Ha van cseresznye, akkor hajrá lekvár és ivólé

cherry-jam

 

Egy kedves olvasónk, Maja osztotta meg velünk cseresznyelekvár és ivólé receptjét:
Én évek óta így készítem a lekvárt. A 3 kg cseresznyét megmosom, magozom, ledarálom húsdarálón, és lemérem. 3 kg cseresznyét beleöntöm egy nagy lábosba, aztán fölforralom, 2 cs. befőzési cukrot (lehet persze alternatív édesítőszerek után is nézni ) öntök bele 2 cs. dzsemfixet, majd újból fölforralom állandó keverés mellett és üvegekbe merem. Lezárom, fejre állítom, ha kihűlt mehet a helyére.
Ha van cseresznye, akkor hajrá lekvár és ivólé részletei…

Közeli helyeken: állatsimogatás és nordic walking Dozmaton

DOZMc2Gyakran érzem a nap végén, hogy szükségem van mozgásra, hogy kiadjam a napi feszültséget. Egész napos irodai lét után nem elégszem meg a konditeremmel, sem azzal, hogy valamelyik pályán rójam és számolgassam a köröket. A természetbe vágyom. Hétköznap este, 7 óra tájékán Szombathelyről nézve a Kőszegi hegységbe menni igencsak későn van, még akkor is, ha sokáig fenn van a Nap. Hosszasan keresgéltem az ideális helyet, az idő és benzintakarékos, de tökéletes megoldást.

Közeli helyeken: állatsimogatás és nordic walking Dozmaton részletei…

Szhelyi lányok menüznek: ­a SEK menzája

Kíváncsiak vagyunk, milyen menzakoszton él a szombathelyi, akinek nincs ideje hétköznap, ráérősen főzögetni, mert a munkahelyről kiszaladva, fél órában kell valahol lerendeznie az ebédelést. De hol? Ezért is tervezzük, hogy havi rendszerességgel, közösségi jelleggel, mi szhelyiek inkognitóban beülünk egy-egy egységbe, belekóstolunk ebbe-abba, pontozunk, osztunk, szorzunk.20140515_120915OK Szhelyi lányok menüznek: ­a SEK menzája részletei…

Mentsük, ami menthető: a mézeskalács újjászületése

 

SAM_3728(2)

Szerintem nem én vagyok az egyetlen, akinél még január végén is van némi karácsonyi mézeskalács maradék. Jó, jó, finom, meg minden, de azért már a könyökünkön jön ki. Találtam egy jó kis receptet, amivel egyszerűen – sütés nélkül! – újjá varázsolhatjuk. Én most csak fél adagot csináltam, mert ennyi volt a reszli süti. Eredetileg háztartási kekszből készül, de ez nem változtat a lényegen. Mentsük, ami menthető: a mézeskalács újjászületése részletei…

Zöld: az élet színe

 

DSC_0022

Nem csak „nyerskajások” vettek részt múlt hétvégén Az Élet Étterme első alkalommal megrendezett ételkészítő tanfolyammal megspékelt egészségnapján a Zöldpatika kellemes, cserépkályhás tetőterében. Közel negyvenen érkeztek új ismeretekért. Meg a jó nyers kosztért. És a bensőséges hangulatért. Zöld: az élet színe részletei…

Sügérkedések a Presser-koncerten

3_img_9328Van az úgy, hogy sügérkedőkkel találkozik az ember. Főleg, ha nagy tömeg gyűlik össze egy helyen. Ott biztosan találkozunk velük. Persze ennek is vannak fokozatai, mint ez a péntek esti Presser koncerten kiderült. Nézzük sorban.

Apró sügérkedés: elkésik, a sötétben ótvarkodik be, de viszonylag csendben elfoglalja a legközelebbi széket. (Ezek voltunk mi :P.) Ennek egy magasabb fokozata, ha egy fél sort felállít, hogy az eredeti helyére ülhessen.

Kis sügérkedés: a számok közt hangosan beszélget, kommentál, értékel – másokat azért kevésbé zavaró módon. Magasabb fokozata, ha szám közben teszi ezt.

Közepes sügérkedés: tudja, hogy meg van fázva, de reménykedik, hogy nem fogja szétköhögni a csendesebb részeket. Hát de! Következő fokozata a köhögőroham – de nem, nem hagyja el a nézőteret.

Nagy sügérkedés: szám közben pisilni megy (vissza is jön – meg nem várná a dal végét); mindent megtapsol, főként a lírai nóta végét nem megvárva. Érzéketlen a finomságok iránt – na, de hát ő csak egy sügér….

Nagyon nagy sügérkedés: az Előadó kifejezett kérése ellenére folyamatosan vakuzik, mászkál, tönkreteszi mások szórakozását.

Legnagyobb sügérkedés: hogy ezt képes vagyok megírni, ahelyett, hogy Pici bácsi és vendégei zsenialitását magasztalnám. :P

 

De a lényeg: ne legyünk sügérek!!

 

Utóirat: elnézést kérek a valódi sügérektől (Perca Fluviatilis), ők csak szépen ússzanak tova!

[Köszönet Ildinek az ötletért.)

 

by Juci

Egy gasztronómiai kaland áldozata lettem – megkóstoltam ezt a halas szendvicset

20131021_173021

A felvételért elnézést, mobilról, hirtelen felindulásból követtem el, de ennyire gyomorforgatóan rossz kaját én még életemben nem ettem. Egy gasztronómiai  kaland áldozata lettem, ugyanis tegnap délután, Szombathely belvárosában rákívántam egy kőkorszakinak mondott szendvicsre. A tettes egy extra glutén-, tej-  és lisztmenetes halas változat volt.  Nem, nincs bajom a reform kajákkal, sőt, kedvelem a maglisztből készült édességeket és szendvicseket. Ráadásul  lassan egy éve nem ehetek liszteset, úgyhogy minden alkalomnak és helynek örülök, ahol nem búzából, hanem len- és/vagy amaránt-féle magokból kreálják a kenyereket és nassolnivalókat.

Egy gasztronómiai kaland áldozata lettem – megkóstoltam ezt a halas szendvicset részletei…