Gyomtalanítás után: szépítő főzelék csalánnal

”Ne tömd a kölköd gyommal!” – intett Vég Béla nevű kommentelőnk, borzongva azon, hogy spagettinkre apróra vágott friss csalánt is szórtunk. Pláne, hogy húsvét ürügyén a spenótos-csalánfőzeléket is felemlegettük. De aztán nem egy hozzászólás erősített meg abban: bizony a csalán egészséges! Újfent megjött hozzá a kedvem: a hétvégi gyomtalanítást egy finom főzelékkel (körítésként a csalánról szóló okoskodással) fejeltem meg.

Mielőtt elkapna a tavaszi gyomirtási kedv, és vadul nekiállunk gyökerestül kitépni a friss csalánt, érdemes egy kicsit elmélázni azon:  milyen értékes finomságot hajítunk a komposztba. Nem lenne jobb hasznosítani azt, ami ingyen terem kertben, árokparton, erdőszélen (egyszóval mindenütt)? Ára nulla forint, bio minőségben szedhető, ráadásként magas vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalma miatt tápláló ételeket főzhetünk belőle. Ráadásul a csalán gyorsan felszívódó organikus vasat is tartalmaz, amit a  szervezetünk kiválóan hasznosít. (Nagy mennyiségben azonban kerülendő, túlzásba vitt fogyasztása gyomorpanaszokat, vizeletpangást, allergiás reakciókat válthat ki.)

 

Csalán – ehető vagy gyom?

Tény, üzenem Vég Bélának, nem mi találtuk ki, a csalán ehető. Ha akarjuk, rásüthetjük: igazi hungarikum, a csalánfőzelék elfeledett „nemzeti” eledelünk. Gyógynövényként évszázadok óta használjuk, nagyanyám a tavaszi hajtásokat kosárszámra gyűjtötte, megszárította, telente azt itta, hetente csalánfőzettel mosta a haját. Természetesen kéznél volt.
Itt érdemes közbevetni azt is, valaha minden kultúrnövény vadon termett, ha úgy tetszik  – gaz volt. Aztán jött egy túlmozgásos főemlős, belenyúlt a természetes folyamatokba, szelektált, nemesített, a neki tetsző tulajdonságokat megtartotta, másokat megszüntetett.  Mellékhatásként az így kapott élő szervezetek elveszítették az ellenállóképességüket, szép, dúsan termő, de kapálásra, permetezésre szoruló szibariták lettek. Az olyan túlélőgépek, mint a csalán és a pitypang meg röhögnek az egészen:)

A csalánt tavasszal a legérdemesebb szedni, zsenge, kevésbé csípős hajtásait szinte bármihez használhatjuk: akár önállóan, vagy más ételekhez keverve. Találni a neten csalános rétest, csalános Gnocchit, tojásos csalánsalátát, csak a fantáziánk szabhat határt.

Hangyasavat tartalmazó mirigyszőrei miatt csípős leveleit én a következő módon hatástalanítom: a csalánt szűrőbe teszem, leforrázom. (A levet ne öntsük el, akár a szobanövények locsolására is felhasználható.)

 

Medvehagymás spenótos csalánfőzelékem

A medvehagyma a receptbe ad-hoc módon került, mivel kaptunk egy nagy zacsóval, elvégre tombol a medvehagyma szezon.

 

Kevés olajon a friss spenótot (vagy a felolvasztott csomagot, 450 g), az apróra vágott csalánt (egy kisebb csokor, én a képen látható mennyiséget tettem bele) és a medvehagymát (szintén egy kisebb csokrot) megpárolom. Tejben (egyéb alternatív megoldásokkal  is működik) megáztatok két darab kockára vágott zsemlét. A spenótos csalánt és az áztatott zsemlét összeturmixolom, majd felforralom, apróra vágott fokhagymát szórok bele,  sózom. Ha túl sűrű lenne,  hígítom. Párolt krumplival és tojással körítem. (Csak csalánnal is működik a recept, úgy is finom, de mi spenóttal szeretjük igazán.)

És ha itt tartunk, tudták, hogy a spenótnak nagy a karotin-, vas-, klorofill- és ásványianyag-tartalma? (Spenótos recepteket itt talál) Kozmetikumként nyugtató, gyulladáscsökkentő hatású. Ezért is mondom  én, a mai ebéd: egy üde tavaszi szépítő főzelék.

Csalános  receptgyűtemény, ha van tippjük,  bevált csalános-receptjük, nosza, küldjék:

One thought on “Gyomtalanítás után: szépítő főzelék csalánnal”

  1. Maria Treben így írt a csalánról az Isten patikája című alapművében. Amit bélucin kívül eddig kb. 6 millióan olvastak, ha a könyvkiadások számadatait vesszük…

    “Egyszer egy orvos rádióelőadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a csa-lán egyike a leghasznosabb gyógynövényeinknek. Ha az emberiség tud-ná, micsoda gyógyereje van, nem termesztene mást, csak csalánt. Sajnos igen-igen kevesen ismerik ezt a tulajdonságát. A csalán minden része gyógyító hatású: gyökerétől kezdve a szárán és a levelein keresztül a virágjáig. Már az ókorba a legnagyobb megbecsülésnek örvendett. Albrecht Dürer (1471-1528) olyan angyalt is festett, aki csalánnal a kezében repül a Mindenható trónusához. A svájci Künzle tisztelendő írá-saiban megemlíti, hogy a csalánt már régen kiirtották volna, ha csípőssége meg nem védi ettől. A rovar- és az állatvilág már rég eltüntette volna.

    Egyszer egy hétgyermekes anyát, aki utolsó gyermeke születését követően állandóan ekcémás volt, sikerült rábeszélnem, hogy csalánteát igyék. Hamarosan nemcsak ekcémájától szabadult meg, hanem egyidejűleg fej-fájásaitól is, amelyek a szülés óta az ekcéma mellett kínozták. Azért ajánlottam neki a csalánteát, mert azt feltételeztem, hogy ennél az asszonynál legutolsó szülése után vese-rendellenesség lépett fel, márpedig a csalán vese- és hólyaghomok képződése ellen is hatásos. És a vese-megbetegedés gyakran jár együtt erős fejfájással. Nemsokára megszűnt az ekcémája, és elmúltak a fejfájásai is. Mivel az ekcéma legtöbbször belső eredetű, kezelni is belsőleg kell, amihez vértisztító füvek a legmeg-felelőbbek.

    A csalán a legjobb vértisztító és egyúttal vérképző gyógynövényünk. Mivel kedvezőhatással van a hasnyálmirigyre is, a csalánteával a vércukorszintet is csökkenthetjük. Gyógyítja a húgyutak megbetegedéseit és gyulladásait éppúgy, mint a vizeletpangást.

    Reggel éhgyomorra, úgy félórával a reggeli előtt egy csészével iszom belőle, napközben pedig 1-2 csészével kortyonként. A reggeli előtti adagot ugyancsak kortyonként kell fogyasztani, hogy hatását növeljük. Egy-egy ilyen ivókúra után összehasonlíthatatlanul jobban érzem magam és minden alkalommal az az érzésem, hogy háromszor annyit tudok teljesíteni, mint általában. A családom és én évek óta nem szedünk semmiféle gyógyszert és rugalmasnak és fiatalosnak érzem magam. A teának egyébként nincs rossz íze. Cukor nélkül igyuk!

    Kényesebb fogyasztói azonban fel is javíthatják az ízét némi kamilla vagy borsmenta hozzáadásával. A népi orvoslásban a csalántea hetekig tartó ivókúra formájában máj- és epebántalmak, lépmegbetegedések, még a tumort is ideértve, a gyomor és a légzőszervek hurutos megbetegedései, gyomorgörcsök és -fekélyek, bélfekélyek és tüdő-megbetegedések ellen javallt. A teát csak forrázzuk, nehogy az értékes hatóanyag elillanjon belőle. Megelőzés céljából akár egész éven át ihatunk csalánteát, de csak egy csészével naponta. Vírusos megbetegedésektől és baktériummal fertőzött váladékoktól ugyancsak hatásosan véd.”

    Felénk, falun, úgy tartják, nem jó az, ha a klozettajtót csapkodja a szél… pláne nem a Vég Bél szél…

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.