ha bizonyíthatóan károsak, akkor sem biztos, hogy mi, fogyasztók értesülünk róla: az 50-es évek nagy botrányát robbantotta ki a “vajsárga” nevű színezék, amiről már a ’30-as években tudott volt, hogy lerakódva, felhalmozódva rákkeltő, mégis majd húsz évig belekeverték a margarinba.

 

Az aromásított ételek torzítják ízlést
Mivel az élelmiszer állagát, színét, ízét és illatát laboratóriumok boszorkánykonyháiban keverik, az ételek természetes állapotát egyre kevésbé értékeled. (Bizonyított, hogy a mai tizenévesek ízlelése átalakult, a hagyományos ételek aromáját gyengének érzik.) Könnyen túleheted magad belőlük, természetes anyagok híján szervezeted pedig tovább éhezik.Bár tized, néha csak tízezred milligrammnyi mennyiségben használják őket, veszélyük az, hogy felhalmozódnak. Ha elérik a szervezetben a kritikus szintet, egészségkárosodást okoznak. Ezért nincs is értelme pontos határértéküket megállapítani.
Egyelőre a magyar élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak, mint a nyugat-európaiak. Míg itthon nagyjából háromszáz engedélyezett adalékanyag van, az EU-ban mintegy kétszer ennyi. A hazai előírások ellenére azonban ezek egy része, import termékekben jelen van a hazai piacon.

Lassú hatású patkányméregként is bevethető
Bár az ételt megfesteni nem szükségszerű, – e miatt például Svédországban a színezékek (E100-200) jelentős része tiltott – nálunk viszonylag széles a skála. A többség lassan ölő patkányméregként is bevethető: a kísérletekben a barna (E154) nemcsak májukat és szívüket károsította, hanem egyidejűleg valamennyi szervük elszíneződött tőle. A hazánkban forgalomban lévő cukormázas marcipán-por tartazinját (E102) az EU számos országa betiltotta, hiszen bizonyíthatóan allergén anyag. Ebben a készítményben még “narancssárga S”-re (E110) is bukkanhatunk, ami szintén allergiát válthat ki.
A tartósítószerekkel (E200-300) dúsított ételek fogyasztása sem életbiztosítás. Az előrecsomagolt füstölt sonka nátrium-nitritjéről (E250) és a májasok nitrites-pácsójáról is köztudott, hogy rákkeltő, meggátolja a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami kékbetegséget is okozhat. (Állítólag a pácok nitrát-tartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezettnek.) A főként fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használt kén-dioxid és kénessav sói (szulfitok) is kiszámíthatatlan reakciókat okozhatnak: rosszullétet, fejfájást, hasmenést, esetleg anyagcsere és idegrendszeri zavart.

Stabilizátorok és sűrítőanyagok
A félkész, instant porok kedvelt anyaga az emulgeálószer. Olyan varázspor, ami lehetővé teszi, hogy az amúgy nem vegyíthető (víz és zsír) anyagokat összekeverjék és állagukat stabilizálják. Általuk a kenyér puhább, a kalács omlósabb, a krém pépesebb. Hatásuk nem ismert, azonban egyesek a bélbetegségek és allergiák egyik kulcsszereplőjének tartják. A sűrítőanyagok közt olyan extrákra is bukkanhatunk, mint a gyöngyzuzmó (E407), ami állatokban fekélyt okozhat, vagy a tragantmézga (E413), ami egy ázsiai növény gumiváladéka.
Egyes burgonyatermékekben, pékárukban, üdítőkben, fagylaltokban, kenhető sajtokban is fellelhető savanyúságot szabályozó szerek (E500-600) némelyikét hiperaktivitásokozásával és kalcium-elvonással vádolják.

Pálinka-aroma, mint rovarölő
A természetes aroma különleges varázsszó, mindenképpen valami természetes anyag nedveiből előállított ízre kell gondolnunk – de tudnunk kell, semmi köze az eredeti gyümölcshöz. Előállíthatják fűrészporból (egy ausztrál fafajból készül például az eper), gombából (kókuszaroma) és baktériumból. Egy pálinka-fajta ízesítése például a kvasziin fa keserítő-anyagából van, amit a bennszülöttek rovarölő-szerként is használnak.
A természet-azonos ízesítők vegyi úton előállított anyagok, amelyek kémiai összetétele megegyezik a természetes ízanyagokéval. Ennek ellenére tudott, hogy felszívódásuk, hatásuk más, mint eredeti társaiké. Arról talán mindenki hallott már, hogy a C-vitamin is másképp szívódik fel, ha tablettaként vesszük be.
Az E-kódok sorát még a csomagolást segítő és lesülést gátló anyagok is gazdagítják, amit lisztekhez, cukorkákhoz kevernek. Közülük egy csoport a gyakran műanyagokkal vegyített mikrokristályos viasz, ami nem más, mint egy, a kenőolaj-gyártás során keletkezett melléktermék.

Spermaölő, hízlaló light-ok?
A diabetikus étkekben használt édesítőszerek (E-kilencszázasok) a híreszteléssel ellentétben nem mindig fogyasztanak, sőt. Egy nagyszabású kísérletben, ahol nyolcvanezer embert vizsgáltak, a mesterséges édesítőszerek nagyobb súlygyarapodást okoztak, mint a cukor. Tán nem véletlen, hogy a disznók takarmányába étvágynövelés céljából nem cukrot, hanem édesítőszereket kevernek. Ráadásul a szacharin (E954) állítólag hólyagrákot okozhat, a ciklamát (E952) pedig a herét és spermát károsíthatja.

Jobb félni, mint megijedni!
A szakemberek óvatosságra intenek. Mielőtt vásárolsz, mindig nézd meg a címke másik oldalát! Mit sóznak rád a gombás spagetti-szószban, vagy a diabetikus, tartósítószerrel megdobott fekete kenyérben. Még egy hasznos információ: az élelmiszerhez felhasznált anyagokat mennyiségi sorrendben tüntetik fel!

A cikk a nyugat.hu-n megjelent korábbi írásom alapján készült…